Jelige: Sárgarigó – Gazsi
Jelige: Sárgarigó
Gazsi
-Jó napot, Manci néni!
-Szervusz, Mari! Azt hittem, ma már nem is jössz!
-Elkéslődtem Szegerdőn a Futecséknál, azért jöttem ilyen későn. Mi van ezzel a kutyával? Ménem jön ide a kapuhó?
-Beteg. Megint elvót csavarogni a lányok után, aztán jól elverték. Pedig nem tudom, mellik kutya lehetett, mert ő a legnagyobb a faluban.
-Lehet, nem kutya vót, hanem ember.
-Eeeee, nézd meg, ki vannak harapva a sebek itt a mellin is, meg a lábán is.
-Ejjj, de csúnya. Nem kéne kihívni az állatdoktor urat?
-De nem ám! Majd meggyógyul! Amúgy is kitaláltam én már, megjött a gyógyszered, majd abbul adok neki egy szemet.
-Az enyimbűl? Aztán akkor én mit fogok szedni? Hát így is úgy fáj a derekam, meg a hátam, nehogy mán odaadja annak a kutyának.
-Csak egy szemet adok neki, maradjál már. Antibiotikum. Majd az segít rajta.
-Ne adja már oda neki akkor se! Hát az az enyim!
-Ne legyél már ilyen irigy, hát mondom, hogy csak egyet adok neki.
-És ha baja lesz tülle? Akkor meg majd éngem hibáztat megint!
-Nem lesz baja. A múltkor se vót, mikor az Algopyrint adtam neki.
-Minek adott maga Algopyrint a kutyának?
-Lázas vót. Azt mondta a bótos Mari, hogy azt lehet neki anni, csak keveset. Hát adtam neki. Rendbe is gyütt másnapra.
-Jóvan, mit bánom én, mit csinál. Csak aztán hogy velem mi lesz, az nem is számít, igaz-e?
-A rossebet, Mari, hagyjad már! Na, gyere ide, Gazsika! Most nézd meg, hogy néz ki. Igen elverték.
-Jóvan, mondom, adjon neki, mit érdekül engemet. Csak a többit adja oda, most is úgy hasogat a hátam. Be is veszek egyet én is.
-Aztán ha úgy hasogat, hogy akarsz kigyünni a temetőbe?
-Hát oda azért csak ki tudok még menni, megöntözni a virágokat.
-Ménem küldöd a Jenőt?
-Érdekli is azt az apja! Nem vót kinn a sírjánál már nem is tudom, mióta!
-Mikó menjünk?
-Várjunk még, ne ebbe a nagy melegbe! Úgy kitikkadtam, míg ideértem a Futecséktől.
-Ménem szólsz? Igyál egy kis vizet, nesze, itt van.
-Köszönöm.
-Látom a bagót még mindig nem tetted le.
-Eeeee, de nem ám. Meggyütt a nyugdíj, most van rá pízem!
-Lenne másra is, ha nem cigarettáznál.
-Hagyjon mán békin engemet, mindig csak abajgat ezzel a cigarettával, pedig emmá így marad, amíg én élek!
-Na, menjünk!
-Ne menjünk még, mondom, hogy meleg van! Hát nem bír várni egy fél órát még? A virágnak se jó, ha ilyen nagy melegbe van megöntözve.
-Az már igaz.
-Inkább mondja mán el, mi van azzal a bolond Ernővel, nem láttam már régúta.
-Semmi, majd meglátod, ha megyünk a temetőbe. Nem nagyon sétál már el idáig, csak ott a háza előtt leskelődik.
-Hun vannak a macskák?
-Mittudomén, valahol árnyékba. Majd úgyis gyünnek, ha éhesek lesznek.
-Ahhoz képest, hogy a kutyát mit ajnározza, a macska meg nem is érdekli.
-Haragszok rájuk még mindig.
-Aztán mér?
-Mer főcsináltatta magát, aztán hozta haza az egyhónapos kismacskát.
-Inkább örülne, hogy csak egy lett.
-Az a baj, az is nyőste. Jövőre már ketten szülik ide nekem a macskákat.
-Nohiszen, majd akkor aggódhat igazán!
-Na, menjünk már!
-Jóvan, menjünk, látom, nem bír magával, menjünk, előbb érünk aztán.
