Irodalmi Jelen

Felvidéken hódított a megújult Irodalmi Szemle

2017. március. 25. - 14:28

Március 22-én a Pozsonyi Magyar Intézetben lapszámbemutatót tartott az Irodalmi Szemle. A rendezvényen megismerkedhettünk az idén megjelent három számmal és a januárban megújult szerkesztőséggel.

Felvidéken hódított a megújult Irodalmi Szemle

Rengeteg változás történt a lap arculatában, a havi tematikus számok helyett ezentúl már csak minden második hónapban jelenik meg ilyen kötött tartalommal a folyóirat. Az eseményt a lap főszerkesztője, Mizser Attila nyitotta meg. A beszélgetést Nagy Csilla vezette, kérdései három nagy témakört érintettek, mégpedig a tematikus számok gyakoriságát és fontosságát, az új szerkesztőség felállását, feladatait, valamint a szerkesztők tavaly megjelent köteteit. A rendezvény támogatója a Pozsonyi Magyar Intézet volt.

A januárban összeállt szerkesztőségből az eseményen részt vett Mizser Attila főszerkesztő, a nyomtatott sajtó szerkesztői, Nagy Csilla és Németh Zoltán, az online felület szerkesztője, Nagy Hajnal Csilla, valamint Gyenes Gábor képszerkesztő és tördelő, illetve Václav Kinga tördelő.

Mizser Attila júliusban vette át a főszerkesztői pozíciót, korábban nyolc éven át töltötte be ugyanezt a posztot a Palócföldnél. Elmondta, az Irodalmi Szemle átvételekor tervezett új irányelvekből egyre többet sikerült megvalósítaniuk, mint például a magazinszerűbb arculatot sajátos tördeléssel. Mizser pozitívan nyilatkozott ritkább megjelenésről, a tematikus számok háttérbe szorulásáról, hiszen így több idejük van a felkért szerzőknek, hogy elkészítsék a szövegeiket, és így lehetőség jut azoknak a szerzőknek, illetve a pályakezdőknek is a publikációra, akiknek az írásai nem kapcsolódnak egyik kérdésfelvetéshez sem.

Németh Zoltán januárban csatlakozott a szerkesztőséghez. Elmondta, hogy nem gondolkozott azon, elvállalja-e a pozíciót. „Már az előző főszerkesztő idejében is sok minden változott, sokkal izgalmasabb, fiatalos lendülete lett a lapnak. Mizser Attila a garancia arra, hogy ez így maradjon, sőt tovább fejlődjön” – nyilatkozta a lapnál végbemenő változásokról. Németh Zoltán azt is kifejtette, hogy számára a tematika inkább egy hívó szó, ami szabad asszociációkra ad lehetőséget, és szerkesztőként elsődleges irányelvének azt tartja, hogy minőségi lapszámokat állítson össze.

„Ijesztő, de megtisztelő, hogy a szerkesztőség tagja lehetek” – kezdte Nagy Hajnal Csilla, akinek tavaly megjelent első verseskötete komoly visszhangot kapott. Nagyon produktívnak találta azt a folyamatot, hogy lassan, lépésenként bővültek a feladatkörei, így volt ideje végiggondolni, kidolgozni, hogyan is tud hozzájárulni a lap fejlődéséhez. Ezután bemutatta a honlapot és az ott megjelenő egyes rovatokat, kitért az újdonságokra, beszélt a jövőbeli terveikről is.

A beszélgetés alatt kiderült, hogy a szerkesztőség minden tagjának jelent meg könyve a tavalyi évben a Kalligram Kiadó gondozásában. Röviden bemutatták a köteteket, azok szerkesztőit, valamint megismerhettük a könyvek születésének körülményeit.

Mizser Attila Cselek hallgatásra című kötete az ötlettől számítva nyolc évvel később született meg. A könyvet Németh Zoltán szerkesztette. A helyzet pikantériája, hogy a szintén bemutatott Németh Zoltán Állati férj című könyvét Mizser Attila gondozta. A két szerző pozitívan nyilatkozott a közös munkáról, és humorosan megjegyezték, hogy alig szorultak javításra a készülőfélben lévő szövegek.

Németh Zoltán több tervét valósította meg új, Állati férj című kötetével, mely csupán nyolc verset tartalmaz, és mindnek azonos a címe, mégis körüljárják a 21. századi férfi identitás kérdéseit, mégpedig különböző állatok bőrébe bújva. A kötethez az ihletet Carol Ann Duffy A világ felesége című műve adta.

Nagy Hajnal Csilla első kötetét, a Miért félünk az őrültektől címűt szintén Németh Zoltán szerkesztette, illetve Gužák Klaudia illusztrálta, és Csillag Lajos készítette a borítót. A megjelenést 2-3 év munka előzte meg.

Nagy Csilla most megjelenő Átkötések című tanulmánykötete a kortárs magyar irodalomról közöl tanulmányokat és kritikákat, mint például Németh Zoltán, Polgár Anikó, Tőzsér Árpád, Zs. Nagy Lajos, valamint Kukorelly Endre és Borbély Szilárd írásairól.

Miután a szerzők felolvastak köteteikből, az új arculat megalkotói mutatták be munkájukat.

Václav Kinga az új külső megszületéséről, stílusának létrehozásáról beszélt. Korábban több elképzelés is szóba került, de megállapodtak abban az irányelvben, hogy a lapban mindig az irodalom fog dominálni, és megpróbálnak jobb viszonyt kialakítani a szöveg és kép között. A fekete-fehér nyomtatásnak köszönhetően olyan képeket válogatnak, ahol a plaszticitás és a térbeli effektusok érvényesülhetnek. Gyenes Gábor képszerkesztő a folyóirat legújabb három számán keresztül érzékeltette, hogyan mutatkoznak meg ezek az irányelvek a gyakorlatban. Elmondta, a tematikus számok esetében fontosnak tartja, hogy kapcsolat legyen a szövegekkel, az irodalommal, de jól látható és értelmezhető legyen a nyomtatás után is, míg a hagyományos lapok esetében vizuális-esztétikai alapon döntenek.