Arany-emlékév – Áder: Arany János megkerülhetetlen a költészetben
Nemzetiszínű szalagok Puskás Sándor Arany és Petőfi című alkotásán az Arany János Emlékmúzeumban a partiumi Nagyszalontán Arany János születésének 200. évfordulóján, 2017. március 2-án
MTI-fotó: Czeglédi Zsolt
Arany-emlékév
Áder: Arany János megkerülhetetlen a költészetben
Arany János szerepe éppúgy megkerülhetetlen a magyar költészet, irodalmi élet megújításában, mint ahogy mérföldkőnek tekinthető Bolyai János munkássága a modern matematikai gondolkodásban, Széchenyi István szerepe az ország polgárosodásában vagy Deák Ferenc teljesítménye a politikában – mondta Áder János államfő csütörtökön a Nemzeti Színházban, Budapesten.
A köztársasági elnök az Arany János-emlékév hivatalos megnyitóján, a Toldi című előadás előtt elmondta, a költőnek olyan idők jutottak osztályrészül, amelyek alapvetően határozták meg Magyarország sorsát.
"Olyan idők, amelyek még a legkiválóbbak közül is nem egyet megroppantottak, kétségbeesésbe, önfeladásba, emigrációba vagy halálba sodortak. Ő azonban egész életében rendületlenül őrizte hitét, emberi méltóságát, hazafiságát, erkölcsiségét, alkotói tisztességét és költői hitelességét" – fogalmazott Áder János.
Hozzátette, hogy bár a történelmi idő nem egyszer fojtogatóvá sűrűsödött életében, Arany János kora mégis aranykor volt költészetben, a szellemi, művészeti és a tudományos életben.
Rámutatott, hogy Arany Jánost szinte minden érdekelte: a festészet, a szobrászat, a színház világa, de zongorázott, gitározott és dalokat is írt, illetve verseket zenésített meg. Népdalgyűjteménye előtt pedig Kodály Zoltán is fejet hajtott.
Az államfő szerint Arany János a művészetnél csak egy valamit becsült jobban: az emberi tisztességet, ami számára egyet jelentett a hazafisággal, a haza bölcs, csendes és cselekvő szeretetével.
"A mai napon – Arany János születésének 200. évfordulóján – kezdetét veszi az "Aranykor" címmel meghirdetett emlékév. Váljék mindannyiunk személyes élményévé minden róla szóló megemlékezés. Fedezzük fel újra Arany Jánost!" – zárta beszédét a köztársasági elnök.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója rövid köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a színház, a színházi emberek is sokat köszönhetnek Arany Jánosnak. Kiemelte William Shakespeare drámáinak "felülmúlhatatlan, örökérvényű" fordításait. Arról is beszélt, hogy nincs színészképzés Arany nélkül, mert az ő versei a legalkalmasabbak a beszéd tanítására. Szerinte minden fiatal magyar rendezőnek követendő példa, ahogy Arany János mesélt, ahogy balladáiban összesűrítette a történetet, valamint tanulandó műveinek drámaisága, zeneisége.
A Nemzeti Színházban tartott ünnepi előadásra általános és középiskolák tanulóit, tanáraikat hívták meg a szervezők. (MTI)
Arany János köztéri szobra, Kiss István alkotása a partiumi Nagyszalontán
MTI-fotó: Czeglédi Zsolt
Arany János szobra az Arany János Emlékmúzeumnak helyet adó Csonkatorony homlokzatán a partiumi Nagyszalontán. A szobrot Stróbl Alajos által tervei alapján Szeszák Ferenc készítette
MTI-fotó: Czeglédi Zsolt
Puskás Sándor Arany és Petőfi című alkotása az Arany János Emlékmúzeumban a partiumi Nagyszalontán
MTI-fotó: Czeglédi Zsolt
Nagyszalonta, 2017. március 3. Tájház a partiumi Nagyszalontán. Az épület a költő szülőházának rekonstrukciója
MTI-fotó: Czeglédi Zsolt
Tájház a partiumi Nagyszalontán. Az épület a költő szülőházának rekonstrukciója
MTI-fotó: Czeglédi Zsolt
Gyertyás felvonulással tisztelegtek Nagyszalontán Arany János előtt
Gyertyás felvonulással tisztelgett csütörtök este Nagyszalonta lakossága a városban kétszáz évvel ezelőtt született Arany János nagysága előtt.
A bicentenárium nagyszalontai ünnepségsorozata délután a város központjában álló szoborparkban kórusművekkel, szavalatokkal, majd Arany János szobra megkoszorúzásával folytatódott.
A költőt egy lócán ülve megjelenítő szobor mellett mondott beszédében Cseke Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora többek között arról beszélt, hogy Arany János életpályája bizonyság arra, hogy szorgalommal és kitartással a legszerényebb lakból is el lehet jutni az akadémia nagyságáig. "Soha nem fakuló költészete pedig azt példázza, hogyha a tudás és a tehetség az anyanyelv és a szülőföld iránti alázattal párosul, akkor halhatatlan, elpusztíthatatlan lesz az eredmény" – fogalmazott Cseke Attila.
A rendezvényen felszólaló Németh Szilárd országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy Nagyszalontán az Arany-emlékévben nyithatja meg kapuit a magyar kormány támogatásával már felépült kollégium, amely a dél-bihari szórványban élő magyar gyermekek számára teremti majd meg az anyanyelvi továbbtanulás lehetőségét. Úgy vélte: a kollégium és az Arany János Gimnázium biztosítja, hogy a költő születésének a háromszázadik évfordulóján is beszéljenek a városban magyarul.
A bicentenáriumi nagyszalontai rendezvénysorozat este a nagyváradi Szigligeti Színház Honnan és hová – Arany János költészete című előadásának a bemutatásával zárul. (MTI)
Arany János és szülővárosa összetartozásáról szóló albumot mutattak be Nagyszalontán
Arany János és szülővárosa összetartozásáról szóló albumot mutattak be a költő születésének kétszázadik évfordulóján csütörtökön Nagyszalontán.
Az Arany Szalontája, Szalonta Aranya című albumot, Dánielisz Endre nagyszalontai helytörténész, Faggyas Sándor újságíró és Patócs Júlia, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület elnöke művét a Méry Ratio Kiadó adta ki a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítványa támogatásával.
Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkára Szerb Antal soraival méltatta Arany Jánost: "minden szál hozzá vezetett, minden szál tőle vezet. A magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja". Úgy vélekedett, hogy a legválasztékosabb szókincsű magyar költőre való emlékezés a magyar nyelv sokszínűségére is rávilágít, és még inkább összekapcsolja a nemzetet magyarságában.
Az albumot bemutató Jankovics Marcell művelődéstörténész, rajzfilmrendező, illusztrátor elmondta: a könyv nem tudósoknak készült. Szerzői kedvcsinálónak szánták olyanok számára, akik jobban meg szeretnék ismerni Arany Jánost. "Tegyék olyan helyre, ahol a fontos dolgok vannak" - biztatta a városháza nagytermét zsúfolásig megtöltő hallgatóságot. A kiadó minden részletre kiterjedő figyelmét azzal példázta, hogy a könyv betűtípusát is úgy választották, hogy az Arany János kézírására hasonlítson.
Dánielisz Endre, a nagyszalontai Arany-kultusz éltetője felidézte, hogy amikor 16 évesen a "beállt Arany híveinek a sorába" - a költő nagyszalontai múzeumában még Arany János kihúzott fogait is őrizték. A költő gondosságára vallott, hogy ezeket is elcsomagolta, feliratozta. Megjegyezte, hogy a második világháború alatt azonban a gyűjtemény megfogyatkozott.
Faggyas Sándor, a könyv egyik szerzője úgy vélekedett, Arany Jánosnak köszönhető, hogy Nagyszalonta ma, csaknem száz évvel azután is, hogy Románia része lett, magyar és református többségű maradt. Legfőképpen Arany Jánosnak köszönheti, hogy a világ magyarsága rá figyel.
Nagyszalontán délután szabadtéri műsorral, koszorúzással, gyertyás felvonulással, este pedig a nagyváradi Szigligeti Színház Arany-előadásával folytatódik a megemlékezések sora. (MTI)
