Nyár az IJ kritikusaival

Az Irodalmi Jelen kritikusait faggatta arról, hogy telik a nyár, milyen könyveket olvasnak, mit ajánlanak az olvasóknak. Körkérdéseinkre Kiss Júlia, Palásti Petra, Nagy Bernadett, Frei Gabriella és Lafferton Luca válaszolt.

Hogy telik a nyár, hogy pihened ki az év fáradalmait? Vagy az igazi fáradtság maga a nyár?

Palásti Petra: Nekem diákként még tényleg a pihenést és a kikapcsolódást jelenti a nyár, sok programmal és utazással. Idén júliusban folyamatosan úton leszek, aztán augusztusban dolgozni fogok, hogy simán menjen az évkezdés, és legyen időm visszarázódni a normális kerékvágásba.

Kiss Júlia: Számomra a nyár-állapot valamiféle kétpólusú, de ezzel együtt nagyon megnyugtató érzés tud lenni. Egyrészt minden elmaradt, de önmagamnak megígért tennivalót ebbe a néhány hónapba igyekszem sűríteni, a megváltomavilágot évszaka ez. Másrészt pedig fontos, hogy erősebben látom ilyenkor a külvilágot, a járókelők kevésbé gondterheltek, a kutyáktól sem félnek annyira a Városligetben, ezt tegnap vettem észre. Szóval azt hiszem, hogy jobban tudok kifelé kapcsolódni, ez segít abban, hogy boldogabban gondolkodjak, az idő is másként múlik. Hatékonyabban és többet olvasok, dolgozok, a nap végén még csak alig sötétedik, még csak alig vagyok fáradt.

Nagy Bernadett: Imádom a nyarat, de soha nem élvezem ki igazán. Egyetemistaként, tanárként mindig dolgoztam nyáron, most pedig májusban váltottam munkahelyet, átmenetileg két állásom volt. Pihenésről még szó sincs, a próbaidőm még nem telt le, és szervezem az augusztus végi győri esküvőmet is. Remélem, hogy a balatoni meghívóátadást össze tudom kötni egy csobbanással. 

Frei Gabriella: Az igazi fáradtság a jövőről való elmélkedés, amire hál’Istennek sokszor Balatonföldváron, kedvenc dolmányos varjaim alternatív énekét hallgatva keríthetek sort. A megkönnyebbülés pillanataira a közelgő KRESZ-vizsga vet szolid árnyékot.

Lafferton Luca: Testileg pihenés, lelkileg fáradtság, szellemileg megújulás (?). Ahogy Bernadett, én is munkahelyváltásban vagyok (már megint), így a nyár némi újratervezést jelent. Ugyanakkor nagyon átérzem a tágabb értelemben vett jövőről szóló életérzést is, amit Gabriella említ. De ha minden igaz, hamarosan látom a tengert! Az sokszor segít.

Mit viszel olvasni: nyaralásra, strandra, vízpartra, biciklitúrára, hétvégi telekre?

Palásti Petra: Igazából kevés olyan napom van, amibe sok olvasás fér bele, de A-ból B-be utazások alatt próbálom ezt bepótolni. A leggyakrabban magyar és világirodalmi klasszikusokat, sokszor olyanokat, amiket egy-két éve már olvastam, mert érdekes, hogy mennyire máshogy hatnak rám az idő múlásával.

Kiss Júlia: Az utóbbi időben mintha másként olvasnék: ami nem boldogít, hogy kevésbé tudok elszakadni a saját koncepcióimtól, viszont mélyebbre tudok úszni a szövegekben. Mondhatni, állandó párbeszédben vagyok egy-egy írással, és most érzem azt, hogy szeretnék nem aláhúzósat, jegyzetelőset és továbbgondolósat játszani. Mit viszek olvasni? Augusztus elején Rómába utazom, Szerb Antal Utas és holdvilág című könyvét viszem magammal. Nem nehéz strandon, nyaraláson olvasni? Szerintem igen, olyankor inkább a körülöttem levő emberekre, állatokra szeretek figyelni, a családomra és a barátaimra, ez külön idő. Egyébként, ha több időre utaznék valahová, akkor most Szvoren Edina Verseimnovelláskötetét vinném, illetve Oravecz Imre 1972. szeptemberét, az utóbbi lassan nyolc éve súlyos, de örök csomag. 

Nagy Bernadett: A nyári olvasmánylistám szakkönyvekkel tűzdelt, mert újra szakmát váltottam, vagyis visszataláltam önmagamhoz, és végre kommunikáció-marketingesként dolgozok. Rengeteget kell tanulnom erről a szegmensről, mert eddig a képzés és rendezvényszervezés területén dolgoztam. A JPE Marketing és a Reklám és pszichológiaközé biztosan besuvasztom Milbacher Róbert Léleknyavalyák című könyvét, Szijj FerencNövényolimpiáját és Vida Gábor Egy dadogás története című regényét. Nagy Spiró-kedvelő vagyok, nemrég fejeztem be a Kőbékát, most pedig Gerlóczy Márton Mikecs Anna – Altatója lapul a táskámban.

Frei Gabriella: A KRESZ-oktató szerint biciklizés közben veszélyes olvasni, tiszta szerencse, hogy nem is megyek ilyen túrára. Családunkban a vízparti szeles időjárást hívjuk „olvasóidőnek”, amikor ez előáll, mindenképpen előveszem majd a Varjak lakomáját George R. R. Martintól, Caleb Carr A sötétség angyala című regényét és hirtelen felindulásból bármi mást (az 1984-től A szolgálólány meséjéig), amihez éppen kedvem támad.

Lafferton Luca: Elkezdtek érdekelni a „pszichiátriai esetek”, így vettem a könyvhéten egy borderline témájú könyvet (Kneszl Beáta Carmen: Én, a megbélyegzett. Borderline testközelből), ami témájában érdekes és fontos, de mint könyv, ahogy várható volt, nem sikerült. Karafiáth Orsolya alkoholfüggős könyvében viszont, ahogy nem volt várható, pozitívan csalódtam. Pszicho-témában nagyon szeretném végre megkaparintani aMűvészetek és pszichopatológia könyvet. Újabban a Jászai Mari-emlékiratos könyvbe kezdtem bele, de közben a Huszárik-életmű könyvet is szeretném elolvasni, és Melinda Nadj Abonji könyvét, és itt vannak a Cortazár-novellák…

(folyt. köv.)