Ugrás a tartalomra

Átjárások / Áthallások…

………………. - … - …………………….

Katedrális!

(Nostradamus)

 

Viadukt!

Ki kiáltott?

(Immár késő…)

Belső kakukk

Szól amott

:

Ungathanda ukuba…

Haniry ny hanana…

 

Shisai hy phoet kyaitetaal

S a néhai vágy-moped két kéjtállal…

 

(Zulu, malagaszi, burmai és hunniai hallucinációk.)

 

- -

 

Ó, hommage-montázs!

 

Nincs kakadu, nincs akadály –

mondta Kodály

(a módszeres) –

mondta Kassák

(Őt most ássák)

elő újra,

s mondja: szeresssssss!

 

(Eres szere szép veretes…)

 

Eközben, amott, „odaát”,

sírásó szaval holt ódát:

 

Hamvas Bella a Határon…

Heliáne: Karneválon…

 

Kinyalták a királylányt…

A király hányt…

 

- -

 

Jelenések

 

Felhők, nedvedző felhő-rések:

Pedopanlupa felől…

 

Füstölnek a menstruáló kémények,

súlyosan gomolyog a méreg… Itt a Varázsló lakik;

és a legnagyobb katlan: alattunk a vulkanikus ének…

 

A négytüdejű óriáspók bebúvik kövei közé a parton:

csípése halálos, de ő már ismer, tenyérből etetem…

 

Hallom a kirrihurea-tyúkot: álmában…

Fekete és olajzöld: hullámtaraj és kagylófény, holdezüstben…

 

Hajnalderengés…

Győző-bátyám koponyáján deres bajusz-rés…

 

Felhők, kéklő felhő-falloszok:

Panpedelupe felől…

 

- -

 

Intermezzo, avagy közjáték-töredékek, illetve egy fél-álomban élő álom-részlet:

 

Parsifal-eposz (Wolfram von Eschenbach, Wagner, Marienbad, kúria, 1845). Élőjáték: sérülés, majd sebláz általi komponálás a Grál nyomában… II. Lajos udvara, Grál templom: látványterv, 4 és fél órás (utolsó) opera, Bayreuthi színpad… Amfortas: bariton, Gurnemanz: basszus, Parsifal: tenor, Klingsor: bariton, Kundry: szoprán, Titurel: basszus, Grál lovagok: I. tenor, II. basszus, Négy fegyvernök: két szoprán, két tenor, Viráglányok: egy alt, négy szoprán, egy mezzoszoprán. (Valahogyan Trisztán és Izolda is a színpadra keveredik, de az őrök lelökdösik őket…)

 

Titurel, az első Grál király: egykor angyaloktól, az ég küldöttjeitől vehette át a Szent Grált. Az Utolsó vacsora kelyhében (ugyebár) a Megfeszített vére folydogált. És a lándzsát is megkapta Titurel, melyet ama római „legionárius” döfött Jézus oldalába… Ecce homo! Íme, a dárda… Az ereklye csodatevő ereje tekintélyt adott a „rendnek”. Monsalvat hegyén, hatalmas templomban: beavatott lovagok (hermetikusan) őrizték… Ám, Klingsor, a varázsló megirigyelte s létrehozta

(egy bizonyos-bizonytalan, képzeletbeli sivatag közepén) a Mágia országát, buja Viráglányokkal, és… Jaj, Amfortas lovag Kundry-virág csapdájába akadt,

és… Itt: az álom-rész megszakadt…

 

- -

 

Utórezgések. Ébredés előtt a következők mosódnak össze: apokrif evangéliumok, kopt gnosztikusok (Papyrus Berolinensis), az akhmim-kódex néven is ismert papirusz, amely az V. század elején: tollakba burkolva, egy fal-belsőben (talán egy klauzúra falán), egy keresztény temetkezési helyszínen volt elrejtve… Hülozoizmus, pánpszichizmus, faunológia, kozmogónia, apokaliptika (de origine mundi)…

 

A leírót három iker-leánya ébresztgeti. Anna, Luna és Zoé: nemzőjük homlokát, nyakát és köldök-környékét csókolgatják…

 

- -

 

Egy tükör-sima, mattra csiszolt obszidián-falon az alábbi vers-véset olvasható:

 

Appendix

 

Szúrágott fa

Homokóra

Serceg-reped

Homok pereg

 

Kék-kristályos

Karcos-ráncos

Kvarc-opálos

Ón-halálos

 

Higany-beteg

Homok pereg

… - … - …

 

Szaturnuszi

Éj közeleg

… - … - …

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.