Ugrás a tartalomra

 

2019 legjobb könyvei tárca, esszé, antológia, tanulmány, műfordítás műfajában

Balla Zsófia: A darázs fészke – Kalligram Kiadó, Budapest, 2019

Balla Zsófia első és egyben összefoglaló jellegű esszékötetét tartja kézben az olvasó. Aki pályáját figyelemmel kísérte, tudja, hogy a kolozsvári születésű költő – Szilágyi Júlia kifejezésével – az „értekező líra” terén is, kezdetektől fogva, lényeges kérdésekre összpontosított. A romániai diktatúra idején képes volt arra, hogy a sorok közé rejtse valódi üzenetét, a rendszer-változás után pedig fontos művészi, egzisztenciális témák köré építette anyagait.
Balla Zsófia lírai esszéit páratlanul rokonszenvessé teszi néhány ritka    tulajdonsága: bensőséges, elmélyedő hangneme, egyetemes értékekre összpontosító szemlélete, világos stílusa, a költői gyakorlatban megélesedett pillantása, humora. És főleg: a versengő értékek egyidejű felismerése. A kötet, semmi kétség, a klasszikus ízlés, néhány magas szempont és egy méltányos elme fényjelzése. Balla Zsófia azok közé tartozik, akiknek súlyos tudása van ahhoz, hogy nagy kérdésekben illetékesek és szellemesek maradjanak. (a kiadó)

Böszörményi Zoltán: Notlandung (Kényszerleszállás – válogatoskötet két nyelven, németül és magyarul) – Mitteldeutscher Verlag, Halle, 2019

 

A dolgokról      

          „Nem része-é hegy, égbolt tengerár       
          lelkemnek úgy, én vagyok övék?”           
          (Lord Byron, Childe Harold zarándokútja, Fodor András fordítása)

Kösd a dolgokat a dolgokhoz, ne tétovázz!
Akaratod ellenére ők mind kötődnek hozzád.
Már-már nyűgként csüngnek rajtad.
Nem te rendelted őket? Valamilyen misztikus,
megmagyarázhatatlan erővel fűződnek hozzád,
mint schopenhaueri tétel. (A képzet.)
Kétszázharmincezer év alatt forog körbe
a Tejút spirálja, (benne milliárd csillag,
fekete lyuk, kvazár, párhuzamos galaxis,)
s a szárny egyik végében: Naprendszerünk.
A Föld bolygón pedig te: parányi pont.
Ha eddig semmi, most ez a felismerés lelkesítsen.
Légy boldog, önfeledt. Szeresd a dolgokat.
Képzeld magad végtelennek.

Miután túlél egy majdnem-légikatasztrófát, az élet megy tovább. De hogyan? A trauma többféleképp megnyilvánulhat. Böszörményinél egy hosszúversbe menekül: Kényszerleszállás Shannonban. Az előttünk fekvő vers- és elbeszéléskötet* címe, a Kényszerleszállás, sokatmondó. Minden, amit leír, végső soron kényszerleszállás a múltban és a jelenben, hogy feldolgozhassa mindazt, amit megélt, olvasott, hallott és gondolt. Költeményeiben és elbeszéléseiben Böszörményi Zoltán irodalmilag ragadja meg az emberi élet kényszereit, a szenvedést és csalódást, az igazság keresését és a lét értelmének megtalálását.

Az egyik ciklus kultúránk nagyjaira emlékezik, olyan egyéniségek előtt tisztelegve, mint: Kertész Imre, Paul Celan, Dante, Esterházy Péter, Hemingway, Konrád György, Thomas Mann, Michelangelo, Petrarca, Raffaello, John Updike, Vergil, Nikola Tesla, a rádió feltalálója és Leonardo da Vinci.

Böszörményi indulattal, tüzes szenvedéllyel teli költeményeinek és elbeszéléseinek középpontjában a szerelem és a halál, a remény és a reménytelenség, a barátság és az árulás áll, egyszóval az élet szépsége és rútsága, az értelem és az identitás keresése – a költő élete, mely végső soron a mi életünk is.

Clara Janés Nadal: Maradjon égve a lámpa – Magyar Pen Club, Budapest, 2019

Janés Nadal (mindkettő a családneve) költészetének központi témája a szerelem, a magány, a szenzualitás, az elidegenedés, a természettel, a tájjal való kapcsolat, a belső béke megtalálása, az élet-halál kettőse. A gazdag, többféle stílust, formai megoldást bemutató életmű izgalmas szegmensei a meghökkentő, nagyon plasztikus, már-már festményszerű képek, a különböző művészetek közötti átjárásra törekvés, a líra és zene kapcsolatára utaló sorok, a nagyon erős muzikalitás. A magyar nyelven megjelent kötetben Benyhe István, Farkas Wellmann Endre és Szőcs Géza nagyszerű műfordításai hűen adják vissza a legismertebb, emblematikus verseit, szemezgetvén a jelentősebb köteteiből, láttatván a fontosabb alkotói periódusokat. Az egyik legmegragadóbb vers a Benyhe István fordításában olvasható Mulandóság, mely a magányt, az elidegenedést, a halált, a gyászt dolgozza fel.

„Vagyunk, és nem tudjuk, kik vagyunk.

Van bennünk, van az örök lángból,

de csak tükörkép.

Örök őszben hullnak ránk a napok.

Álmok között illan az élet minden dolga.

Eljön egy éjjel a halál. És hallgatja

a bennünket kitöltő csöndet.” (Varga Melinda)

Fernando Pessoa: Bensőmben sokan élnek – Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2019

Születésének 130. évfordulóján ezzel a minden eddiginél teljesebb kötettel tisztelgünk a nagy portugál költő, Fernando Pessoa előtt, köszönetet mondva a budapesti Portugál Nagykövetségnek és a Camões Intézet Portugál Nyelvi Központjának, amely felkarolta vállalkozásunkat, ösztönözte és segítette a válogatást, a kötet összeállítását és végleges formájának elnyerését.

A XX. századi portugál, sőt európai költészet kimagasló alakja, Fernando Pessoa százharminc éve, 1888-ban született. Így némiképpen évfordulós kötetnek is tekinthetjük ezt a mostani válogatást, amely ha megszorításokkal is, de a pessoa-i életmű teljességét szeretné elhozni a magyar olvasónak. Hiszen benne van a költő egyetlen életében kiadott, a portugál történelmen és a tengerjáró portugálok sorsfordító eseményein végigtekintő Üzenet című kötetének összes verse. Akárcsak a Pessoa által megalkotott költőtársak, heteronim alakok versei. A „mesternek” tekintett, Alberto Caeiro-nak 1914-ben, egy délután alatt megírt A nyájak őrizője című teljes versciklusa. A másik heteronim költőtárs, Ricardo Reis összes ódája, és negyedik társuk, Álvaro de Campos Diadalív című kötetének anyaga, amely már nem jutott el a megjelenésig.  Pessoa „saját maga” és a kései Campos verseiből azonban terjedelmi okok miatt csak bő válogatást adhatunk közre.

Kötetünk másfelől végigkíséri a portugál költő magyarországi sorsát és befogadását is. Szerepelnek benne Pessoa megismertetésének különböző korszakaiból származó magyarítások, Nemes Nagy Ágnes és Somlyó György korai fordításaitól kezdve, a XX. század utolsó éveiben született fordításokon át a jelenkorig, amikor a még csak felnövő költői generáció tagjai próbálkoznak meg egy-egy Pessoa-vers magyarra átültetésével. Ilyenformán ez a kötet a máig legteljesebb magyarul megjelent válogatás a portugál költő verseiből. (a kiadó)

Elérhetetlen föld – 50 – Antológia Kiadó, Budapest, 2019

Aki valamelyest barátságban van a kortárs magyar költészettel, tudnia kell ezt-azt a Kilencekről, s minden bizonnyal név szerint is fel tudja sorolni a költőcsoport néhány képviselőjét. Sokunk számára ez talán természetes, de a szélesebb olvasóréteg felől közelítve egyáltalán nem magától értetődő körülmény. Hiszen 1969-es közös jelentkezésük, a három éves késéssel is csak kínnal-keservvel kiadott Elérhetetlen föld óta kerek fél évszázad telt el, s ez már irodalomtörténeti vizsgálatra érdemes idő. Utána lehet nézni, hány látványos költői felvillanást és csöndes kialvást regisztrált ez alatt a krónika. A Kilencek azonban – e nagyszabású versválogatásból látjuk csak igazán –, ha megfogyatkozva is, de köztünk vannak, és példázatos hűséggel hozzák magukkal halott társaik nevét, versekben élő szellemét. Ez így van jól. Kilencen kell lenniük, „akár a szarvasoknak”, mert a bűvös szám nem csonkulhat, az olvasó nem rövidülhet. Nem vagyok sem irodalomtörténész, sem kritikus, s bár itt-ott véleményekre, versekre utalok, lábjegyzetek nélkül teszem, használatukkal csak önmagamat cáfolnám. Szigorúan olvasóként forgatom e kéziratot, s ehhez mérten feltételezem, hogy kétféle olvasója lesz ennek a könyvnek. Az egyik, a tájékozott, még mielőtt fedelét felütné, tudni fogja, hogy nem a semmi vizén készül hajóra szállni. Nagyjából, de talán pontosabban is fel tudja mérni, milyen jellegű versek ligetébe indul, ott milyen élmények várhatnak rá, és mindehhez jósnak sem kell lennie. Bőséggel elég, ha elfogadja a Tigris és a szelíd Óz békés egymásmellettiségét, s akkor a tiszta és lelket tisztító költészet hatására az õ szívében is felnő a boldogító béke. A Kilencek barátainak sokasága – nyugodt szívvel írhatnék rajongókat – tudatában van ennek is. A másik, feltehetően fiatalabb korú irodalmi utazónak talán a kíváncsiság adja majd kezébe ezt a könyvet. Ha ismeretlen irodalmi vizekre és költői 7 Vári Fábián László: Akár a szarvasok beszédre, a megszokottól eltérő esztétikai élményre számít, jó eséllyel nem éri majd csalódás. Előre csomagolt elvárásokkal azonban nem juthat messzire, de egy-egy erőteljesebb áramlatra lelve megeshet, hogy bárkája valóban ismeretlen időbe, ismeretlen szigetre sodródik. Mondjuk a '60-as évek második felébe, Kádár Magyarországába, amikor az adott költők az egyetemes emberi jog és a magyarságtudat nevében nagy, lázadó verseiket világra szülték. Ha e felismerés jó órában történik, a véletlen olvasó is ráeszmélhet, hogy az Elérhetetlen föld alkotásainak jelentős része az eltelt félszáz esztendőben sem devalválódott, hanem megőrizte értékeit. Győri László, Mezey Katalin, Kiss Benedek, Konczek József, Kovács István, Oláh János, Rózsa Endre, Utassy József és Péntek Imre verssorai ma is üdén, fiatalos lendülettel szárnyalnak. S ha ezeken túl a költői gondolatok az olvasó vérmérsékletével és ízlésével is harmóniába hozhatók, alakulhat úgy, hogy maga is elszegődik a Kilencekhez – rendszeres olvasónak. Kívánom, hogy érezze jól magát!  (Vári Fábián László)

Erős Kinga: Szavakban lobog – Írók az 1956-os forradalomban – Orpheusz Kiadó, Budapest, 2019

„Csodálatos dolgok voltak a forradalomban”; „Tíz óra körül lehetett. Sötét volt. Odajött egy férfi, egy rézdarabot tartott a tenyerében, és azt mondta, ez a Sztálin-szobor füle, és 100 forintért eladó"; "Hirtelen mindenki minden fontos dologban egyetértett”. „Az Astoriánál hatalmas felfordulás fogadott, akkor láttam életemben először halottat. Újsággal takarták le”; „Január elején elhatároztuk egy fiúval, hogy lelépünk”; „Az osztrák csendőrök megöleltek bennünket, s rögtön vittek buszokkal Eisenstadtba” – ezek a mondatok nem egyetlen ember emlékei, hanem sokaké. Mindezidáig nem készült olyan kiadvány, amely egy kötetben, egységes szempontrendszer szerint gyűjtötte volna össze az 1956-os forradalomban részt vevő írók élményeit arról, hogy mit és hogyan éltek át azokban a napokban. A Szavakban lobog – Írók az 1956-os forradalomban című kötetben azoknak az íróknak a visszaemlékezései olvashatók, akikkel Erős Kingának 2016-ban sikerült személyesen találkoznia, és hosszú beszélgetések során megosztották vele emlékeiket: Ágh István, András Sándor, Bertók László, Buda Ferenc, Ferdinandy György, Gömöri György, Makkai Ádám, Nagy Pál, Papp Tibor, Pomogáts Béla, Sárközi Mátyás, Szalay Károly és Tóbiás Áron. A forradalom narratíváival párhuzamosan tizenhárom izgalmas, egyedi életút is kirajzolódik e könyv lapjain; tizenhárom nézőpont és megannyi emlék került felszínre a beszélgetések során, melyek mindnyájunkat hozzásegítenek ahhoz, hogy mélyebben megértsük múltunkat, s így jelenünk talaján is biztosabban álljunk. (a kiadó)

Juhász Kristóf: Boldog halottak napját! – Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2019

Mivel egyetlen vallás sem vitázik az elkerülhetetlenről, halálunkig kísérletezünk az életünkkel, ám e folyamat nem veszélytelen, pláne nem unalmas. Akár még könyvet is lehet írni időközben a lehetetlenről meg a lehetségesről. Válni készülő erdei vadak, önérzetes vérfarkasok, akcióhős írólegendák, és még sokan mások lakják Juhász Kristóf Boldog halottak napját! című novelláskötetének lapjait. A megformáltság nyelvi gyönyöre mellett a humor, a bölcselet és a metafizika is kibontakozik az elbeszélésekben, melyek vakmerő olvasót kívánnak. (Rimóczi László)

Kuszálik Péter: Purgatórium – Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2019

Gaál Gábor 1945-ben meghirdette a jelszót: „ha a föld alól is, de elő kell keríteni az írókat az új irodalom számára”. – Áprily Lajos sokkal finomabb fogalmazása már azt is sejteti, miről lenne szó: „A zsoldos kornak zsoldos nóta kell – költők, ha tudtok, adjatok neki.” És rövidesen új időszámítás vette kezdetét, az antivelszi bárdok kora: mert ’mind ki bírta mondani, hogy éljen Eduárd!’
Amúgy: nincs semmi szokatlan abban, ha egy író pénzre váltja a tehetségét. Nagy lelkierő és nemes jellem szükséges ahhoz, hogy az ember fia visszautasítsa a sikert, hírnevet, pénzt és a hatalmasok kegyeit. Megelőlegezem Földes László mondását (olvasóim ezt majd bővebb körítéssel is olvashatják, e kötet harmadik részében): „Ha valaki becsületes író, ebben az országban csak az asztalfióknak ír.”

Sütő Andrást az erdélyi magyar irodalom ikonikus figurájaként ismerte a magyarországi olvasó, és Erdélyben is ugyanolyan kultusza volt. De Sütő András nem véletlenül kopott ki a köztudatból. A rendszerváltás után a fiatal erdélyi irodalmárok már nem akarták fölvállalni Sütő szellemi örökségét. Ha elolvassák Kuszálik Péter könyvét, megtudják miért. A Purgatórium botrányos könyv, pedig Kuszálik Péter – akit nemcsak közíróként és szerkesztőként, hanem bibliográfusként is ismerünk – csupán összekötő szövegeket ír a dokumentumokkal alátámasztott tényekhez, melyek tükrében fölsejlik Sütő András kevéssé ismert énje: a kommunista rendszerrel megalkuvó kultúrdiktátoré, a följelentőé, az intrikusé. Keserű, mítoszromboló olvasmány – de ideje szembenézni a rideg valósággal. (a kiadó)

Lakatos Mihály: Súlyos ügyek – Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2019

Nem vettük észre, hogy a kommunizmus kényszerzubbonyából szabadulva nem egy új és egészséges társadalmat építettünk fel, hanem a diliház egy másik osztályát. A yippik 1968-ban elkezdett (akkor sikertelen) kísérlete, hogy egy disznót indítsanak elnökjelöltként, mára meghozta gyümölcsét. Igaz, fordítva sült el. Elnöki posztot továbbra sem tölthet be disznó, de a társadalmat sikerült kondává változtatni. Amelyet ide-oda terelgetnek a fogyasztói társadalom változó minőségű legelőin, addig a napig, míg köpcös legények meg nem ragadják a fülét és a farkát. (a kiadó)

Mózes Huba: Egyre közelebb az éghez – Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2019

„A XVI. századi magyar Bibliafordítások irodalmi szempontú vizsgálatából messzemenő következtetéseket levonni korai volna. Két tanulság mégis jelezhető. Az egyik a kor literátusainak az ősköltészet többé-kevésbé rejtetten továbbélő megnyilatkozásai iránti fogékonyságát, a másik pedig a később kikristályosodó lírai műfajok történeti előzményeinek az eddig feltételezettnél nagyobb gazdagságát valószínűsíti.

A felsorakoztatott szemelvények mindenesetre meggyőzően bizonyítják, hogy a Biblia és jelesül a korai magyar Bibliafordítások több más tudományág mellett a poétika történetének is máig kellőképpen ki nem aknázott, felbecsülhetetlen értékű forrásai.”

/Mózes Huba: Versszerűség és műfajiság az Ószövetség könyveiben/ (a kiadó)

Orbán János Dénes: Búbocska – Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2019

„Búbocska tehetetlenül sírni kezdett. Utána dühöngött. Majd megint sírt egy verset, és megint dühöngött, kettőt. Miután ezt jó párszor megismételte, kijelentette, hogy az ember az ördögnél sokkal, de sokkal gonoszabb és ravaszabb. Utána leült egy fa alá, és megállapította, hogy a dolgok nem olyan egyszerűek, mintsem első látásra tűnnek. Mihamar rádöbbent: kerek e világon nincs szerencsétlenebb és magányosabb egy egyszarvú, pöttöm ördögfiókánál, és míg Kergerossz édesen aludt, finom gólyapecsenyékről álmodozván, Búbocska éjfélig borzasztóan sajnálta magát, majd reggelig szörnyűséges bosszút esküdött mindenki ellen.” – részlet a könyvből a kiadó ajánlásával.

Orbán János Dénes ördögregényének újrakiadása hiánypótló kiadvány. Bábdarab, musical, opera és számos feldolgozás készült a korábbi nagysikerű gyerekkönyvből. Az utóbbi évtized magyar irodalmának fenegyerekeke, a kortárs irodalom egyik legmeghatározóbb figurája a legkisebbeknek szánt műfajban is egyedülállót alkotott, nem gügyögő gyermekversekkel rukkolt elő, hanem izgalmas, a legrosszabb nebulókat is székhez kötő ördögregénnyel. A királylányos történetek, az állatmesék, tanmesék mellé az izgő-mozgó, rosszcsont gyerekekhez, az elevenebb székely cinkákhoz és legénykékhez is szól végre valaki!  Búbocska, az ördögfióka az ő hősük elsősorban, de minden lelke mélyén csintalan felnőtt is azonosulni tud vele, aki szereti a pörgős cselekményt, az izgalmas karaktereket és a jóféle humort. (Varga Melinda)

Pécsi Györgyi: Kányádi Sándor – Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2019

„A modernséget ebben a bonyolult korban, bármilyen furcsán hangzik is, az egyszerűségben látom. Mondják, Einstein relativitáselmélete nem tesz ki többet másfél gépelt oldalnál. S ma már a középiskolában is tanítják. A nagy lírai felfedezéseket is ilyen közérthető módon kellene közvetíteni, hogy azt a nem különösebben szakképzett olvasó is előbb-utóbb felfoghassa. Az imprumok, mint Einstein esetében is, csak egy szűk szakmai réteg számára érdekesek. Vigyáznunk kellene, hogy ne imprumok kerüljenek az olvasó kezébe. Őt a közbeeső fázisok nem érdekelhetik – csak a végeredmény.” – ajánlja a könyvet a kiadó Kányádi Sándor szavaival.

Sántha Attila: Székely szótár küssebb s nagyobbacska gyermekeknek és cinkáknak – Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2019

Agyafúrt detektívvel és Kotoka professzorral erősen különleges dolgok esnek meg, kétszer es meg kell menteniük véres harcok során Székelyországot a kínai gyarmatosítóktól, miközben azt es meg kell fejteniük, hova lettek el a cegaollók, vagy hogy miért ment ki a ház az ablakon. Kalandos és bolondos egy tankönyü, az biztos! De nem kell bérezelni, akkor sem, ha érted, mi az a tankönyü, s akkor sem, ha nem.

E könyv célja az, hogy a székely gyermekek visszatanulják nyelvjárásukat egy olyan korban is, amelyben a televízió, a rádió standard magyarja úgy nyírja ki a helyi sajátosságokat, hogy nem marad utána más, csak por és hamu. (a kiadó)

Smid Róbert: Sigmund Freud és Jacques Lacan papírgépei – Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2019

Smid Róbert Sigmund Freud és Jacques Lacan papírgépei című könyve úttörő vállalkozás Magyarországon, méghozzá kettős értelemben. A Sigmund Freud szellemi hagyatékát új alapokra helyező francia pszichoanalitikus, Jacques Lacan számos tudományterületre, köztük a médiaelméletre is nagy hatást kifejtő életművéről ez az első magyar nyelvű monográfia, amely egyben a technológiai alapú médiumarcheológia itthon eleddig nem igazán ismert területére, ennek útvesztőibe is elkalauzolja az olvasót. Fő kérdése: mi következik abból, ha az emberi elme legintimebb és legrejtélyesebb részét, a tudattalant gépként gondoljuk el? Smid Róbert könyve hatalmas tájékozottsággal megírt, rendkívül elmélyült munka, amely filozófiai, irodalomtudományi, nyelvészeti, pszichoanalitikai, számítástechnikai, műszaki-technológiai, matematikai ismereteket egyaránt működtet, és amely a német Friedrich Kittler nevével fémjelezhető médiaelmélet szempontrendszerével együtt ennek jellemző nyelvezetét saját eredeti kérdéseivel és ezekre adott válaszaival együtt közvetíti a hazai közeg számára. A könyv olvasását összefoglaló utószó és fogalommutató is segíti. (a kiadó)

Végh Attila: Sárkányfüves könyv – Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2019

Sárkányfüves könyv? Mi szükség egy ilyen könyvre? Mit tesz hozzá a füves könyvek kialakította képhez, Máraihoz, bármihez? És mi az, hogy sárkányfüves? Az életvezetési tanácsokat osztogató bölcsek nyomában lépkedve mit akar a szerző e mitikus lénnyel, meg a róla elnevezett növénnyel, amelynek legfeljebb Süsü meséjében van helye?
A füveskönyvek szerzői fényt akarnak gyújtani olvasóik számára, megvilágítva az élet legegyszerűbb kérdéseit, mert tudják, hogy ezekre a legnehezebb a válasz. A legkézenfekvőbb dolgok a leginkább elfedettek, mert valódi rákérdezés sosem érintette őket.
A sárkány földszellem, az élet sötét alapjainak ura. A sárkányfüves könyv szerzője olyan lélekvezető szeretne lenni, aki az élet erdejében a tisztást keresve sem marad érdektelen a rengeteg iránt. Végh Attila Johann Georg Hamann-nal ért egyet: a világosság nem más, mint a fény és az árnyék megfelelő aránya. Miközben az ember a fény felé tapogatózik, nem árt, ha letüdőz egy kis földszagot. (a kiadó)

 

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.