Jelige: Regnilla – sms tőlem neked; Eretnek

sms tőlem neked

álmaim billentyűzetén botladozom eléd-elég merész,
ujjaim maguktól visznek feléd,
nyújtózom, jelért, annyiért,
hogy éppen elérj, s leüsd végre 
szívem enterét.

Eretnek

Mert azt mondod hiányzom.
Hiányzom.
Mert amit én mondok nem mázolom,
az igazságot könyörtelen az arcodba vágom. Vádolj.
Tedd, ha jól esik,
mások tudod úgysem kérdezik,
hogy mit tettél, ettél e valamit.
Meddig?
Meddig kérhetem a létemet,
hogy ne akarjon elbújni át a kék égen, elmerülni végül a végtelen sötétben?
Felvettél, hordoztál,
mint kedvenc pulóvered,
mely egy kávéfoltos lőtt sebbel,
most a szennyesedben hever.
Kellek. Nem kellek.Nem. Egyik sem. Kellek, mert amúgy is vagyok.
Nem kellek, mert azt is csak éppen.
Vagyok.
Ez mit is jelent?
Talán, hogy párolgok napról napra a nekem kirótt utakon. Talán, hogy van is értelme, bármily csekély,
ami nekem maradt az is csak az erény.
Mert hát, máshogy nem is lehetne,
ezt követeli tőlem a..ki is?
Tudja a fene se.
A lelkem rég kinőttem.
Kérem! Ez már nem az én méretem! Kérem.  
Pedig esküszöm szépen kértem.
Hangom a hallgatás tornácán lógatja
elnyű̋tt kis lábát. 
Félek.
Félelem.
Ez is csak a te érdeked.
Futok hozzád, ahogy bírok,
nyomomban a testem lohol.
Halálra rémítesz. Komolyan.
Te érted ezt?
Életed s életem egy mérlegen lebeg.
Túl sokat érünk. Túl keveset.
Nyújtom kezemet. Neked.
Van olyan hely, hol nem fáj már ez a szeretet.
Van olyan hely, ahol nem leszünk folyton meg nem értett eretnekek.