A Gutenberg-galaxis halála
A mai magyar irodalom palettáján költőként is jegyzett Radnai István nem először jelentkezik prózával. Jelentős folyóiratokban, internetes portálokon publikált novellái, tárcái, karcolatai mellett ez a „novellák és egyéb prózák” kötete immár a harmadik. Izgalmas a kötet címválasztása: Gutenberg meghal és feltámad. A szerző fricskát mutat a Gutenberg-galaxis halálát meglengetőknek: a nyomtatott könyv ismeretközlő, értékhordozó szerepe nem vitatható még olyan korban sem, amikor megjelennek az egyre modernebb adathordozók és az elektronikus könyvek. Ezek sosem nyújtják ugyanazt a különleges élményt, ami hozzátartozik az olvasás szertartásához: leemelni a kötetet a polcról, érezni az illatát, lapozgatni.
A Gutenberg című írásban átélhetjük, mit is jelent belépni egy antikváriumba, megérezni a „szentély” hangulatát. Azt az izgalmat, amit egy gyűjtő érez az értékes, dedikált példányok keresése vagy forgatása során. „Ő egyenesen az öreghez készül, ahol a régi könyvek tömjénszagát lélegezheti be. Az utolsó művekért, amiket még költők írtak, nem számítógépes programok.” Aztán, hogy mennyire képes elvarázsolni az embert egy ritka példány megszerzése: „A rajongó kilép a ködös téli utcára. Észbe kap, előveszi a pénztárcáját és kaparászni kezd benne. Még szinte a boltajtóból visszafordul.” Igen, a nyomtatott könyvek iránt ma is van igény.
A Gutenberg meghal és feltámad negyvenkét írást tartalmaz. A szerző százötven évre tekint vissza. Történetei korokon ívelnek át, és személyes élmények, családi emlékek, történelmi ismeretek, gazdag élettapasztalat táplálják, teszik hitelessé. A kötet mégsem memoár. Vannak valós történetek, mint a Békés járókelők mellékutcában a Nyugatinál című, amely az épp csak két hónapja Kovácsnévá lett fiatal nő értelmetlen halálával mutatja be '56 megmagyarázhatatlan, érthetetlen és értelmezhetetlen eseményét: egy hazafelé igyekvő, békés járókelő halálát a pesti utcán. „Kovácsné az út közepén, a kockakövön. … A kövezet csillogott, a vére beleolvadt. Májlövés. … De hiszen jött mellettem – akarta mondani Kovács, aki nem hallott semmit. … Eszébe jutott, hogy ekkora csend van, és ekkora csöndben akár fütyülnek is. A golyók.”
A tapasztalatok segíthetnek megérteni, alakítani a jelent. Radnai pedig emlékezik. Emlékezni a jelenben lehet és kell, mert a jelen a múltban gyökerezik. George Santayana filozófus szerint: „Azok, akik nem emlékeznek a múltra, arra kárhoztatnak, hogy megismételjék azt.” A hibákból tanulni kell, nem megismételni, a jót, az értékeset pedig fontos megőrizni, továbbvinni.
A kritikával és empátiával megírt mai történetek rávilágítanak a XXI. század problémáira. A modern technika eszközei nem mindig szolgálják a kapcsolatok tartalmasságát. A spekuláció, az ügyeskedés, a tisztességtelen üzletek – mint a Mi emberünk története –, a kommunikáció beszűkülése megbonthat emberi kapcsolatokat. Néhány írás sci-fibe hajló, és vannak, melyeknek eseményei – részben vagy egészben – szürrealisztikusak, álombéli történések, s a felriadás döbbenetes.
A perifériára szorult, kisemmizett, kiszolgáltatott, létében és lelkében megnyomorított emberek sorsa, a kiürült vagy felszínes emberi kapcsolatok, a vidék elsorvasztása, a nagy háború kegyetlenségei elgondolkodtatnak, töprengésre késztetnek minket. Életünk hibáinak felismerésére sarkallnak: emberként kell élni, csak úgy érdemes. Akkor az ünnep is ünnep marad, nem tarló vagy kavics a talpunk alatt. Szépen példázza ezt a Régi kenyér című novella, melyben a világ rohanó eseményeitől, zajától távol a falu népe még őszinte örömmel és áhítattal készül, ünnepel az új kenyér és Szent István napján. „A paraszt régi ember, dolgos ember. Szereti a földet, a föld életet ad. … A régi kenyér, a hagyományos, a gondosan dagasztott … egy hét múlva is illatos és foszlós. … és minden héten megújul benne az élet.”
Radnai István egyéni stílusával, írásai szaggatottságával, rövid mondataival, a képek és idősíkok egymásra vetítésével végig éberségre készteti az olvasót. Figyelmét fogva tartja. Kevés szóval is sokat mond. Érdemes kézbe venni, olvasni kötetét, s elmerülni képzeletmozgató, elgondolkodtató történeteiben.
Radnai István: Gutenberg meghal és feltámad. Rím Könyvkiadó, Budapest, 2018.
