Ady az asztalfőn

„Ha Ady-est: Budapest!” – mondhatnánk, hiszen az Ady Endrének méltó emléket állító rendezvénysorozat legújabb állomása ismét Budapest volt. Ezúttal a Király utcában álló egykori Három Rózsa söröző (később Fekete Macska lokál) ódon, 220 éves emeleti bálterme adott helyet az estnek. Mint mindig: a rendezvény háziasszonya és egyben rendezője Nagy Angéla volt. A nagyterem zsúfolásig megtelt, a Három Rózsa ismét régi fényében ragyogott. Már a műsor elején felhangzott egy magyar nóta – Balázs Gergely hegedűművész énekkel kísért előadásában –, amely felidézte az egykori mulató hangulatát és egyben utalt Ady Endre nótázó kedvére is. Nagy Angéla jelenleg az Ady-életmű egyik legaktívabb kutatója és ismerője, ennek megfelelően saját tematikus anyagából – igazi irodalmi kuriózumokból – állította össze az est műsorát.

A fő irányvonalat ezúttal a költő halála jelölte ki, mivel az esemény éppen Ady Endre halála évfordulójának napjára esett. A versek hol Balázs László Gábor önálló szavalatában, hol Balázs Gergely hegedűművész kíséretével fűszerezve, hol Joó Lajos megzenésítésében hangzottak el. Ám ezúttal volt még egy negyedik fellépő is: Majsai-Nyilas Tünde eszményi módon személyesítette meg Csinszka alakját.

A színésznő elszavalta Boncza Berta egyik, Adyról szóló versét is, ahogy felolvasta Csinszka egy kevésbé ismert levelét, amelyet Ady halála után a költő szüleinek írt. A négy fellépő mögötti falon egyébként Czigány Dezső két festményét lehetett látni a költő szüleiről.

Nagy Angéla lelkes moderátori szövegeiből megtudhattuk például, hogy A fekete zongora című verset eredetileg egy fekete hegedű inspirálta, amelyet Ady írás közben hallott, és a vers eredeti címe is A fekete hegedű volt, amelyet talán azért cserélt fel végül zongorára, mert a fekete zongora „félelmetesebb” hangszer: jobban emlékeztet egy koporsóra.

Arra is fény derült, hogy élete utolsó időszakában Ady nem csupán összetépte szeretett Bibliáját, de részben el is égette azt, ám a halálos ágyán – mint ez kiderült évtizedekig lappangó visszaemlékezésből – ismét megtért, és együtt imádkozott a hozzá bejáró pappal, arról téve bizonyságot, hogy verseivel is csak Isten dicsőségét kereste.

Az esten még sok más izgalmas kérdés is felmerült Ady halálával vagy az azt követő időszakkal kapcsolatban. Megtudhattuk, hogy Léda Adyval  álmodott azon az  éjjelen, amikor a költő elhunyt, és rögtön érezte, hogy meghalt, anélkül, hogy válságos állapotáról tudomása lett volna. Szó esett arról is: vajon tényleg Csinszka elkésett távirata miatt nem vehetett részt a költő édesanyja a fia temetésén? Vagy esetleg másnak is része volt abban, hogy így esett?

A műsor csúcspontját – mint már megszokhattuk – Balázs László Gábor színjátékos Az ős Kaján-tolmácsolása jelentette. A drámai hangulatot a brácsakíséret még földöntúlibbá tette. A közönség vastapssal jutalmazta a produkciót.

A műsor vége után senki nem sietett haza: egy nagyszerű piknikvacsora – amellyel Nagy Angéla kedveskedett a résztvevőknek – és egy éjszakába nyúló kötetlen beszélgetés várt még a vendégekre, melynek során az asztalfőre ültetett Ady Endre egy életnagyságú fénykép formájában képviselte magát, vesébe látó, mégis szerető tekintetével.

A tudósítás megszületéséhez Nagy Angélának tartozunk köszönettel.

További fotók az estről a lapozható galériában!