Ugrás a tartalomra

Halálvágy és életszerelem

Ady-est az egykori Három Rózsában

Aki szívesen vesz részt az Ady Endre emlékét és költészetét fókuszba állító programokon, egész biztosan ismeri Nagy Angélát, aki hosszú évek óta szervezi fáradhatatlanul az Ady-programokat az Intés az Őrzőkhöz Kulturális Egyesület keretében.

Idén is a múlt század elején még hírhedt Király utcai lokál, a Három Rózsa – ma Dover Club – ódon falai adtak otthont az évente megrendezésre kerülő Ady-estnek, melyen ezúttal a költő halálának 105. évfordulójára emlékeztünk.

A rendezvény háziasszonya, a műsor szerkesztője természetesen Nagy Angéla volt, aki a közösségi térben az immár 23 000 taggal büszkélkedő „Ady Endre költészetét kedvelők” elnevezésű interaktív Facebook-csoportot és oldalt is létrehozta, illetve moderálja. Az esten ezúttal a messziről a fővárosba érkező moderátortárs, Rencsisovszky Katalin is jelen volt. Kivételes jelenség, hogy egy klasszikus költészeti tematikájú csoportban ilyen sok aktív tag vesz részt, és mi másról tanúskodhatna ez, mint hogy Ady lírája a mai napig része a versszeretők hétköznapjainak.

Rencsisovszky Katalin és Nagy Angéla a költő két oldalán

A fellépők szintén nem változtak a korábbi évekhez képest; a két színészből – Majsai Nyilas Tünde (Csinszka) és Balázs László Gábor (Ady-szavalatok) –, valamint a két zenészből – Balázs Gergely (ének-hegedű) és Joó Lajos (ének-gitár) – álló produkció azonban még érettebb lett, és művészi színvonalát tekintve szemmel láthatólag még szét is feszítette a rendelkezésre álló viszonylag szűkös színpadi kereteket. Az előkelő és korhű helyszínért egyébként külön köszönet illeti a Dover Club tulajdonosát, Verasztó Lajost.

Balázs László Gábor ezúttal nem minden blokkban teljes Ady-költeményeket szavalt – mint a korábbi években tette –, hanem hosszabb-rövidebb költeményekből kiragadott részletek tematikus összeillesztésével teremtett rendkívül szuggesztív hangulatot. A művész szívbemarkoló és letaglózó szavalatait meg-megszakították a Nagy Angélától származó értékes életrajzi szemelvények, illetve a zenei produkciók: Ady kedvenc nótáit hallgathattuk meg Balázs Gergely előadásában, valamint újonnan megzenésített Ady-verseket Joó Lajos népzenésznek köszönhetően. A Vallomás a szerelemről című Ady-verset a két zenész közösen adta elő.

Balázs László Gábor, Nagy Angéla és Joó Lajos

Nagy Angéla egyik szemelvényében Ady párizsi „duhajkodásait” idézte fel, amit a költő sohasem túlzott el, de nem is szépített verseiben. Csordultig telve életszeretettel, de a fenyegető halál víziójától sosem szabadulva valódi keleti nomádként ülte torát a francia fővárosban:

„A Sebastopol Boulevard-on kitör Adyból a magyar keserűség: »Ti kutyák, ti éltek kilencven esztendőt, én holnap meghalok!« Azután fakó víziók tolulnak a fejébe: »Ötven évig nem jön utánam nálam nagyobb költő. Voltaire óta egy igazi költője volt a világnak: én vagyok.«”

E mámoros dionüszoszi pillanatok úgy váltakoztak Ady életében a kilátástalanság és halálfélelem legsötétebb óráival, mint zongorán a billentyűk, s Nagy Angélának gondja volt rá, hogy mindkettőt felmutassa.

A Csinszkát ezúttal is zseniálisan megszemélyesítő Majsai-Nyilas Tünde színművésznő csupán egyszer lépett színpadra, ám úgy ragyogott Csinszka szerepében, akár egy ékkő – és hatalmas tapsvihart aratott. Egy csaknem tragédiába torkolló brutális jelenetet idézett Csinszka visszaemlékezéseiből, ám színészi játékának és Csinszka kiváló írói vénájának hála – paradox módon – általános felszabadultságot keltett vele a nézőtéren.

Majsai-Nyilas Tünde Csinszkát keltette életre

A műsor utolsó harmada ezúttal a titok- és istenkereső Ady művészetét boncolgatta. Hegedűs Lóránt néhai református püspök Ady-trilógiájából hallhattunk részleteket, majd az alábbi kiváló Szabó Lőrinc-idézettel zárult ez a rész:

„Ady már nem is személy, hanem egymaga egy egész társadalom, önmaga társadalma, melyben eleven egységben van az arisztokratizmus és szocializmus, a fajszeretet és a magyarszidás, ateizmus és instenhit, halálvágy és életszerelem.

Ady nagysága nem lenne ennyire összefoglaló, nem volna ennyire igazi, ha emberi életéből hiányozna bármilyen emberi részlet. Személyiségében benne van minden véglet és minden átmenet. Ki írhatta volna meg az Őskajánt a Harc a nagyúrralt, az Én menyasszonyomat, a Mentő glóriát Ady züllése és zsenije nélkül. Ady maga volt a lírai teljesség.”

A műsor második felének csúcspontját jelentette Balázs Gergely hegedűművész elektromos hegedűn improvizált érzelemgazdag zenei intermezzója, közvetlenül az Uram, láttam rejtett törvényed című vers elhangzása után. E vadul dübörgő zenei crescendo – Ady szellemiségéhez méltón – az istenhitében folyton változó mélységeket megélő költő vívódásait is érzékeltette a hallgatóságnak.

Az istenes rész és egyben a műsor zárásaként Joó Lajos népzenész adta elő kántálás- és imaszerű acapella produkcióját Ady Szelíd esti imádság című versére.

Nagy Angéla elköszönt a hallgatóságtól, emlékeztetve Ady millió gyökerű életére és költészetére, amelyből a mai napig is táplálkozhatunk.

Az utolsó akkordok lecsengésével az Ady 105 emlékest még nem ért véget, a vendégek – az Angéla által készített finom falatok mellett – kötetlen beszélgetésen, agapén vehettek részt a fellépőkkel. Ennek során találóan jegyezte meg Borbély Mihály, aki maga is József Attila díjas versmondó-előadó, hogy az idei műsor mintha még mélyebbre vitt volna, még közelebb kerültünk volna a költőhöz, s a produkció bensőségességének köszönhetően mintha együtt töltöttük volna az időt vele. Az asztalnál helyet foglalt Szöllősy Judit műfordító is, aki Ady verseit és novelláit angol nyelvre fordítja. A színészvégzettségű, de hamarosan költőként is debütáló Pályi Farkas Márk némi baráti nógatást követően maga is szavalni kezdett: Garai Gábor Töredékek a szerelemről című versét adta elő.

Debreceni Balázs, Nagy Angéla és Pályi Farkas Márk

Ezzel elérkeztünk egy újabb transzcendens pillanathoz: Garai Gábor ugyanis pontosan azon a napon – január 27-én – született, amelyen Ady Endre meghalt, és amelyen az estünk is zajlott. De Balázs László is megajándékozta még egy ráadással a hallgatóságot: Örkény István Pisti a vérzivatarban című drámájából adott elő egy részletet. Így az Ady 105 est programját interaktív módon maga a közönség tetőzte be.

 

 A tudósításért Debreceni Balázsnak és Nagy Angélának tartozunk köszönettel.

További képek az estről a lapozható galériában.

 

 

 

 

 

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.