„Magyarok vagyunk, szeretünk inni. Gerlóczy Márton Elvonókúra című regénye nem egyetlen ember függőségével, hanem egy ország állapotával, lelkületével foglalkozik. Mit jelent kelet-európainak lenni? Mi ez az össznépi, alig-alig kezelt lelki kór, az alkoholizmus?” – Korányi Mátyás könyvajánlóját olvashatják.

„Halász Margit kötete szociográfiai és néprajzi megalapozottságú, gondosan kimunkált népmesék gyűjteménye – talán inkább felnőtteknek.” – A vörös nyelvű párducot Branczeiz Anna mutatja be.

Bán Zoltán András az Isten, a haza és a család fogalmait feszegeti legújabb dráma- és prózakötetében. A Giccsről Toroczkay András írt novellisztikus recenziót.

A szír származású Adonisz, korunk egyik legnagyobb arab nyelvű költője 2014-ben ka-pott Janus Pannonius-díjat. A válogatott verseit tartalmazó Tükör Orfeusznak című köte-tet Molnár Miklós mutatja be.

Jó lenne vásárolni egyet a világadapterből, hogy költészetté alakítsuk át a múló időt, s a kelet-közép-európai átlagember mellett közelebb kerüljünk a magyar hagyományokhoz is, Balassitól Weöres Sándorig. Ilyen készülék létezik! Tóth Krisztina legújabb verseskötete minden háztartás fontos kelléke. A könyvet Mosonyi Kata mutatja be.

Száraz Miklós György nagyregénye, az Apám darabokban messze nemcsak édesapja – a hetvenes-nyolcvanas évek szellemi életének egyik legnagyobb felpezsdítője – életébe avat be. Megvizsgáltuk, miért több a könyv egyszerű aparegénynél, és hogyan lehetséges belefeledkezni egy több mint ötszáz oldalas regényfolyamba.

Ezen rovat szerkesztője akkor kezdett érdeklődni Szombathy Bálint pályája iránt, amikor az akcióművész egy megismételhetetlen performansz keretében az egyik Kultúrcsempész Sínbusz Fesztiválon, a határátlépés idején levizelte a szerb–magyar határt. Innen már csak egy lépés választotta el a megrökönyödött redaktort, hogy megszerezze a szerző munkáiról szóló összefoglaló művet, és azt alaposan megvizsgáltassa Deák Csillaggal és Külös Lajossal. Az így született írásokat olvashatják.

Bár minden olvasás kódfejtés, ritkán fordul elő, hogy egy recenzens ilyen precízen nyúljon egy kötethez, lépésről lépésre megfejtve a költő és a szerkesztő játékát. Hyross Ferenc Tömegvonzásához Molnár Dávid készített fogódzót.

1056 oldalas olvasmány Izraelről 1927-től napjainkig. Hírhamisító riporterek, fanatikus politikusok és elszánt ügynökök mozgatják Frank Schätzing Breaking News – A Saron-merénylet nyomában című könyvének fontosabb szálait. Tóth Mihály értékelte a vaskos, mégis olvasmányosan könnyed történelemleckét.

Papp-Für János árnyékapa című verseskötetében egy boldogtalan gyerekkor emlékeit osztja meg velünk, mi pedig lassan ráébredünk, hogy amit olvasunk, mind megtörténhetett. Sőt nap mint nap történik. Boldog Zoltán írása.

Kerékgyártó István Makk ász az Olajfák hegyén című, 2003-ban megjelent regényének második, idei kiadása többek között azt a történelmi kérdést veti fel, hogy mennyiben módosult a viszonyunk a Kádár-korszakhoz az utóbbi tizenhárom év alatt – vonja le a következtetést Dominka Ede.

Vécsei Rita Andrea bírónőből lett költő. A jogi szaknyelv az Egy reggel futni kezdek című első kötetében is megjelenik. A néhol naplószerűvé váló versek egyéb titkokat is feltárnak az olvasó előtt. Kadlót Nikolett mutatja be a könyvet.

Megölni egy arabot – a szerkesztő ezzel a címmel dobta volna piacra a könyvet, de a szerző nem engedte. Az Alvadt vér azért nem került a borítóra, mert egy Koránból származó idézet. Végül az Egy mormota nyaraként vehetik kézbe az olvasók Németh Gábor új könyvét. Molnár Dávid írása.

Monográfia jelent meg Lénárd Sándorról, a különlegesen sokoldalú, modern humanistáról. A pályáját orvosként kezdő tudóst épp a magyar irodalomtól és a hazájától való távolság tette nagy íróvá – állapítja meg Lénárt-Cheng Helga és Vajdovics Zsuzsa, a Lénárd-kutató szerzőpáros. – Laik Eszter recenziója.

„Esterházy tudatos író. A feladatot, miszerint akkor most naplót ír a haldoklásáról, de legalábbis a halálosnak mondott betegséggel való viszonyáról, komolyan veszi.” – Toroczkay András mutatja be a Hasnyálmirigynaplót.

„Hol egy kamasz, hol egy fiatal férfi, hol egy élete végén járó, onnan visszatekintő öregember, máskor a közösségben történtekre érzékeny én vagy egy filozofikus költő, esetleg egy csalódott szerelmes vallomásait olvashatjuk” – állítja Branczeiz Anna Nyirán Ferenc Apróságok kicsiny tárháza című kötetéről.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es júliusi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

„Berta Ádám olyan, mint egy belsőépítész: kibéleli a teret a megfelelő részletekkel, odaillő tárgyakkal és hangulattal. Legyen szó Kolumbiáról, a Balatonról, Prágáról vagy a budapesti belváros egyik utcaszegletéről: leírásai kellően pontosak, színesek ahhoz, hogy belakhassuk a novellákat olvasói képzeletünkkel.” – A Baleset az építkezésen című kötetről Kadlót Nikolett írt.

Képzeljünk el egy lehetséges jövőt, amikor a nyugatról érkező holland migránsok letelepednek az Alföldön, fallal kerítik el magukat, és így próbálnak élni Magyarországon. Hász Róbert Ígéretföld című regényét Dominka Ede Harald mutatja be.

„Turczi tud és mer szemérmes és szemérmetlen is lenni, nagy képviselője ő a dionüszoszi életkedvnek, miközben sosem felejti el, hogy filozófiai vénája is van, ars poeticája erős gondolati alapokon áll, messze lát és közelre is tekint, fontos számára a társ és a társaság.” – Kölüs Lajos szerint Turczi István legújabb verskötete létgaléria.