Irodalmi Jelen

A spanyolnátha és Kaffka Margit

2011. június. 10. - 04:49

(1880. június 10.–1918. december 1.)

A Színek és évek az első, valójában egyetlen regénye, amit azóta is kézbe veszek. A főhősnő (Magda) kiszolgáltatottságán, kínjain, életén keresztül megértettem valamit a nőből, amit talán hasznosabb lett volna nem érteni. Bizonyíték persze semmi. Ha csak az nem, legalább százötven olyan férfiismerősöm van, akinek gőze nincs, mi fán terem Kaffka Margit, mi fán a feminizmus, a Színek és évek, viszont amikor hülye az asszony (az asszonyok időről időre ráhülyülnek eredeti hülyeségükre), úgy veri képen, hogy annak nincs párja, ahogyan nekem soha eszembe nem jutna. És ha jutna is, mi van. Nőt nem verünk. Hagyjuk, hogy ő verjen bennünket.

Kaffka Margit miatt állunk meg huszon-harminc valahány éve Erdélyből hazatartva Nagykárolyban, megnézzük a szülőházát. Az épületbelsőre nem emlékszem, olyan sötét, mint az alagút (Ceausescu-éra kora), csak a nénire, aki önjelöltként idegenvezet bennünket. Ekkor tudom meg, hogy (a bibliás) Károli Gáspár is, Jászi Oszkár is a faluszerű kisváros szülötte. Kaffka Margit gyerekkora kifejezetten szerencsétlen. De ha jobban megnézzük, élete sem sikertörténet. Következzen rövid életéről rövid összefoglaló: hatéves, amikor főügyész apja meghal, betesz a család anyagi helyzetének, ettől kezdve mindenütt ösztöndíjasként tanul. Például a szatmári irgalmasnővérek zárdájában, innen való a Hangyaboly élményanyaga. A regényből Fábri Zoltán forgat filmet, állítása szerint 1968-as prágai politikai parabolát, amely állításnak vastagon ellentmond, hogy Illés Endre a forgatókönyv írója, nehéz elképzelni, hogy Illés Endre a „prágai tavasz” rajongója, ami hatvannyolcban korántsem a nyolcvankilences bársonyos forradalom, a nežná revolúcia. 1898-tól tanítónő, 1902-től polgári iskolai tanár, Miskolcon tanít (innen származik, Kaffkára visszautalva Vass Tibor Spanyolnátha nevű netes irodalmi folyóirata), 1905-ben rosszul választ embert (hogy mit művelnek ketten együtt a pszichében, az érzékeny nő és az ő rossz választása, a Színek és években végigkövethető) nevezetesen Frőlich Brunó erdőmérnököt. 1906-ban fia születik. 1907-ben gyerekestül meglép Budapestre. 1910-ben válik, és megtanulja, erdőmérnököt soha. De azért "gyöngéd barátságban maradnak", mondja Tersánszky a Nyugatban megjelent nagy visszaemlékezésében. 1914-ben jön össze Bauer Ervin orvossal, (Balázs Bauer Béla öccse, a sógor, aki a belső Nyugat-garnitúrához tartozik, beviszi a folyóirathoz), augusztusban házasság. 1916 elején nyugdíjba vonul (1902-től 14 évet tanít; ezt tudja meg az asszony, aki idén tölti a 35. tanévet, és még mindig hátra hat, vagy ki tudja, mennyi). Hogy mikor mászik be Osvát Ernő (a Nyugat morózus és legendás szerkesztője) ágyába, Osvát mikor fárad bele, adja ki az útját, okot adva ezzel arra, hogy Hatvany Lajosnál (a Nyugat pénzeszsákja) Kaffka Margit hazug feljelentés-hadjáratot indítson, nincs konkrét adat, csak sejtetések. 1918-ban a Vörösmarty Akadémia tagjai sorába választják. November 26-án influenza tüneteivel kórházba kerül beteg fiával együtt, még nincs gyógyszer. December 1-jén meghal, másnap a fia is. Harmincnyolc éves. Ha innen nézzük, fiatal prózaíró. Előtte a nagy művek. Egy évvel fiatalabb halálakor Hašeknál. Végül még rövid Tersánszky, mert az mondja, amit gondolok: "De sokkal emlékezetesebb maradt az, amikor Kaffka Margit halála hírét vettem. Fogságban voltam. Rosszul voltam. Úgy tetszett, elevenen, részletekben fogok meghalni és ezt végig fogom nézni. [...] Akkor kaptam egy levelet Pestről, amiben egyszerre értesítettek gondolom Ady Endre, Fémes Beck Vilmos és Kaffka Margit haláláról. Stílszerű volt igazán. Tömeges halál. Meghalt Vilkó, és meghalt Kaffka Margit és a kisfia is vele együtt. [...] Záradékul okvetlen meg kell jegyeznem erről a nagy íróról, hogy ő is egyike volt azoknak, akiket ha kevéssé kényeztetett el az életük, a halál sem kegyesebb hozzájuk, miután Kaffka Margit távolról sem foglalja el ma igazán örvendetesen burjánzó irodalmunkban azt a helyet, ami őt megilletné. A legnagyobb magyar írónő helyét és minőségét." Igen. Valóban nem került helyére. Csakhogy mindhárom regény mindhárom hősnője a férfivilág áldozata. Nem titkolja. Amit a kánonteremtő erők nehezen nyelnek le halott írónőtől is, élőtől könnyebben ment, és úgy maradt. Szinte egyedüliként a Nyugat-körből, a kortársak közül. Mutatóba egy öllel: Dánielné Lengyel Laura, Lesznai Anna, Tóth Wanda, Tormay Cecile, Erdős Renée, Ritoók Emma, Gulácsy Irén, Zsigray Juliánna, Szederkényi Anna, Török Sophie, Berde Mária, Szabó Mária, Szenes Piroska és Földes Jolán. Köztük és Kaffka Margit közt az a különbség, hogy egyikük sem volt sem Balázs Béla sógornője, sem Osvát szeretője. Minden így működik. Az irodalom miért működne másként? Onagy Zoltán

Kaffka Margit (Nagykároly, 1880. június 10. – Budapest, 1918. december 1.) író, költő.

Főbb művei