A költészet energiája - Részletek Mend-Oyoo mongol költő isztambuli beszédéből

…beszélik, hogy a 19. század végén a mongol Góbi Sivatagot szörnyű szárazság sújtotta. Az emberek és az állatok egyaránt szenvedtek, a levegő egyre fülledtebb lett, és a föld teljesen kiszáradt. Egy híres sivatagi költő – Gelegbalsan verseket és ódákat írt az égiekhez, hogy az eső eleredjen, azután a helyi emberekkel és temérdek felajánlással együtt elindult egy ősrégi szentélyhez. A költő énekelni kezdte verseit, arcát az ég felé fordította, a többiek pedig mint egy kórus, kísérték. Hamarosan felhők gyűltek az addig kristálytiszta égen és súlyos cseppekben esni kezdett.

A költészet energiája

 

Részletek Mend-Oyoo mongol költő isztanbuli beszédéből

 

(…)

Mongóliában új társadalmi rend van  kialakulóban. Ugyanakkor országunk irodalmi és költészeti hagyatéka szép lassan megtalálja útját az emberekhez, az emberiséghez…

 *

…Beszélik, hogy a 19. század végén a mongol Góbi Sivatagot szörnyű szárazság sújtotta. Az emberek és az állatok egyaránt szenvedtek, a levegő egyre fülledtebb lett, és a föld teljesen kiszáradt. Egy híres sivatagi költő – Gelegbalsan verseket és ódákat írt az égiekhez, hogy az eső eleredjen, azután a helyi emberekkel és temérdek felajánlással együtt elindult egy ősrégi szentélyhez. A költő énekelni kezdte verseit, arcát az ég felé fordította, a többiek pedig mint egy kórus, kísérték. Hamarosan felhők gyűltek az addig kristálytiszta égen és súlyos cseppekben esni kezdett.

Ez a történet egyrészt a költészet mágikus erejéről szól, másrészt azt mutatja meg, hogy a költőnek egyedülálló képessége van ahhoz, hogy akár a természeti jelenségeket is befolyásolja verseivel, melyek felébresztik az emberekben szunnyadó kollektív energiát.

 *

A mongol nomádok úgy tartják, hogy a hegyeknek és a vizeknek saját Mestere van, akik láthatatlanok ugyan, de egy különös kvalitásuknak köszönhetően az emberi tudat érzékelheti őket. Ezért van minden hegynek és víznek saját himnusza és rítusa. Amikor az emberek felajánlanak egy-egy verset vagy jelenetet a hegynek, akkor tulajdonképpen kedvükre választhatnak egy-egy természeti jelenséget, például esőt, szivárványt, vagy bármit, amit szeretnének.

 *

A legenda szerint a Nobel- díjas orosz költő, Borisz Paszternak egyszer felindulásában így szólt: „Drága költőtársaim! Nagyon szépen kérlek benneteket, hogy ne szörnyű halálotok megjövendöléséről írjatok verseket, mert a költészet ereje segít ezeket a negatív gondolatokat is megvalósítani.” Bizonyára feltűnt neki, ahogy Puskin, Lermontov és Jeszenyin megjósolta saját halálát verseiben.

 *

Az az olvasó, aki egy tartalmas művet vesz a kezébe újra átéli a szenvedéseket vagy éppen örömöket, mely érzések között az adott vers megszületett. A meghatározó gondolatok és elképzelések, melyek egy-egy vers megismerésekor megérinthetnek számtalan olvasót, közvetítik ezt a bizonyos mágikus energiát. Amikor a vers minden szavát átjáró energia hangot ölt, szinte sugárzik, akkor ejti rabul a hallgatóság tudatát. A valódi költészet mindenhol képes jelen lenni, tértől és időtől függetlenül. Gondolom ez a költészet energiája, más szóval mágikus ereje.

A megvilágosodáshoz vezető legrövidebb út a költészeten át vezet. A költészeten keresztül meg lehet tisztítani az emberi szellemet, fényt csempészhetünk az emberiség  belső világának sötétjébe, harcolhatunk a megvilágosodásért, megbékíthetjük és közelebb hozhatjuk egymáshoz a különböző gondolkodású embereket a megvilágosodás szellemében. A költészet véget vethet a bizalmatlanságnak, a tér és időbeli különbségeknek és határokat rombolhat le.

Ezért nekünk kötelességünk odafigyelni arra, hogy hogyan használjuk ezt a mágikus energiahullámot, mely az emberiség nemzetközi költészetében rejlik. Minél emberibb és kegyesebb a költészet, annál inkább sikerül majd tisztító energiájának segítségével megvalósítani azt a végső célt, hogy az emberiség békében élhessen.

 *

Csak annak a költészetnek van értelme, melyben felismerhető az égi adomány, melyet emberek lelkesítő szavai közvetítenek és a szeretet és kegyelem fénye táplál.

 *

Mongólia irodalmi kultúrája több más közép-ázsiai országgal együtt, melyek szintén részt vesznek a PEN konferencián nehéz időszakon megy keresztül. Ilyen ínséges időkben igazán nagy öröm számomra, hogy létezik egy olyan fórum, mint a PEN, mely lehetőséget teremt a párbeszédre és egyetértésre. (…)

(Balogi Virág fordítása)