2009 „szokványos” év volt: elmentek mellőlem, újak jöttek. Gyászoltam is, újszülötteknek is örülhettem, aggódtam is. A szűk családi körünkből húgom ment el, picit elkapkodta. Anyósom a legidősebb közöttünk, róla írt poénjaim éltetik. Unokám és múzsám a legfiatalabb, beteljesíti Ady szavait.

Kedves 
    Testvéreim,
    Rokonaim,
    Barátaim,
    Sorstársaim,
    Kortársaim!

Számomra hatvankettedik alkalommal jött el a karácsony.
   A Sors ajándéka, hogy még itt lehetek – Veletek, Köztetek.
   Ha még egy évet kibekkelek, éppen átlagéletkorú leszek. Ha többet, bizonyíthatom, hogy átlagon felüli férfi vagyok.
   Arról már rég leszoktam, hogy kellemes ünnepet kívánjak. Ha kívánok, csak jó egészséget, ahogy most is megteszem. Sikerüljön megőriznetek egészségeteket, és bármit elértek!

   Sokáig törtem fejem, agyaltam, mit írjak és küldjek Nektek. A könnyekig megható karácsonyi verseket elírták előlem. A szeretetről már mindenki írt és beszélt, igaz, nem eleget. Ady sommásan fogalmazott: 

     „Szeretném, hogyha szeretnének
      S lennék valakié,
      lennék valakié.” 

   Beleírt Téged is, engem is, minket is, örökmécs vágyunkat.

   2009 „szokványos” év volt: elmentek mellőlem, újak jöttek. Gyászoltam is, újszülötteknek is örülhettem, aggódtam is. A szűk családi körünkből húgom ment el, picit elkapkodta. Anyósom a legidősebb közöttünk, róla írt poénjaim éltetik. Unokám és múzsám a legfiatalabb, beteljesíti Ady szavait.

   Három versemre esett végső választásom, ezeket küldöm. Az elsőt az egyik legnépszerűbb kötetemből emeltem ki. Ebbe 142 madár verses önvallomása került, a rajzaimmal. A második a minap elkészült 77 macskaverses könyvből. A harmadik pedig a 170 kutyavers egyike, az új kötetből. A Házi veréb, a Kóbor macska és a Kotorék vallomásai.
   Passzolnak a karácsonyhoz, és tán egy kicsit Hozzánk is.
   Ezekkel kívánok békés, és gondolatébresztő karácsonyt!

Nagy Bandó András

AMI A BÖGYÜNKBEN VAN
142 madár verses önvallomása

Házi veréb

Életem, akár a tollam:
szürke.
Télen a sálam nyakamba
tűrve.
Csiripnél többre dalom se
futja,
magokat ennék én is, ha
jutna.
Fészkemet rejti ereszek
alja,
éhezem, talán valaki
hallja.
Szeress egy kicsit, ne nézz le
engem!
Keress a lónál, citromért
mentem.

 
HETVENHÉT MACSKAJAJ
77 macska verses önvallomása

Kóbor macska

Évek óta úton vagyok,
sorstalanul lépdelek,
bevallom, már megutáltam
ezt a cudar életet.

Konténer az éléskamrám,
átkutatok pár kukát,
ott leltem egy foltos bundát,
mondjuk azt, hogy új ruhát.

Bokrok között jövök-megyek,
foltozgatom új ruhám,
néhanap a várost járom,
kint koldulok Óbudán.

Ember siccel, kutya kerget,
nem futhatok semerre,
szememből a könny kicsordul,
nincsen, aki szeretne.

Hajléktalan otthon előtt
öreg néne etetget.
Uramisten, de bemennék!
Örülnék a melegnek. 

 
EGYIK KUTYA, MÁSIK IS
170 fajtiszta kutya verses önvallomása

Kotorék

Derék vagyok én is, apám is derék lett,
bár ő sem volt egyéb, csak egy kotorék eb.
Talán egytől vagyok, s ezerféle lettem,
bármifajta gazdám hűséggel szerettem.
Fajtisztaság? Ugyan! Miről is beszélünk!
Ezer fajból lettünk, örüljünk, hogy élünk!
Mire vagy úgy oda legderekabb ember?
Fajtiszta társaság? Köszönöm, de nem kell!
Büszkélkedj fajoddal, tolakodj a fényre!
Te sem lehetsz több, mint isten teremtménye.
Ahelyett, hogy egymást ölnétek halomba,
bújjatok már össze egyetlen alomba!