HOLT KÖLTŐK TÁRSASÁGA
Hang- és képtekercsek!
Idős időtlenség-szalagok!
Uram, épp te ne tudnád, mekkora kín,
ha rosszul tekered föl a kapcád?
EGY ISTENT KIÁSTAM – Páskándi Géza versei – válogatás
Az, ki zsidóul és görögül és végre deákul
Szóla vala régen, szól néked az itt magyarul:
(...)
Itt vagyon az rejtek kincs, itt vagyon az kifolyó víz,
Itt vagyon az tudomány, mely örök életet ád.
(Sylvester: A magyar népnek, ki ezt olvassa, 1541)
A MAGYAR ÍRÓ – ARS POETICA ÉS HITVALLÁS
ahogy érkeztem úgy megyek haza
lehajtott fejű napraforgó
mindkét szemem kipereg
kiszáradt kút szomjat sem oltó
Madárnak álmodta magát – HERVAY GIZELLA versei
Vörös hold és párolgó láthatár;
A hatalmas rét füstölögve alszik
Táncos köd mélyén, béka hangja hallik
A sás közül, mit borzongás kuszál
PAUL VERLAINE: Szaturnuszi költemények – TÉREY JÁNOS fordításában
Igen, ez az. Geometriai progresszió. S egyszerre, mint valami váratlan, talált kinccsel, úgy dobálóztak ezzel a kifejezéssel. S vele a tiszta lelkiismeret egyensúlya is helyreállt, cáfolhatatlan matematikává finomult.
MÉSZÖLY MIKLÓS: JELENTÉS ÖT EGÉRRŐL
SZERVÁC JÓZSEF: Törénelmi tanulmány
"papa valami elmaradt nagyon / valamit még tisztázni kéne / valamit maga nem tudott / valami úgy maradt félbe / mint egy savanyú karcos spriccer / amitől két napig fosott"
Ennek felül
bárki más aki
hab és nem
habozik megmarad
fehéren legfelül
A vers elképzelhető megírási ideje táján kezdhetett el Sziveri János leszámolni azokkal az illúziókkal, amelyeket a megváltozó, megváltoztatható társadalomról táplált. (Z.T.)
SZIVERI JÁNOS: ZALÁN T. FUTÁSA – Kiadatlan vers a hagyatékból
Ha majd elindulsz Ithaka felé,
válaszd hozzá a leghosszabb utat.
Legyen minél több nyári hajnalod,
mikor – mily hálás örömmel! – először
szállhatsz ki sose-látott kikötőkben.
"Mint aki készen áll" – Konsztantinosz KAVAFISZ versei
Siralmas volt, tudom, az én születésem,
Siralmas s árvájul volt felnevelésem,
Siralmas, keserves szárnyomra kelésem,
Siralmas lesz holtig búba gyötrődésem,
Mert szívem a búba, mint sűrű füstbe fúl,
Jaj, az szerencsének tetettem ki tárgyul,
Ó, kegyetlensége nem szűnik, de újul,
Szerencsétlen vagyok, s bánatim lángja gyúl.
ÖRÖK ÚTITÁRSAK – PETRŐCZY KATA SZIDÓNIA: "Sebes árvizeknek, kegyetlen szeleknek érzem kemény zúgását"
A sör ránk vonatkozó első nyoma Kr. u. 448-ban tűnik fel, amikor Priszkosz, a görög követséggel Attila hun király udvarába érkezett. Az ő éles szeme meglátta, hogy a bennszülöttek csak mézbort ittak, de maga a hun újfajta, árpából és kölesből készült italt fogyasztott.
Akkortájt csak a halott mosolygott,
mert örült, hogy békességre lel,
és Leningrád hányt-vetett kolonc volt
börtönei közt, fölös teher.
Elitéltek, ezrével vonulva,
vitték kínba-dermedt életük,
mozdonysípok felsikoltó, kurta
búcsúszava röppent csak velük...
Ártatlan vergődött Oroszország,
nézte némán halál-csillagát.
Testét szörnyeteg csizmák taposták.
Egy-egy sötét rabkocsi megállt...
ANNA AHMATOVA: REKVIEM
A sör ránk vonatkozó első nyoma Kr. u. 448-ban tűnik fel, amikor Priszkosz, a görög követséggel Attila hun király udvarába érkezett. Az ő éles szeme meglátta, hogy a bennszülöttek csak mézbort ittak, de maga a hun újfajta, árpából és kölesből készült italt fogyasztott.
Kocsmarajzok 1. – SERNEVELÉS
Kölyökkutya koromban, amikor éppen a könyvkiadó szakmát ugattam, sorozatot terveztem éppen ezen a címen: MaSzat. Magyar szatíra. – MASZAT – A HKT alsó fertályán: KERÉKGYÁRTÓ GYÖRGY
A Marslakó egy szép nap szerencsésen megérkezett Pestre, szobát vett ki a Bristolban, lekefélte ruhájáról a csillagok porát és telefonált nekem, hogy megbeszélésünk értelmében mutassam meg neki a Várost.
SZERB ANTAL: Budapesti kalauz marslakók számára
A Marslakó egy szép nap szerencsésen megérkezett Pestre, szobát vett ki a Bristolban, lekefélte ruhájáról a csillagok porát és telefonált nekem, hogy megbeszélésünk értelmében mutassam meg neki a Várost.
SZERB ANTAL: BUDAPESTI KALAUZ – Marslakók számára
Minek álltok itt meghatottan,
akiket tanítottam?
Áldozzatok kakast
értem –
A félelmet nem érzem.
Csak azt, hogy hidegedik a lábam …
Rátok kukorékolok hajnaltájban.
MÉG BÚCSÚZÓBAN IS – Géher István költőre emlékezünk
talán koccinthatnék is dédapámmal
az újságokban ma, mikor március
tizenötödike van, s elképzelem,
hogy százötven éve nem is élt, akit
őseim közül még így-úgy ismerek,
hogy negyvennyolc márciusában gyerek,
tizenegy éves sem volt, fiamnál is
két évvel fiatalabb, s csak egy évvel
idősebb, mint apám tizenkilencben
(Bertók László)
Plohn József fotóportréja, 1900 körül, Szenti Tibor-gyűjtemény
"Dédapám március"
„Milyen rövid, törékeny és múlandó is e test dicsősége! Mondd, te kéjenc, hol vannak a császárok, a királyok, a fejedelmek és a többiek, akik szeretőkkel szeretkeztek? Hol vannak azok ékességei, akik eme ocsmányságot élvezték? Szertefoszlottak, mint az árnyék, elenyésztek, mint az álomkép: e világon csak aranyuk és rothadó tetemeik maradtak, ők pedig örök gyötrelmet szenvednek, ahol férgük soha el nem pusztul, tüzük ki nem aluszik.” – TAR LŐRINC POKOLJÁRÁSA, 1411
Próféta: arcán a jövő az álca,
annak vonását hordja a magáén.
Patakzik át rajt valami csodás fény.
Ablak: magunkig, önmagunkba vágva.
SOMLYÓ GYÖRGY – PIERO DELLA FRANCESCA – SZONETTCIKLUS
ILF-PETROV: Hogyan született Robinzon? – Ki mondta magának, hogy lakatlan? Folyton összezavar. Tiszta sor. Van egy sziget, sőt inkább félsziget. Így biztonságosabb. És ott egy csomó szórakoztató, friss, érdekes kaland történik. Szakszervezeti munka folyik, néha persze akadnak hibák.
ÖSZTÖNZŐ ELEM – HAJNÓCZY Péter novellái – A tudat metszet-hűvös szakadékaiba ezidőben ő ereszkedett le a legvakmerőbben és legkilátástalanabbul. Ő „egyszerűen” e mélységek felületébe ásta be magát és ott rendezkedett be hideglelős következetességgel, kartéziánus fegyelemmel. (Mészöly Miklós)
"Ez a regény a haldokló ókor látomása a haldokló polgári világból tekintve. Volt egy kisregénye, a Hannibál föltámasztása, amely oly erőteljesen pellengérezi ki az egész Horthy-korszakot, hogy szerkesztő barátai lebeszélték a közlésről: ebből már nem kellemetlensége, hanem baja származik." (Hegedüs Géza) – MaSzat – A HKT alsó fertályán: Móra Ferenc
Ladányi akkortájt mint büdös kommunista „létezett” – illetve hogy pont nem létezett a frisskeresztény, igendemokrata magyar irodalmi köztudatban (ez akkoriban volt nagyjából, mikor annak is híre jött: Ady Endre javarészt giccseket írt, József Attila meg leginkább istenes verseket, szóval ilyen idők jártak).
No, ön most már teljesen meg van nyugodva, ugye, hogy az európai kultúra ismét diadalt ült az én fortélyommal a vadak fölött? – CHOLNOKY VIKTOR: TRIVULZIO SZEME
lényedbe az elmúlással szeretnék végleg belopózni
ha meghalok föld álá viszem az arcod
szétázó fogsorom jéghideg vizekre
bolyhos férgek csillámló hadára testálja ízed
szétcsorgó szememből kimarja rideg agyaggá
oldja a föld Iúgja lenti mosolyod
MÁR MINDÖRÖKKÉ – versek ENDRŐDI SZABÓ ERNŐ kiadatlan Maul Melan-ciklusából
Fejét kidugta – hívta már a nap –
holt-fehéren, kis Lázárként, a bab.
Aztán percenként itt is, ott is egy
újabb parányi lap emelkedett.
Régen örültem olyan jót, mint másnap
az általános bab-feltámadásnak.
(Illyés Gyula)
No, ön most már teljesen meg van nyugodva, ugye, hogy az európai kultúra ismét diadalt ült az én fortélyommal a vadak fölött?
CHOLNOKY VIKTOR: TRIVULZIO SZEME
Ágh István: Pegazus-lócsiszárok, őstehetséggel tüntetők, világvárosi kurvák, Cheöcsök között közbotrány-okozó. Kötetét saját bőrébe kötteti. Utassy József költészete iszonyú fájdalommá érett.
VÉR – novellák – PAP KÁROLY a legnagyobbat merészelte, amit író próbálhat: hús és vér salakja nélkül élő emberangyalokat teremteni. Ő úgy gondolja, az ős zsidóságot lelte föl a lélek mélyén, én úgy érzem, az emberi lelket, a testien felül való ideális igazság szavát és illatát. (Móricz Zsigmond)
Én vagyok a gyűrü és a lények lánca,
A teremtés foka, az erény és vétek,
Én vagyok, ami van, s az is, ami nincsen,
Dzseláleddin, tudod, én vagyok a lélek.
(Komjáthy Jenő: Dzseláleddin Rúmi)
Megitták a jó forró teát. Lefeküdtek. Beszélgettek. Fehér úr elsírta kétségbeesett helyzetét: hónapok óta él a legsötétebb nyomorban. „Modern művésznek idehaza – nincs jövője. Megyek Berlinbe. Két hétre van pénze! Nem bánom, ha éhen döglök is… Valami történni fog… Berlinben, útközben vagy valahol. De így ez nem maradhat!” Elaludtak. Fehér úr korán ébredt. Rohant az állomásra. És hétkor útnak lendült vele a vonat Berlin felé. (Egy éjszaka története. Planista kör-novella, részlet)
Megérkezett az új tavasz, vidáman
köszönti őt az ujjongó madárdal
(Vivaldi)
A sárga dombra / pufók csecsemővel
karján, kaptat / pufók madonna
(Szilágyi Domokos)
Ködben a torony
megnyirkul a harangszó
mire ideér
(Kányádi Sándor)
Csendből-bogozott erdő
szikrázik a tél anyagában.
(Juhász Ferenc)
NÉGY ÉVSZAK – ANTONIO VIVALDI: SZONETTEK, Szilágyi Domokos, Kányádi Sándor, Juhász Ferenc versei, Cakó Ferenc animációs etűdjei Vivaldi zenéjére
KEGYES ZARÁNDOKLAT – Szadek HEDAJÁT
novellái. Öngyilkos hajlamú, alkoholista, drogos. Nem mellesleg a világirodalom kiemelkedő figurája, a modern perzsa irodalom tán legjelentősebb alakja . 1903-ban született Iránban, arisztokrata családból, magasan művelt, világpolgár - és nyomorultul pusztult el mégis, 48 évesen. (Rónai-Balázs Zoltán)
A kunyhó közepén egy bölcső lógott és benne egy egyesztendős gyerek. Most már igazán nem tudom, hogy fiú volt-e vagy leány. Az asszony ott fekszik a szobába, egyszerre csak hallja, hogy kutya kaparja az ajtót és úgy vonít, hogy az ember legszívesebben megszökne. Az asszony megijedt, mert hiába a fehércseléd valamennyi olyan ostoba népség, hogyha az ember este bedugja az ajtaja hasadékán a nyelvét, abban a minutumban az inába száll a bátorsága. – Nyikolaj Vasziljevics GOGOL: VÍJ – Boszorkányság egy gyikanykai tanyán, 4. rész
Aludni jó; jobb lenni béna bálvány,
a szenny s a romlás esztelen korát
nem látni s így heverni, néma márvány -
ne nyúlj hozzám. Menj csendesen tovább.
(Giovanni Battista Strozzinak)
ÖRÖK ÚTITÁRSAK – "A test burkába zártan" – MICHELANGELO BUONAROTTI VERSEI
Mesterségem nincs híjával
csalásnak és árulásnak,
ördög-ebnek hívhatnának.
Mit nem lát meg ördögi szem,
azt is kiszagolom, s viszem.
Hans Sachs
REMBRANDT-NOVELLÁK Bródy Sándor ezt a könyvet élete utolsó három esztendejében írta. Az írás Rembrandt életének utolsó éveiről szól. Az öreg és beteg írót az elöregedett Rembrandt érdekelte, ezt írja meg és a közös, a végzetes betegséget, amely mindkettejüket egyformán, életük hatvanharmadik évében fektette sírba. Bródy Sándor szerette ezt a művét egy betegség történetének nevezni, holott nem egy, hanem két kór históriája: a Rembrandté és az írójáé. (Hatvany Lajos)
Feszes, későgótikus ég alatt
néma és barna állat,
Európa - mondtad s megcsókoltalak.
És eltörtem az állad.
(Orbán Ottó: Heves Vagy Ágnes)
VÉRMESEN KOMOLY – (kis)(magyar)(paródia)
Jó? Felforgató, sodró, fájóan intim, csodaszép. Hullámzik és sodor a vers, a zene – mintha nem is lenne külön szó erre; együtt vannak. – Tóth Kinga az ENDRŐDI SZABÓ ENDRE-estről
A létezés kaotikusnak mutatkozó terében felismerni a rend egy-egy mintázatát - ennyi az ember szigorú szabadsága. Egy jelenet, egy tétova mozdulat, egy fölöslegesnek látszó gesztus: ahogy Kumria megdobja a patkányt, elemi erővel bizonyítja, hogy a rend a világban valahogy mindig megtestesül. Mészöly Miklós és az isteni elrendelés szerint.
"Nem akart „fáklya-lélek”, „szentírás-patak” lenni: a költészet maga érdekelte, az örök alakváltozásból kiemelt, ki-merevített, újraéledő s egybemosódó képek zuhataga, egymásra épülő boltozatai." (Keresztury Dezső) – POGÁNY REKVIEM – Hargitai Gyula költészete
A legönellentmondóbb próbálkozás a humánum gazdagságáról való lemondással, a már-már hagyományos teljesség-igény elsorvasztásával kísérelni meg a környezetnek árnyalatosabbá tételét, gazdagítását, különösen nálunk, ahol a szellemi élet egy igen fejletlen szellemiségű, kevéssé polgárosult társadalom felett vívódik.
Lengyel Balázs: Babits után
IGÉNY ÉS TEHETSÉG – Cikkek és kritikák az Újholdból, az Újholdról
Kétoldalt korhadásnak indult deszkaajtók, réseiken át a divatból kihullott, gyermekektől és háziállatoktól megcsúfolt fotelek, egérrágta asztalok, kibelezett állólámpák, cigarettával kilyuggatott, levizelt, lehányt, vörösborral tarkított, felcsavart szőnyegek várakoznak. Hosszasan szerencsétlenkedünk az ajtózárral. A lakat berozsdált, a pántok nem illeszkednek egymáshoz, minden szorul, ellenkezik. – KERÉKGYÁRTÓ GYÖRGY: KÉPLETES TERMÉSZETRAJZ
"Rembrandt lábujjhegyen járt, mert a két fej még szunnyadt: a felesége és a nagy fia, az első feleségétől való Titus. Mind a kettő egyformán húszéves, míg ő túl volt az ötvenen, és ezt néha –ha különösen sok ideje volt – sajnálta, és nem vette volna rossz néven, ha éppen annyi idős lett volna, mint ezek." – BRÓDY SÁNDOR – REMBRANDT-NOVELLÁK
A felsőtest elölről és oldalról úgy festett, mintha egy furkósbottal hagyták volna helyben. Rettenetes, nyílt sebek éktelenkedtek rajta,a bőr csíkokban és foszlányokban lógott. – A kiátkozott Bierce
Szenvedve attól, hogy bármit áldozunk is fel, még mindig felöltözötten írjuk vagy kopogjuk le az utolsó szavakat, és hogy a szemünket is így fogjuk lehunyni. – Hajnóczyról pátosz nélkül
Vadul felnyögött, nyögése eleinte dühösen és fenyegetőn hangzott, aztán mind halkabb lett és halkabb, kellemesebb, tisztább, végre alig hallható susogássá változott, amely úgy pengett, mint az ezüst csengettyű és a szívéig hatolt. Akaratlanul is megvillant fejében a gondolat, valóban az öreg asszony van-e még alatta? – Nyikolaj Vasziljevics Gogol: VÍJ
Csakugyan van valami hannibálos abban, amit csináltam. Szembeszállni a világtörténelemmel, nem a kisbetűssel, hanem a nagybetűssel, amit a kultuszminiszter engedélyezett a középiskolák negyedik osztálya számára: van ez olyan merész vállalkozás, mint kétszáz elefánttal átkelni az Alpeseken. S talán Hannibálnak is voltak olyan későn támadt scrupulusai, mint nekem. Méltó keret-e ilyen tudományos szenzációhoz egy középiskolai értesítő?
MaSzat – Móra Ferenc: Hannibál föltámasztása 2.
Homo sapiens homo sapiens! / Meztelenül jöttünk a Neandervölgyből s lám milyen nagy fiúk vagyunk: / Csápjainkat titkárok serege tartja tisztán, esténként lakkcipőben járunk / s lángoló falloszaink előtt a föld asszonyai térdrehullnak.
(Reorganizáció, 1924)
A magyar avantgárd apostolai – PALASOVSZKY ÖDÖN
Kit Kúműves Kelemenné
vére bűvölt elevenné,
elevenné és szilárddá,
mítoszi, kerek világgá,
A MAGYAR NÉPDALHOZ – Orbán Ottó verse
Mikoron egy iffjú egy macskát igen szeretne, kezde kenyergeni Venus isten asszonnak, hogy azt asszonyemberré változtatná neki. Meg keserilé Venus az ő szerelmét, és el változtatá egy szép és fejér asszonnyá. Be menének az ágyas házba, ott vígan kezdének lenni és játszani. De meg akará Venus késérteni, hogyha a macska az ábrázattal erkölcsét is el változtatta volna. Bocsáta oda be egy egeret, mellyet mikoron a szép asszon meg látott volna, utána futamék, és azt kezdé ízni.
KESELYRŐL, PICSEKRŐL S A HEGYEKNEK SZILÉSÉRŐL – Pesti Gábor ESOPUS fabuláit mondja
Ennek felül
bárki más aki
hab és nem
habozik megmarad
fehéren legfelül
A vers elképzelhető megírási ideje táján kezdhetett el Sziveri János leszámolni azokkal az illúziókkal, amelyeket a megváltozó, megváltoztatható társadalomról táplált. (Z.T.)
SZIVERI JÁNOS: ZALÁN T. FUTÁSA – Kiadatlan vers a hagyatékból
Csend van. Köröttem alszik Magyarország.
S horizontja, e csókra csücsörítő
száj, nagyokat cuppant álmában, és
nyálát csurgatja: Légy hálás, hogy a
miénk vagy, Franci! S én hálás vagyok.
(Baka István)
Beck Ö. Fülöp plasztikája
Liszt Ferenc nappala és éjszakája
Amikor még harminckét ló húzta a hajót! A fordulónál megállottak vele, megvárták, míg egy másik hajó is jött, akkor annak a lovait is odafogták, most már hatvannégy ló húzta Imsós erdeje felett, aztán elhagyván Imsóst, Hátsósnál jöttek el egészen a vármegye határáig, ott lemacskáztak, a lovak visszamentek a másik hajóért, durrogtattak nekik az erdő felett a hegyen, s ha lezuhant egy-egy, az ott maradt, nem ment le érte senki, volt közöttük lopott is, a régi gazdája rá sem ismert volna... – MM 90 – Mészöly Miklós: Ló-regény – Baka István: Képeslap 1965-ből – Faludy György: CCXII. szonett
mert zsarnokság van
az óvodákban,
az apai tanácsban,
az anya mosolyában,
abban, ahogy a gyermek
dadog az idegennek,
ahogy, mielőtt súgtál,
hátrafordultál
EGY MONDAT A ZSARNOKSÁGRÓL – ILLYÉS GYULA VERSE SZABÓ KRISTÓF GRAFIKÁIVAL
a mosónőnek mézből van a teste,
s a harangok csilingelnek,
s a prostituáltnak rakétából van a nyelve,
s a rendőrök a csákójuk hegyén posztolnak,
és a tébolydák zöld szalagokat vonyítanak az égre
(Primitív szentháromság)
A magyar avantgárd apostolai – BARTA SÁNDOR
a négy alsó ránc égetett agyagból és vasból
a legalsóban ülnek a koldusok
feljebb a testi betegek mutogatják sebeiket
a harmadikban az anyák fekszenek kő és szalma között
legfelül a kivégzettek ődöngő árnyai
A magyar avantgárd apostolai – Déry Tibor
Zsolnai József, a pedagógia professzora, hetvenhat évesen eltávozott közülünk. Az összegzés korát elérte, ezt a munkát elvégezte. Hogy az Esendő és az Eszményi vajon kiegyenlítődött-e benne? – nem tudom. Annyi bizonyos: készülődött az egyensúlyra. Talán a kozmikusra is. Életében az irodalom, a művészet, a tudomány vezette. Az irodalom pedig a kozmosz érintésének örökös-pillanatnyi misztériuma. A Tanár eltávozott. A tekintetével már nem taníthat. Január 12-én meghalt. – ZSOLNAI JÓZSEF – AZ ALKOTÓ PEDAGÓGUS
(Joachim du Bellay)
Hajlamosak vagyunk szökni hagyni a verseinket. Verseinket, novelláinkat, regényeinket – gyakorta még a szerzőinket is. A mi Petőfink is folyvást szökésben van; legalább is a látszat szerint. Paradox helyzet: senkit nem idézünk többször, senkit nem állítottunk ennyire masszív talapzatra. De billeg rajta szegény, mert a másik felét elfelejtettük az alakjához hozzáilleszteni. Nagy szöktető a feledés, rafinált fosztogató! – sokáig fel se fogjuk, mi hiányzik a rezervából. A Cipruslombok... és a Felhők költője, az Úti levelek és A hóhér kötele írója biztosan. A szökevény Petőfi. (M.E.)
AZ EMBERKE
TRAGÉDIÁJA
Madách Imrike után
Istenkéről, Ádámkáról
és Luci Ferkóról
a versikéket írta
KARINTHY FRICIKE
GÖDÖRBEN A JELEN!
(sír a vers)
IJ dráma! IJ bánat! IJ baj!
Pásztor nélkül a nyáj!
Padlás nélkül a száj!
Pia nélkül a máj!
IJ dráma! IJ baj! Ij-haj!
(Ismeretlen sírásó rémálma a régmából)
ŐRÖK! VILÁGOSSÁG!!! – Sírversek Jelen-időben
Scrooge hirtelen odaáll Bobi elé és úgy oldalba böki, hogy az visszatántorodik az odújába.
– Most pedig felemelem a fizetését! – kiáltja Scrooge utána.
Cratchit egy pillanatra habozik, hogy ne kiáltson-e segítségért. Nyilvánvaló őrület! Kényszerzubbony!
Marley, a kísértet
Az elmúlt karácsonyok szelleme
Az idei karácsony szelleme
Aztán tánc rogyásig, zálogosdi, hölgyválasz, majd megint tánc, majd sütemény, szerecsenfánk, hidegsült, főtt sonka vegyes salátával és sör annyi, amennyi csak belefért a sok szomjas torokba. Az est fénypontja a frissítők felszolgálása után következett, amikor a zenész rázendített a "Sir Roger de Coverley"-re. Az öreg Fezziwig állt az élre Fezziwigné asszonysággal; nem lebecsülendő teljesítmény huszonhárom vagy huszonnégy pár táncossal "Sir Roger"-t vezetni.
Első rész: Marley, a kísértet
GOGOL - VIJ A legendás orosz író elbeszéléskötete, mely Esték egy gyikanykai tanyán címen 1832-ben jelent meg, költői módon dolgozza fel az ukrán hiedelmek és legendák világát, groteszk humorral ábrázolja az ukrán tájat annak történelmével, hagyományaival és szokásaival. Novelláiban a fantasztikus elemek természetes módon keverednek a hétköznapi valóság realitásával. A kötet hatalmas sikert aratott, Puskin is lelkesedett érte.
"Te az időnek dolgozol,
én az időtlenségnek.
Te asztalomra bort hozol,
s én dalba írlak téged:
te az időnek dolgozol,
én az időtlenségnek."
Tetőtől-talpig fekete föld borította. Földdel borított karjai és lábai izmos, inas gyökerekhez hasonlítottak, nehéz volt a járása és minden pillanatban megbotlott. Hosszú szempillái leértek a földig. Choma elszörnyűködve látta, hogy vasból van az arca. Hóna alatt megfogták és megálltak vele egyenest ott, ahol Choma állott a varázskör közepén. – Nyikolaj Vasziljevics GOGOL: VÍJ - Boszorkányság egy gyikanykai tanyán, 5. – befejező – rész
Az nem úgy van, aki igazi költő, az a suszterokról is tud pindarosi ódákat írni, sőt csakis az az igazi költő, aki ezt meg tudja csinálni. A marathoni győzőkről nem kunszt szépet írni. – MaSzat – Móra Ferenc: Hannibál föltámasztása 4.
Az nem úgy van, aki igazi költő, az a suszterokról is tud pindarosi ódákat írni, sőt csakis az az igazi költő, aki ezt meg tudja csinálni. A marathoni győzőkről nem kunszt szépet írni. – És ez rakta most énalám a máglyát? Ez szögez engem az Országház kapujára bőregérnek? Ez a nagyfülű oroszlán akar engem elnyelni? No, megállj, majd keresztbe fekszem én a torkodon! – MaSzat – Móra Ferenc: Hannibál föltámasztása 3.
Úgy halt meg, hogy tulajdonképpen semmit nem tudott meg a bugumilokról, és engem sem ölt meg... – Az azeri avantgárd költő
* Pilinszky János – Szabadesés
"A fürdőszoba leszállt a pince alá, én meg a vaskorona súlyától belezuhantam a tükörbe."
Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz – Hajas Tibor-versek, -gondolatok és -képek
"Elvékonyodni puszta hanggá, a képzelet jelenlétévé; elveszíteni mindent, ami ideköt."
