Irodalmi Jelen

Versfutamok, trombitaszólók és csendes társaik - Kántás Balázs helyszíni tudósítása a Parnasszus nyári lapszámának bemutatójáról

2010. június. 17. - 16:00

"A Parnasszus lapszám-bemutató estje egyike volt a hónap legszínvonalasabb irodalmi rendezvényeinek. Az illusztris színészek, a felolvasások és a zenei betétek sokkal közönségbarátabbá tették az estet annál, mintha csupán a szerzőkről szóló vagy a kizárólag velük folytatott irodalmi beszélgetésekből állt volna össze, miként az szokás" - Kántás Balázs tudósítása Szőcs Tekla fotóival

Versfutamok, trombitaszólók

és csendes társaik

- Kántás Balázs helyszíni tudósítása a

Parnasszus nyári lapszámának bemutatójáról

Szép számban gyűlt össze a közönség 2010. június 16-án este hatkor a Műcsarnokban, ahogyan az a Parnasszus című jól ismert költészeti folyóirat lapszámbemutató estjein lenni szokott. A rendezvényt Turczi István, a folyóirat főszerkesztője nyitotta meg rövid beszédével, s egyúttal bemutatta az est tematikus részeit összekötő zenés betétekért felelős Fekete Kovács Kornél trombitást, illetve a verseket felolvasó két illusztris színészt, Galkó Balázst és Lázár Balázst.

Fekete Kovács Kornél egyik zenei átvezetése

Gáláns gesztusként a nyitózene után rögtön azok a fiatal költők következtek, akiknek verseit először közölték a Parnasszusban, így elsőként többek között Németh Bálint, Nagypál István, Nyerges Gábor Ádám, Karáth Anita, Karádi Márton, Ágoston Csilla és Jánosa Eszter egy-egy alkotását olvasta fel Galkó Balázs és Lázár Balázs, habár akadt közülük, aki inkább saját színészi képességeivel élve maga szavalta el egy-egy művét.

Az első tematikus blokkot ismét kellemes átvezető zene követte, majd a szó a pályakezdő fiatal költőkről immár az idősebb generációra terelődött. A lapszám centrumában ezúttal Rakovszky Zsuzsa, a kortárs középnemzedék meghatározó költő- és írónője állt, akinek pályájáról Turczi István és Turbuly Lilla beszélgettek, mivel Rakovszky Zsuzsa a szélsőséges időjárás miatt személyesen nem tudott megjelenni. Galkó Balázs és Lázár Balázs a blokk elején közösen szavalták el a szerző Párbeszéd az időről című művét, majd a beszélgetés közepén elhangzott a Dal az időről, végül pedig a második felvonás zárásaként az Elmegyek című verset hallhatta a közönség.

Galkó Balázs verset olvas - Füst Milánra emlékezve

A zenés betéttel folytatódó est további részében az aktuális lapszám Újraolvasó című, ismert, ám talán kissé elfeledett szerzőket tanulmányokon, elemzéseken keresztül megidéző rovatára tolódott át a hangsúly. Ezúttal Füst Milán újraolvasása állt a középpontban. Miután Galkó Balázs elszavalta Füst Magyarokhoz című klasszikus költeményét, Turczi István Pienták Attila irodalomtörténészt, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársát, Füst Milán munkásságának jeles szakértőjét szólította a pódiumra. A beszélgetés során többek között felvetődött a kérdés, vajon Füst Milán mennyire lehet aktuális költő napjainkban, méltán érdemli-e meg a fokozatosan, újra és újra ráirányuló irodalomtörténeti figyelmet, vagy pedig ismét csupán egy irodalmi divatjelenségről van szó, mely, ahogyan jött, ugyanúgy el is múlik. Pienták Attila véleménye szerint Füst Milán igenis aktuális szerző, aki napjainkban is sokat adhat az olvasóközönségnek, épp ezért méltán érdemli meg az elfogulatlan, érzékeny figyelmet, az irodalomtörténet-írás pedig igencsak rosszul tette, hogy sok más jelentékeny szerzővel egyetemben Füstöt is évtizedekre sutba dobta. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy példának okáért az irodalomtörténeti állócsillagnak tekinthető József Attila vagy Kosztolányi kevésbé lennének jelentős szerzők, pusztán annyit, hogy az oly gyakran elemzett irodalomtörténeti „sztárok” mellett talán érdemes más, egy időre kissé feledésbe merült szerzők életművét vagy annak elsikkadt darabjait is leporolnunk. Ennek tanúbizonyságaként olvasta fel a beszélgetés végén Lázár Balázs Füst Milán Emlékezetűl című klasszikus versét – mintegy a probléma hiteles megjelenítéseképp.

Volt, aki saját hangján indult a Parnasszusra

A következő összekötő zenés intermezzo felvezette az est utolsó részét, mégpedig a Parnasszus Könyvek sorozat legújabb darabjainak bemutatását. Elsőként Magyari Andrea Sztori című kötetéből vált hangzó szöveggé a két szakítás című vers Galkó Balázs tolmácsolásában, majd Turczi István bemutatta a szerzőt, aki maga is felolvasta egy versét. Ezt követően Simon Adri Komplemente című kötetének egyik verse vegyült az éterbe, majd az előzőhöz hasonló módon Turczi ugyancsak rövid pályaképpel árnyalta a szövegeket, Simon Adri pedig saját maga szinkronizálta lírai énjének vallomásait. A harmadik friss Parnasszus-könyv a Boldogh Dezső művésznéven publikáló Fülöp Gábor Éjszakai kamionos című verseskötete volt, melynek Pannon táj című darabját Galkó Balázs szelídítette pannon hangokká, majd a szokásos bemutatás után maga a szerző. Végül a házigazda megköszönte a közönség jelenlétét, felkonferálta a záróakkordokat, majd elköszönt mind a szerzőktől, mind az előadóktól, mind pedig a nézőktől.

A közönség - mosolyogva és lapozgatva

A Parnasszus lapszámbemutató estje egyike volt a hónap legszínvonalasabb irodalmi rendezvényeinek. Az illusztris színészek, a felolvasások és a zenei betétek sokkal közönségbarátabbá tették az estet annál, mintha csupán a szerzőkről szóló vagy a kizárólag velük folytatott irodalmi beszélgetésekből állt volna össze, miként az szokás. Az alkotók és a művek elsősorban nem egymáshoz, hanem az irodalomkedvelő közönséghez szóltak, aki így nem csak díszletéül szolgált a rendezvénynek. Az irodalom ezen az esten akár a szó heideggeri értelmében is jelen volt, nem csupán metanyelvi értelemben, a róla való szakmai beszéd szintjén. Az est színvonalával az irodalmi rendezvényhez képest szép számban jelenlévő közönség is elégedettnek látszott a változatos összművészetiséggel, így méltán mondhatjuk, hogy még sok hasonló színvonalú estet kívánunk a Parnasszus költészeti folyóirat szerkesztőinek, szerzőinek és főként olvasóinak.