Magyar Csaba három kisprózája
- Nézze, felesleges erőlködnie, maga is tudja, hogy igazam van. Gondoljon csak a Keresztes sör kampányára. Magáé volt az ötlet, ne is tagadja. A Szabadság szobor helyén felállított kereszt a ráfeszített söröshordóval, rajta az Üdvözítő felirattal. A megfigyelési osztályunk ráadásul olyan eszközökkel rendelkezik, amiről maga álmodni sem merne. Azt is tudjuk, titokban az orrát túrja. Ismerjük a szokásait, hogy hason fekve alszik, és egy fényképet hord a volt feleségéről a tárcájában. A körmeit tíznaponta vágja, és ha besokallt a magánytól, aprótermetű, ázsiai takarítónőkről fantáziál.
Magyar Csaba három kisprózája
Hajópalló
60
A központi vezérlőteremben jelen volt a világ vezető fizikusainak színe-java, köztük három Nobel-díjas. Az előző hónapban felavatott részecskegyorsítóban az emberiség eddigi legnagyobb és legköltségesebb fizikai kísérlete folyt.
55
Dr. Kurt Weidinger, a tudományos haladást megtestesítő létesítmény vezetője izgatottan magyarázott a körülötte csoportosuló újságíróknak. Az igazgató a legbonyolultabb jelenségeket is úgy tudta megvilágítani, hogy még a laikusok is azt hitték, értik, miről van szó.
50
– A számítógépes szimulációk szerint – mondta Dr. Weidinger – ilyen energiájú részecskék ütközésekor parányi fekete lyukak keletkeznek, ezért az új gyorsító révén egyedülálló ismeretekre tehetünk szert, melyek az Univerzum mélyebb megértéséhez vezethetnek.
45
Az igazgató egészen belefeledkezett a magyarázatába, a tudomány népszerűsítése amúgyis vesszőparipája volt, így elsőre észre sem vette a sietősen közeledő kísérletvezetőt, Fukuda professzort.
40
A mindig udvariasan mosolygó japán fizikusra rá sem lehetett ismerni, egészen feldúltan, szinte rikácsolva vágott a még mindig a kísérletet taglaló Weidinger szavába.
– Dr. Weidinger, azonnal le kell állítani a kísérletet! Nincs vesztegetni való időnk.
35
– Mit mond, professzor? Mi történt? – Dr. Weidingernek minden alkalommal néhány percig tartott, amíg alkalmazkodott a japán furcsa akcentusához. Fukuda professzor elcsukló hangon folytatta.
30
– Alig néhány perce fedeztem fel, hogy az egyik paraméter értéke hibás a szimulációban. A tizedesvesszőnek két jeggyel balra kellene állni. Emiatt a kísérletben keletkező fekete lyukak viselkedése teljességgel megjósolhatatlanná válik. A következmények pedig, mint tudja, beláthatatlanok.
25
– De ki lehetett az a barom? – dühöngött Dr. Weidinger vörös fejjel. – Kitekerem a nyakát! Azaz... – folytatta ijedten, a helyzetre ráébredve.
– És az hogy lehet, hogy Dr. Tóth is átsiklott a hibán? Az ő feladata volt a bemeneti adatok ellenőrzése. Nála alaposabb emberrel még nem találkoztam.
20
– Azonnal felhívtam. Azt mondta, a hajópalló az oka mindennek. Házat épít, és pont azon a héten, amikor a számításokat és az adatokat egyeztette, Budapestről telefonált a felesége, hogy a kivitelező hajópalló helyett közönséges parkettát hozott. Kénytelen volt hazarepülni, és minden bizonnyal a váratlan hercehurca miatt kerülte el a figyelmét a tévedés. Még annyit tett hozzá, rendkívül sajnálja, de gyerekkora óta hajópallós, kandallós szobára vágyott. Most már sütheti az egészet – legyintett Fukuda professzor leverten.
– Dr Weidinger, mindenképpen le kell állítani a folyamatot!
15
– Sajnos nem lehet – nézett az igazgató az egyik kijelzőre. – Ebben a fázisban a rendszer már nem enged semmiféle beavatkozást.
– Akkor most mi lesz?
– Nem tudom.
10, 9, 8, 7,...
Forgatókönyv elrendelésre
– Jöjjön! – szólították fel az Elosztó felirattal ellátott ajtóval szemközt várakozó reklámszövegírót.
Meteornak fogalma sem volt, miként került oda, azonban egy-egy görbe este után máskor is kihagyott már az emlékezete. Most ráadásul rendkívül furcsán érezte magát, mint aki az ötödik kávé után alig fér a bőrébe.
– Üljön le – folytatta a szakállas alak határozottan. – A bemutatkozással ne fáradjon, úgysem tudna újat mondani.
– Elárulná, hol a fenében vagyok? – kérdezte a szövegíró idegesen. Cseppet sem volt ínyére a pökhendi stílus.
– Azzal egyelőre ne foglalkozzon, a helyzetén úgysem változtatna. Beszéljünk inkább arról, mostantól mi az új beosztása. Cégünknek újabb forgatókönyvírókra van szüksége, és úgy találtuk, magában a kellő fantázia párosul a kívánatos aprólékossággal. Az is előnyére szolgál, hogy eddig is kreatív munkát végzett, ha nem is olyan színvonalon, mint képzeli. Emellett arról is megbizonyosodtunk, Ön meggyőződés nélküli, cinikus ember, akinek semmit sem jelentenek az etikai szempontok.
– Na, és honnan szedi mindezt? – kérdezte Meteor, mint akit váratlanul hátba támadtak. A kellemetlen, vibráló lebegésérzet is zavarta.
– Nézze, felesleges erőlködnie, maga is tudja, hogy igazam van. Gondoljon csak a Keresztes sör kampányára. Magáé volt az ötlet, ne is tagadja. A Szabadság szobor helyén felállított kereszt a ráfeszített söröshordóval, rajta az Üdvözítő felirattal. A megfigyelési osztályunk ráadásul olyan eszközökkel rendelkezik, amiről maga álmodni sem merne. Azt is tudjuk, titokban az orrát túrja. Ismerjük a szokásait, hogy hason fekve alszik, és egy fényképet hord a volt feleségéről a tárcájában. A körmeit tíznaponta vágja, és ha besokallt a magánytól, aprótermetű, ázsiai takarítónőkről fantáziál. De továbbmegyek, a cselekedetei nagy részéről előbb tudunk, mint maga. Nyugodtan elhiheti nekem, egyetlen lehetősége maradt, azt teszi, amit mondunk. Fél óra múlva forgatókönyvíróként kezd az alagsorban.
– De mit szólnak ehhez a munkahelyemen? Délután fontos megbeszélésem van – próbálkozott Meteor elbátortalanodva.
– Ott többé nem fogják keresni – morogta a szakállas vészjóslóan.
– Legalább hazaugorhatnék rendbe szedni magam?
– Azt hiszem, ideje megtudnia, miért került ide. Uram, a szíve nem bírta tovább a kicsapongó életmódját, így néhány perce felmondta a szolgálatot. Ön halott, és mostantól az örökkévalóságig cégünket szolgálja. Ha jól dolgozik, néhány évezreden belül osztályvezető is lehet.
Meteor érezte, hogy elsápad, amennyiben egy lélek képes ilyesmire.
– Ez képtelenség! – nyögte. – Múló rosszullét az egész. Csak egy kis nyomást éreztem a szegycsontomon és megszédültem. Volt már ilyen máskor is. Amúgy miféle cégről hord itt össze hetet-havat? És mi van, ha megtagadom a munkát?
– Ez jó! Errefelé nem ismerjük a sztrájkot, és azt is elárulhatom, még sohasem volt ilyesmire példa. Nálunk már az is nagy szó, ha valakinek egyáltalán van munkája. Kreatív, irodai tevékenységről ne is beszéljünk. A legtöbben csak ülnek odalent nyakig a fortyogó szurokban. Éjjel sincs pihenő, mi itt nem fecséreljük alvásra az időt. Szóval, áll az alku? Mint mindig, a döntés a magáé – vigyorgott a szakállas.
– Hogy kerülhettem ide? – motyogta a volt reklámszövegíró lehorgasztott fejjel. – Még csak nem is hittem, hogy létezhet ehhez hasonló.
– Hamarabb kellett volna elgondolkodnia. Hiszen könnyedén elkerülhette volna ezt a helyzetet. Csak a választás számít, hogy amúgy miben hisz, vagy mit hirdet, cseppet sem érdekes. Mi csak felkínáltuk a lehetőségeket, ám a választás mindig az Öné volt. Ha végiggondolja a döntései esetleges következményeit, valószínűleg most organikus gyümölcsnektárt szürcsölgetne a háromszázadikon, a Tökéletes harmónia teraszán. Mintha árnyalatnyi szomorúság vegyült volna a szikár férfi hangjába.
– De ne filozofálgassunk, egész napra be vagyok táblázva. A halál nem áll meg – tette hozzá rezignáltan.
– Ha itt kimegy – mutatott a hátsó ajtóra, – a recepción eligazítják. A munkája egyszerű lesz, néha akár szórakoztatónak is mondható. Kap egy listát, és forgatókönyvet ír az azon felsorolt személyeknek. Időnként ránézünk arra, amit csinál, de ha beválik, szabad kezet kap. A lényeg, hogy megfeleljen a kor elvárásainak, melyek ugyanúgy változnak, mint a divat. Tegnap igavonó parasztok szántották az uraság földjét, ma akciófilm az egész élet. Egy a fontos, állítsa választás elé a szereplőit, régiesen szólva, kísértse meg őket. Egy forgatókönyvíró gyakorlatilag mindent megtehet, a cég vezetésének mindössze egyetlen kikötése van, döntést nem hozhat az alanyai helyett. Legjobbak a világos, sokszor próbált csapdahelyzetek, melyekbe maga is olyan gyanútlanul belesétált: pénz-tisztesség, család-karrier, szenvedély-hűség. A tehetség a csomagoláshoz kell, de ezt maga kiválóan elsajátította korábbi szakmájában.
A szakállas férfi megdörzsölte a homloka feletti furcsa dudort, majd a bejárati ajtóra pillantott.
– Habár errefelé mindez viszonylagos, mégsincs több időm magára. Lassan ellepik a folyosót odakint. De várjon csak! Kap egy utolsó tanácsot. Ügyeljen a részletekre!
Az örök gyermek
– Lélekben ugyanaz az egyszerű pásztorfiú maradtam, aki egykor a hegyi falucskából elindult, hogy meghódítsa a világot – nyilatkozta a Vezér az újságírók gyűrűjében.
– A távlatok is ugyanúgy vonzanak, mint valaha, és még most is ugyanúgy ostorral hajtom az engedetlen barmokat – vetett egy pillantást az épület előtt gyülekező tömegre.
