Merényi Krisztián: A ponty bosszúja
Tavaly is így volt, jövőre is így lesz. Az apa a piacról hozott alélt halat a kádban úsztatja. Kimegy a bárdért és megparancsolja családjának, hogy amíg ő bent harcol, addig a fürdőszoba ajtaja előtt álljanak vigyázzban, ezzel igazolva az iránta érzett ámulatot és tiszteletet.
Merényi Krisztián
A ponty bosszúja
A Szabó családnál minden karácsonykor ugyanaz a nóta járja. Laci egykedvűen hallgatja vitatkozó szüleit.
– Értsd már meg végre asszony, hogy az élő hal frissebb és olcsóbb!
– A tisztítottal viszont nincs annyi gond, elég a süteményekkel bajlódnom!
– Biztos megint a pénzzel akarsz variálni, úgy teszel, mintha te keresnéd!
Most is, mint mindig, az apáé a döntő szó. Az anya kénytelen engedni, holott tudja, hogy ura kizárólag a gyilkolás öröméért akarja leütni a pontyot.
Tavaly is így volt, jövőre is így lesz. Az apa a piacról hozott alélt halat a kádban úsztatja. Kimegy a bárdért és megparancsolja családjának, hogy amíg ő bent harcol, addig a fürdőszoba ajtaja előtt álljanak vigyázzban, ezzel igazolva az iránta érzett ámulatot és tiszteletet.
Visszatérve a harc színterére megdörzsöli kezét, a kádból leereszti a vizet, fél deci rummal megitatja a vergődő halat! Legalább ennyi öröme legyen halála előtt szerencsétlennek. Különben is finomabb a rumos hal.
Az igazi felhajtás ezután következik: hisztérikus harci sikoltásba kezd, amelyet alighanem az indiános filmekből tanult, majd négy-öt hatalmasat sújt bárdjával ellenfele fejére. Szomszédjaik nem is sejtik, mi történik odaát minden áldott karácsony délelőttjén. Az apa kilép a fürdőszobából, véres kezét családja felé tartja.
– Én győztem. A többi az asszony dolga.
Az asszony kisebb mészárszéket talál odabenn. Félig lehunyt szemek, ernyedt haltest. Kád alján újabb repedés, száradó ruhái összevérezve.
Takarítás után megbékélve ülnek az ünnepi ebédhez.
A rántott hal fogyasztásánál megszólal az öreg Szabó:
– Ugye megmondtam, hogy jobb a friss…
Nem sikerül befejeznie a mondatot, mert szálka akad keresztbe a torkán.
Merényi Krisztián az Irodalmi Jelenben:
