Zsidó Ferenc: Laska Lajos (rövidprózák)
Nagy pezsgés volt, éppen a községi focibajnokság egyik meccsét játszották, a pálya mellett ott lebzselt a település apraja-nagyja. Laskáék továbbsétáltak, aztán hogy, hogy nem, szeretkezni támadt kedvük. Ott, az erdőben. Őket is meglepte hirtelen gerjedelem. Sietősen egymásba kapaszkodtak hát. Attól, hogy a focipályáról megláthatják, nem tartottak. Az ágak eltakarták őket, ők viszont elég jól láttak mindent, a zsivajgás is felhallatszott. Jól esett a szex, a vártnál is jobban, mert – ezt a szinte perverz gondolatot utóbb vallották be egymásnak – közben arra gondoltak, a drukkerek őket biztatják, nekik szurkolnak.
Zsidó Ferenc:
Laska Lajos
(rövidprózák)
Embertelenség
Sofőrként Laska Lajosnak gyakran meggyűlt a baja a rendőrséggel. Mert, hogy szabálytalanul előzött, mert, hogy nem adott elsőbbséget, mert, hogy túllépte a megengedett sebességhatárt. Ilyenkor Laska, mint minden sofőr, mindig megpróbált egyezkedni az illetékes forgalmistával, hogy izé, nem lehetne valahogy elintézni a dolgot, közben elővett egy bankjegyet, s a rendőr zsebébe csúsztatta.
Úriember volt, mondogatta utólag Laska a bárban, baráti körben; lehetett emberségesen egyezkedni vele.
Egy alkalommal Laskát egy olyan rendőrrel hozta össze a szerencsétlenség, aki visszadobta a felajánlott csúszópénzt, s konok szigorúsággal megírta a jegyzőkönyvet, legombolva Laskáról a törvény szerinti bírságot. Nem segített szép szó, rimánkodás.
A bárban, baráti körben Laska sértődött-dühösen ekképp morgott: Egy szemernyi emberség sem volt benne! Jóformán meg sem hallgatott, megoldási javaslataimat elutasította…!
Barátai hümmögve, fejüket csóválva hallgatták Laskát, a rendőr embertelen viselkedésén megrökönyödtek.
Választ
Bement, hangosan köszönt mindenkinek, megütközést keltve. A szavazókörzet elnöke gyanakodva mérte végig. Nagy nehezen megtalálták nevét a listán, kiosztották neki a lapokat (csupa nyerőt). Pecsételőt is kapott. A felügyelő elvezette a cellához, emberségesen, de szigorúan. A függönyt behúzta mögötte. A teremben csönd volt, mintha varázslat készülődne. Laska kézbe vette a lapokat, és nyomban látta, hogy csalás áldozata lett. Revolverét mégsem ránthatta elő, az asztalt sem boríthatta föl. Helyette rálehelt a használattól kopott pecsételőre, és minden mezőbe belepecsételt. Aztán a biztonság kedvéért még egyszer. Utána kijött, a pecsételőt leadta, a lapokat pedig belerakta az urnákba. Távoztakor ismét hangosan köszönt, a felügyelő-bizottság nagy megrökönyödésére.
Az előtérben egy tévécsatorna riportere izgatottan tudakolta, kire szavazott.
– Én mindegyikre, de azt hiszem, együtt sem lesznek képesek kirángatni ezt az országot a bajból! – mondta szárazon Laska, s azzal elköszönt.
Locsol
Laska hallotta, húsvétkor locsolni kell. Merthogy az a szokás, s azt pedig illik megtartani. Laska szerette volna hagyománytisztelőnek tudni magát, be is tanulta a standard húsvéti verset; otthon, a tükör előtt előadását hosszasan gyakorolta, utána elindult. Édes kislányhoz kopogtatott be. Beengedték, hogyne, a jányok, a szokáshoz híven, szívélyesen fogadják a locsolókat. Jólneveltségét bizonyítandó Laska kellemes húsvétot kívánt, aztán belekezdett standard húsvéti versébe: “(...), azt hallottam, hogy egy rózsaszál el akar hervadni, meg szabad-e locsolni?” Ekképp befejezve megvárta, amíg a lány megilletődötten kibökte, hogy igen, hogyne szabadna, azzal mellényzsebéből előhúzott egy műrózsát, akkurátusan meglocsolta, utána megemelte kalapját, ajánlotta magát, s kilépett a házból.
Hogyan lett focirajongó
Laska egy vasárnap délután párjával egy falu fölötti lankás domboldalon andalgott, bozótosokban, ritkás erdőben. A fák közül rá-rápillantottak a falucskára. Nagy pezsgés volt, éppen a községi focibajnokság egyik meccsét játszották, a pálya mellett ott lebzselt a település apraja-nagyja. Laskáék továbbsétáltak, aztán hogy, hogy nem, szeretkezni támadt kedvük. Ott, az erdőben. Őket is meglepte hirtelen gerjedelem. Sietősen egymásba kapaszkodtak hát. Attól, hogy a focipályáról megláthatják, nem tartottak. Az ágak eltakarták őket, ők viszont elég jól láttak mindent, a zsivajgás is felhallatszott. Jól esett a szex, a vártnál is jobban, mert – ezt a szinte perverz gondolatot utóbb vallották be egymásnak – közben arra gondoltak, a drukkerek őket biztatják, nekik szurkolnak.
Miközben kielégülten, egymásba karolva hazafelé bandukoltak, Laska arra gondolt, nem is olyan rossz dolog a foci. Rövidesen rajongó lett.
Mobilitás
Laska Lajos kővé válást gyakorolt egy intenzív tanfolyam keretében. Az előkészületek úgy folytak, amint egy kővé váláshoz illik: Laska utoljára még zsebébe csúsztatott egy modern technológiát, hogy ha a számításba hiba csúszna, zavar nélkül tudja kiküszöbölni a számítást. Ekképp fölkészülve szívét honának ajánlotta, példás életét pedig az utókor figyelmébe, s épp kezdte volna el a kővé válás fáradtságos (tranz)akcióját, amikor váratlanul belépett felindult igazgatója, s lefújta az egészet, merthogy a konkurencia megelőzte őket.
Kommunikál
Laska Lajos párjával együtt elment rég nem látott barátja lakodalmára. A murira egy nagy park közepén lévő vendéglőben került sor. Laska még sosem járt a parkban. Amikor a násznép autókonvojában kopott Ladájával a vendéglő felé tartott, ámuldozott hatalmas bujaságán.
A mulatság jó volt, Laska ismerőseivel csevegett, párjával táncolgatott. Az éjszaka közepén aztán felkerekedtek, merthogy messze még a messze, haza kell autókázniuk. Talán fáradtságának köszönhette, talán a rossz megvilágításnak, hogy a park zegzugos utacskáin eltévedt, mind eldugottabb, elhagyatottabb helyekre került, tétován ide-oda kanyargott, de sehogy sem lelte meg a helyes irányt. A sűrű lombú fák által szegélyezett mellékutcácskákban autókat vélt látni, bennük a jótékony félhomályban szenvedélyesen szeretkező párok. Egyre elkeseredettebben keringőzött az elhagyott, egymást keresztező utakon, mind távolabb kerülve a park szélétől, mind bujább és elhagyatottabb helyekre bukkanva. Egy kanyar után aztán Laska rendőrautót látott meg közeledni. Mire félrehúzott, egy rendőr már ott is állt mellette. Mondja, kérem, kezdte a mondandóját Laska akadozva, hogy találunk ki ebből a parkból? A rendőr arcán mintha gúnyos mosoly futott volna át, aztán így szólt, felhívom a figyelmüket, hogy nyilvános helyen tilos szexuális kontaktus létesítése.
Laska megköszönte a felvilágosítást, visszaült az autójába, továbbhajtott, és nemsokára megtalálta a helyes irányt.
Kapcsolódó:
