A legenda mögé pillantani
Szegeden háromnapos konferenciát rendeztek a 30 éve elhunyt Hajnóczy Péter emlékére, akinek a hagyatékát egy lelkes szegedi csoport gondozza. A meghívott előadók között voltak Hajnóczy egykori kollégái, barátai, de szövegeinek fiatal rajongói is.
A legenda mögé pillantani
A rendezvényt Erdélyi Ágnes, a Grand Café vezetője nyitotta meg, aki ajándékként értékelte a találkozót, majd Cserjés Katalin, a Hajnóczy-műhely vezetője az emlékidézés apropójára hívta fel a figyelmet, hiszen a szerző 30 éve hunyt el. Ennek jegyében a konferencia díszvendége, Szörényi László professzor osztott meg néhány anekdotát a közönséggel. Említett, például, egy Dylan Thomas-fordítást, amely azért született, mert Vas István interpretációját Hajnóczy nem tartotta kielégítőnek. Végül úgy jellemezte a szerzőt, mint aki úgy szeretett volna tudni magyarul, hogy bármit megtehessen a nyelvvel.
Szörényi László a laptop előtt - Gaborják Ádámmal és Reményi József Tamással
Az első szekció előadója Reményi József Tamás, a Hajnóczy-hagyaték korábbi gondozója, illetve Nagy Tamás és Gaborják Ádám, a műhely tagjai voltak. Reményi főleg arra igyekezett rámutatni A pad című mű elemzése kapcsán, hogyan futtatta zátonyra az író a prózát mint műfajt, s miként közelíti írásait inkább a lírához. Továbbá kiemelte, milyen jelentős hatást gyakorolt ez az írásművészet a kortárs magyar irodalom egyik generációjára (Tolnai Ottóra, Németh Gáborra, Garaczi Lászlóra, Kukorelly Endrére, Tandori Dezsőre, stb.). Nagy Tamás – az SZTE Állam- és Jogtudományi Karának docense – izgalmas elemzése Az elkülönítő című szöveg esetében arra kérdezett rá, olvasható-e Hajnóczy jogszociológiai szempontból, s kijáratot nyithat-e ez a szociográfiai írás az életmű más munkái felé. Gaborják Ádám, aki mindkét napon szerepelt előadóként, először Nem lesz Kétezer? címmel az író egy novelláját, a Kétezert elemezte, s arra keresett választ, olvasható-e a mű negatív utópiaként.
A második blokkot Szkárosi Endre inspiratív előadása, A kopt nők tartózkodási helye nyitotta. Szoros szövegolvasást alkalmazott, s végül arra a következtetésre jutott, hogy a végletekig finomított líraiság és montázstechnika együttese jellemzi ezt a rövidprózát. A nap meglepetése Jánossy Lajos volt, aki Szkárosi és az őt követő Hoványi Márton között bejelentette, hogy nyolc kézirat van a tulajdonában, amelyeket felajánl a műhely tagjainak feldolgozásra. Hoványi Márton és az utána következő Milián Orsolya A latin betűkkel foglalkozott. Utóbbi izgalmas felvetésként Örkény egyperceseihez hasonlította Hajnóczy rövid történeteit, Hoványi értekezése pedig egy lehetséges kötet kompozíciójának felderítése körül forgott.
Cserjés Katalin, a Hajnóczy-műhely vezetője
A nap utolsó szekciójában Nemes Z. Márió, Rákosné Horváth Erzsébet és a professzorrá frissen kinevezett Odorics Ferenc foglaltak helyet. A három előadás közül a Nemes Z. Márióé gerjesztette a legnagyobb vitát. Ő Hajnóczy prózáját mint nem-higiénikus alkotásokat olvasta, s testábrázolási kérdésekkel foglakozott. Előadásának legfontosabb konzekvenciája, hogy Hajnóczy írásaiban nem található egy, a testre vonatkozó egységes felfogás. Odorics Ferenc pedig azt vizsgálta, hogyan hozható kapcsolatba a sámán szerepével a Jézus menyasszonyának írói attitűdje.
Az első napot plenáris ülés és szimpózium zárta, melynek résztvevői Németh Gábor, Bajtai András, Jánossy Lajos és Nemes Z. Márió, valamint Gaborják Ádám, a beszélgetés moderátora voltak. A kialakult vita kis híján botrányba fulladt Bajtai és Jánossy személyes ellentéte miatt.
A konferencia záró napján a már említett műhely mutatkozott be. Az aznapi előadások két blokkban hangzottak el. Először a műhely addig elkészült publikációiról számoltak be, a második etapban pedig a tagok a tervezett publikációikat ismertették.
A tudományos diskurzust Herczeg Sára, az SZTE-BTK Magyar MA 2. évfolyamos hallgatója vezette fel, aki informatívan mutatta be a műhely addigi munkáját, publikációit, és beszélt a hagyatékról, illetve annak feldolgozásáról. A továbbiakban az összegyűjtött korpuszból addig publikált szövegek felolvasása és értelmezése következett, így került sorra Cserjés Katalin, Tóth F. Péter, Gaborják Ádám, Hoványi Márton, Méry Erzsébet, Rákosné Horváth Erzsébet, Mészáros Ágnes, Csaplár Viktória és Bagi Anita. Tudomást szerezhettünk arról, hol jelentek meg azok a szövegek, amelyek az addigi összegyűjtött kiadásokban nem találhatók meg (Forrás, Tiszatáj, Palócföld, Spanyolnátha, Jelenkor, Kalligram, Kortárs, Új Dunatáj).
Gaborják Ádám és a Hajnóczy-könyvespolc dedikált fotója
A befejező blokkban négy előadást hallhattunk: Szekeres Szabolcsét, Bagi Anitáét és Nagy Fruzsináét, Méry Erzsébetét, illetve Dányi Ágnesét. A négy referátum közül Dányi Ágnes Hajnóczynak egy naptáráról készített, illetve Bagi Anitának és Nagy Fruzsinának az Animal Farm Hajnóczy-féle fordítástervezetéről szóló munkája indított el jelentős párbeszédet. A konferencia záróakkordjaként pedig Herczeg Sára faggatta Mátis Lilla filmrendezőt Hajnóczyval kapcsolatos emlékeiről, majd a publikum megtekinthette az In memoriam Hajnóczy Péter című, Mátis Lilla rendezte emlékezésfilmet. A konferencia során sikerült a legenda mögé pillantani, amelynek központi eleme általában az alkoholizmus. Az egyre bővülő szövegkorpusz mindenképpen új elemekkel gazdagítja a művekkel kapcsolatos ismereteinket.
(Szeged, Grand Café, 2011. október 26-28.)
Vígh Imre
Kapcsolódó anyag:
