zEtna-fesztivál – Areális szellemi vulkán
A háromnapos vajdasági rendezvényre a Kárpát-medence minden részéből érkeztek alkotók, hogy punk zenével, Liszttel, jazz-zel, az M0-ás körgyűrűvel és természetesen képzőművészettel kísérjék az irodalmat.
2011. november 3-tól 5-ig nyolcadik alkalommal rendezte meg fesztiválját a zEtna (szellemi vulkán) internetes irodalmi folyóirat. A főszervező most is Beszédes István, a kiadó vezetője volt. A rendezvénysorozat első programjaként (Areality show I.) az emberi, illetve költői identitáskutatás ködét oszlatta Szabó Palócz Attila, zentai születésű, jelenleg Budapesten újságot író (Magyar Hírlap) költő, Köd (zEtna) című verseskötetének bemutatásával. Beszédes István, Tóbiás Krisztián és Szögi Csaba beszélgetett a szerzővel.
Az estén még a Muratáj című, lendvai folyóiratot ismerhette meg a zentai alkotóházban összegyűlt (nem csak helyi) közönség, köszönhetően Tóth Líviának, a Hét Nap hetilap újságírójának, aki alapos volt a moderálásban. A társadalomtudományi és kritikai lap szerkesztői saját köteteiket is elhozták: Bence Lajos a Vallani címűt (vallomáslíra), Göncz László a Kálváriát (regény, a második világháború időszakának lendvai tragédiáiról), Halász Albert a Könnyű verseket (nem könnyű témákat, az identitásvesztést, az elvándorlás miértjét boncolgató költeményeket). A péntek estét a zentai képzőművész Szajkó István ,,átmenetei" nyitották. A tárlat képeit, légies lát(om)ásait a próza- szalon felolvasói, a Bácskához, Zentához kötődő alkotók: Bozsik Péter, Ladányi István, Nagy Abonyi Árpád, Rajsli Emese, Verebes Ernő és Virág Zoltán értelmezték, gondolták tovább. Aztán távolabbi vidékekre fókuszálhattunk, többek között a szatmári Poesis Internacionale folyóiratról a magyar oldalak igazgatójával, Balázs F. Attilával (Szőrös Kő, AB-ART) beszélgetett Mészáros Anikó. Román költőket, műfordítókat vártak még az estre. Igazolt távolmaradásukat igyekezett pótolni Balázs F. Attila bő beszámolója a szlovák és román nyelvterületen élő és ható (magyar) irodalomról és könyvkiadásról, műfordítói tevékenységről.
A legdinamikusabb bemutatót (,,multimédiás cunami") kétségkívül éppen az egyik legpatinásabb folyóirat, a Tiszatáj fiatal szerzői, szerkesztői produkálták. Punk-szám (a Jesus Lizardtól ) adta meg az alaphangot és Liszt zenéjével zárták a folyóirat új küllemének és belső jellemzőinek vázolását. Ízelítőként legfrissebb szövegeiket prezentálták szinte mindannyian: Orcsik Roland (szerkesztő, itt moderátor is), Lanczkor Gábor, Molnár H. Magor és Kollár Árpád. Végül vetítettek, Nádas Alexandra képeit, melyek az októberi lapszám illusztrációiként szolgáltak.
A kárpátaljai és az erdélyi részvevőknek, az Együtt-től (Ungvár) és az E-MIL- től (Kolozsvár) már valamivel lassúbb volt a tempójuk. Érthető, hiszen a 600-600 kilométeres odaút mellett még az (Észak-Bácskában és Bánátban) a fesztivállal párhuzamosan zajló, haladó Irodalmi Karavánhoz is csatlakoztak, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet szervezésében. Sinkovits Péter mutatta be röviden a professzionális alkotókat tömörítő, nonprofit Erdélyi Magyar Liga tevékenységét (E-MIL) és az Együtt folyóirat szerkesztőit, majd átadta a szót a fiatal és a már nem annyira fiatal, de lépést tartó jeles alkotóknak. Vári Fábián László, Nagy Zoltán Mihály, Vass Ákos és Muszka Sándor tolmácsolt verseket, Orbán János Dénes pedig, mivel azt mondta, a lírához most fáradt, az Iszkiri a guruzsmás berbécs elől című székely-magyar antológiában megjelent, egyszerre ironikus, humoros és groteszk meséiből olvasott fel a hallgatóság nagy megelégedésére.
Az esten koncertező Jazz-area triónak már csak rá kellett hangolódnia az est hangulatára. Másnap délelőtt, a kerekasztalnál kissé nehézkesebben ment az atmoszférateremtés, mégis hasznos beszélgetések alakultak ki. A könyv areája és az M0- ás körgyűrű irodalma című diskurzus a jövő évi belgrádi könyvvásár körül forgott, ugyanis Magyarország lesz majd a díszvendég. Többek között Mirnics Gyula, Kontra Ferenc, Beszédes István, Orcsik Roland, Balázs F. Attila és Kollár Árpád latolgatták az együttesen való fellépés lehetőségeit. Este pedig, az Ex Symposion legújabb számának bemutatása közben Rajsli Emese, Radics Viktória, Józsa Márta, Franciskovity Róbert, ifj. Rácz József és Zeke Gyula szerkesztők és szerzők által, továbbá a másik kerekasztal fórumán (Bozsik Péter, Marko Čudić, Kontra Ferenc, Ladányi István, Radics Viktória, Rajsli Emese, Toldi Éva és Virág Zoltán) tárult még fel az a fajta nyelvi arealitás, amely a műfordításokban fedezhető fel a leginkább. Ehhez remek felvezetés volt a muzslai Sikoly című folyóirat bemutatkozó órája. Sándor Zoltán, Kovács Jolánka, Csík Mónika és Szögi Csaba, a lap jelen levő szerkesztői elmondták, hogy a (vajdasági) magyar szerzők mellett rendszeresen közölnek műfordításokat is. Bemutatott lapszámukat pedig európai városokról készült fotókkal illusztrálták.
A délutánban Litauszki János hrabali stílusú, A mi kis rádiónk című dokumentumfilmje keltett kelet-európai hangulatot. Az utolsó este vers-koncert volt, a Bakos Árpád Orchestra (Bakos Árpád, Balša Pešikan, ifj.Kucsera Géza, Pálfi Ervin, Vlada Rusić), a vajdasági Tanyaszínház előadásainak apropóján összeállt, mára régi önmagán túlnőtt, különleges világa.
Összművészet és összmagyar értékek egyvelege – ez jelezte tehát, hogy a zEtnának eszében sincs kialudnia.
Kapcsolódó:
