A legutóbbi Bretter György Irodalmi Kör vendége László Noémi, József Attila-díjas költő, műfordító volt, aki készülő kötetéből olvasott fel. A szövegekhez Márkus András költő írt vitaindítót. A kézirat szerelmes verseiben hangsúlyos szerepet kap a narráció, a metafizikai téma.

Szerelmes versek női szemmel

László Noémi új versei nem kis meglepetést okoztak a Bulgakov Kávézó Francois Bréda pincéjében összegyűlt közönségnek. Azok, akik már jól ismerik a „Nonó verseket”, elgondolkodhattak azon, hogy mi történt a játékos, csengő-bongó hangulatú költeményekkel. Most olyan témákat boncolgatnak, mint a lét értelme, a halál, a szerelem vagy az anyaság. Márkus András vitaindítójában rámutatott: László Noémi, vagyis Nonó, a mese főhősnője saját magát írja egyazon, a legapróbb részletekig kidolgozott hangon. „Nonó, az ebadta gnóm megtanít mindenkit kesztyűbe dudálni”. Márkus szerint az utóbbi évek verseibe Nonó, a mesefigura nem kiabál bele, hanem hagyja László Noémit, a költőt érvényesülni. Bár a versekben fellelhető néhány kifejezés már-már súrolja a giccs határát, a költő meri és tudja használni őket. „Mit félsz, szívem, minek, meddig, mitől?”. Az ilyen „rózsaszín labda” feldobásakor az ember nevetve mondaná, hogy hát igen, női költészet, de aztán a szerző elővesz egy fejszét a ridiküljéből és jól fejbe vágja. Vannak ezekben a versekben olyan sorok, amelyeket mindenféle magyarázat nélkül egyszerűen csak jó hallgatni, olvasni.
A kortárs irodalom sok más szerzőjével ellentétben László Noéminek olvasói is vannak –hangsúlyozta Márkus, és elmesélt egy történetet, amikor a Bulgakov teraszáról egy kismama őt küldte be, hogy hozzon neki öt darabot a költő kötetéből. Az akkor még első kötetes Márkus azt remélte kezdetben, hogy az ő könyvét venné meg a lelkes vásárló. Egy másik apró, a költő népszerűségét bizonyító anekdota szerint amikor egy diák elmondta édesanyjának, hogy kinek az irodalmi estére megy el talán, az szigorúan kijelentette: fiam, ha nem mész el, nem is küldök pénzt.
A gyengébb nemhez tartozó szerzők fellépésekor gyakran merül fel a női irodalom létjogosultsága. Bréda Ferenc gyorsan asztal alá is söpörte azt a feltételezést, hogy ezek női versek lennének. „Nem kifejezetten női líra, csak néhány téma utal arra, hogy a szerző nőnemű, sőt, megkockáztatnám azt a kijelentést is, hogy bizonyos szövegek világirodalmi szintet ütnek meg”. Az esztéta szerint a rímkezelés is trükkös. A verseket egyedivé teszi a metafizikus, néhol már-már transzcendens tartalom. A giccs kapcsán megállapította, hogy tulajdonképpen más szerzőknél, például Szabó Lőrincnél is fellelhető ez a jelenség. Az ilyen kifejezések használata az olvasó számára is közérthetővé, egyenesen élvezhetővé teszi a szöveget. Dicsérte továbbá László Noémi gyermekirodalmi munkásságát, és azt is feltételezte, hogy nem csak jó költő, hanem kiváló irodalomkritikus is.
A meghívott a női irodalom kapcsán felháborodva jelentette ki, amit már több alkalommal is hangsúlyozott: persze, ezek nem férfi-versek, hiszen ő sosem akart férfi lenni, vagy úgy írni, mint egy férfi. A kézirat szerelmes verseskönyv női szemmel. Szerinte bődületes marhaság az irodalmat a női és férfi szegmensre osztani. „A művészetnek nem férfi vagy női, hanem emberi minősége van.”
A metafizikai tartalmat illetően a költő elmondta: a játék most sem tűnt el a versekből. Az ember minden nap közelít ahhoz a ponthoz, amikor el kell köszönni ettől a világtól. Több személyes tapasztalata volt a halállal az utóbbi időben, ez is magyarázza a létről való töprengést, az erről szóló verseket. Az asszociációkról kifejtette, hogy tudatosan többször beékeli verseibe más költők sorait.  A rossz rímek is szándékosak. A legjobb ihletadó számára a rím, és ha nem hangzik is jól, amikor összeáll a vers, benne hagyja a sántító rímecskét is.
A giccsesnek ható elemek használatát felvállalja, mert képtelenség teljesen új dolgokat letenni az asztalra, olyan szót leírni, amit még soha senki nem használt. Megfelelő kontextusban helyénvalónak tartja az ilyen kifejezéseket is.
Bár műkedvelői szinten írt néhány kritikát, nem hiszi magát jó kritikusnak, az életformája nem enged elég teret ezzel érdemben foglalkozni, viszont gyerekverseket továbbra is fog írni.
Az új verseskötet munkacíme Mindig először, és fontos szerepet kap benne a történetmesélés. Nem csak személyes tapasztalatokra épít, bár zömében igen. Helyenként „nevek nélkül ugyan, de a barátaimról is pletykálok”.
A Bretter György Irodalmi Kör következő vendégéről még nem tudni semmit, de Wass Ákos költő, a kör elnöke annyit elmondott: rendhagyó rendezvény lesz.

Varga Melinda