Írót és irodalmat egyaránt szeretni
Kéri Piroskát, a Szépírók Társaságának alelnökét kérdeztük pályájáról és a jelenlét fontosságáról az írótáborokban.
Milyen motivációk késztették arra, hogy a Szépírók Társaságának alelnöke legyen?
A Szépírók Társasága 1997 májusában alakult meg, tizenöt évvel ezelőtt. Én akkor mint alapító ott voltam a Kossuth Klubban, az egyesület céljaival egyetértve, ennek a lényege: „A Szépírók Társasága egymás irodalmi munkásságát megbecsülő és szellemi tekintetben egymáshoz közelálló írók által létrehozott szakmai, érdekvédelmi és szolgáltató szervezet…” Nyolc évig voltam a Szépírók Társasága titkára, Csaplár Vilmos felkérésére. A Társaság tagjainak többségével, könyvtárakkal, oktatási intézményekkel határon innen és túl folyamatosan tartom a kapcsolatot. Keresztes Máriával, aki a honlapunk szerkesztője, összeállítjuk a pályázatokat és elkészítjük a szakmai és pénzügyi beszámolókat. Az Alapszabályunk szerint a Társaságnak egy elnöke és két alelnöke lehet. Úgy gondoltam, hogy nem szükséges titkár a napi feladatok ellátására, én mint alelnök ezt továbbra is el tudnám látni, de az is lehet, hogy az örökös titkári minőségemből ki szerettem volna lépni.
Hogyan értékeli a Szépírók Társaságának elmúlt nyolc évét? Melyek voltak a legfontosabb sikerek, változások?
A legfontosabb a „Könyv utóélete” programunk. Egyre több a megkeresés a könyvtárak és iskolák részéről (Alsóőrstől Vilniusig). Látva, hogy ezeknek eleget is tudunk tenni a MASZRE és az NKA támogatásának köszönhetően, egyre több tagunk bekapcsolódik a programok szervezésébe is. Sikeresek voltak a fesztiváljaink a Petőfi Irodalmi Múzeumnak köszönhetően, és beindult a fiatalok tehetséggondozó programja.
Az olvasók kedvéért elmondaná, hogy mivel foglalkozott korábban hivatásszerűen, és mivel telnek a napjai most?
Végzettségem szerint népművelő-könyvtáros vagyok. Hét évig voltam könyvtáros a Központi Statisztikai Hivatalban, utána két évig a Goldberger Textilgyárban. A Goliban két könyvtárat vezettem – egyiket a Művelődési házban, a másikat a Pamutkikészítőben. Az irodalomhoz nevelőanyám – Sós Júlia – révén kerültem testközelségbe, a róla szóló könyvem „SUGÁRKOSZORÚ” – Sós Júlia és köre 2003-ban jelent meg. Otthonunkban megfordult Illyés Gyula, Németh László, Áprily Lajos, Nagy László, Zelk Zoltán, Fodor András, Göncz Árpád és sokan mások. 1986-ban kerültem az Új Írás szerkesztőségébe, mint titkár Juhász Ferenc mellé. Utána a Múlt és Jövő művészeti titkára lettem. Közben az akkor megalakult Társadalomtudományi Társaság titkára is lehettem, olyan emberek mellett, mint Litván György, Kende Péter, Komoróczy Géza, Kornai János, Halmai Gábor. Voltam a Cserépfalvi Kiadó titkára, majd gyerekkori barátommal, Sárközi Halász Péterrel megálmodtuk a SENECA könyvkiadót. Ennek lettem az ügyvezető igazgatója. Több mint kétszáz könyvet adtuk ki öt év alatt, többségében elsőkötetes szerzőket és társadalomtudományi könyveket. Sajnos az álmunk financiális okokból megbukott. Ezek után lehettem még a Magyar Könyvklub művészeti menedzsere és az IPM irodalmi rovatvezetője. 1988 és 2002 között lakásomban irodalmi szalont tartottam minden hónap első péntekén. Nagy Atilla Kristóf barátomnak köszönhetően a legjobbak jöttek el – ő már sajnos nincs közöttünk. A napjaimat a Szépírók Társaság mindennapi teendői foglalják el, – ezen kívül a három fiam közül a legidősebbnek az esküvője lesz szombaton és éppen a ruhámon és sminken töröm a fejem.
Megtaláltam életem legszebb „legbordóbb” ruháját, amit még a fiatalok sem láttak.
Mi a feladata egy alelnöknek?
Az Elnököt helyettesíteni.
Mészáros Sándor szerint akkor, amikor jelentkezett az elnöki pozíció betöltésére, még nem volt jelölt, és ez volt az egyik fő motivációja az indulásnál. Mi az oka, hogy ilyen hirtelen megemelkedett az elnökjelöltek száma?
Ezek szerint az előző elnökség jól végezte a munkáját.
Miért jó ma írószervezeti elnöknek és alelnöknek lenni?
Szerintem ez a mai helyzetben nem olyan jó, de nagy kihívás.
Mennyiben fog változni a Szépírók Társaságának kommunikációja? Várható-e honlap-átalakítás, egy dinamikus Facebook-profil?
A honlapunk szerintem rendben van. Minden információ megtalálható rajta, de jó lenne dinamikusabbá válni, ezt majd az új elnökség eldönti.
Rengeteg nyári irodalmi táborban találkozhatunk Önnel, például Tokajban vagy Szigligeten. Miért tartja fontosnak ezt a jelenlétet?
A jelenlét mindig fontos! Én szeretem az írókat, szeretem az irodalmat. A személyes találkozást és benyomást mindig fontosnak tartottam. Meg lehet ismerkedni olyan emberekkel, akiket csak az írásaik révén vagy hallomásból ismertünk, és ki lehet építeni további jó munkakapcsolatot.
Hatékonynak tartja-e a Szépírók Társasága szervezte Ir(T)áS tábort? Lesz-e folytatása?
Idén még lesz folytatása, remélem, ez folytatódik. A Csapody Kinga által elindított folyamatot
nagyon jónak tartom.
A magyarországi írószervezetek közül melyiket gondolja a legtevékenyebbnek? Melyik szolgálhat követendő mintaként?
Én a magam részéről a Szépírók Társaságát tartom a legtevékenyebbnek.
Hogyan készül a Szépírók Társasága a Könyvhétre?
A Szépírók Társasága mindig a Könyvhét idején adja át a Szépírók Díját Matyi Dezső jóvoltából. Nagyon sok tagunk megy vidékre Könyvhetet megnyitni, nem beszélve a sok könyvbemutatóról és dedikálásról. Mindezeket a rendezvényeket nem tudnánk támogatni a MASZRE és az NKA nélkül.
