Acsai Roland: TÜKÖRKÉP NÉLKÜL – versek, novella

Lehullnak a szúrós héjak –
De nincs bennük gesztenye.

TÜKÖRKÉP NÉLKÜL

ACSAI ROLAND VERSEI, NOVELLÁJA

TÜKÖRKÉP NÉLKÜL

Üres, tükörkép nélküli pocsolyák –
A nincs van.
A van nincs.

BÚJÓCSKA

A fiú nagyszülei kertjében bújócskázott az utcabeli barátaival. Hallotta a hunyó hangját, ahogy számolt. Először azt gondolta, bebújik az ólba, a malac mellé. De amikor a szalmával felszórt döngölt padlójára lépett, meztelen lábára fekete zoknit húztak a bolhák. Gyorsan lesöpörte őket, és akkor vette észre az ólpadlást. Hátrament a létrához, és felmászott rajta. A hunyó még mindig számolt. Odafent körbenézett. Semmi különös, még annyi érdekeset sem talált, mint a nagypadláson. Kosarak, szerszámok, szalma. Aztán a szeme megakadt egy tyúktojáson.
Régóta nem tartottak már tyúkokat, fogalma sem volt, hogyan kerülhetett oda. Amikor felemelte, meglepődött, a tojásnak szinte semmi súlya nem volt. Megrázta, de nem érezte benne a szokásos lotyogást. A tojás sértetlen volt, sehol egy repedés, egy lyuk. A markába fogta, és a héj egyszer csak összetört, pedig meg sem szorította, mintha a tenyere melege kikeltette volna. Ahogy sejtette, a tojás üres volt. Bizonyára olyan régen lehetett már itt – talán több évtizede is –, hogy a fehérje és a sárgája egyszerűen elpárolgott belőle.
Már nem hallott a hunyó hangját. Hirtelen gyanúsan nagy lett a csend. Várt vagy húsz percet, és mivel még akkor sem találták meg, lemászott a létrán. A kertben sem látott senkit. Kiabálni kezdett, miután nem kapott választ, arra gondolt, a többiek meg akarják tréfálni. Hamarosan elunta magát, és hazaindult.
Amikor belépett a kapujukon, kutyája nem üdvözölte a szokásos csaholással. A nyakörvet és a láncot találta csak az ól előtt. Lehet, hogy elszökött, előfordult már ilyen máskor is. A házban sem volt senki. A szülei talán elmentek valahová, vagy még nem érkeztek haza a munkából. Vacsorát akart szedni magának a tűzhelyen álló lábasból – a belemerített nagykanál üresen himbálózott benne, mint egy harangnyelv, és megkondította az oldalát. Úgy látszik, elfelejtettek hagyni neki. Aztán fáradtan ledőlt az ágyára, megpróbált érezni valamit, de már képtelen volt rá, a szíve is üres volt, és a feje is; nem volt egyetlen gondolata sem.
Ha gondolkozni tudott volna, talán az a furcsa dolog jutott volna az eszébe, hogy a tojás, amit talált, a semmi tojása volt, és amikor összetört, kikelt belőle a semmi.

NINCS BENNÜK

Elmentek a fecskék,
Vagy itt sem voltak.

Lehullnak a szúrós héjak –
De nincs bennük gesztenye.