A magyar széppróza bölcsője: Rodostó

Vigaszágon se jön neki össze semmi. Menyasszonya, Kőszeghy Zsuzsika az öreg és kopasz, de gazdag Bercsényi grófnak nyújtja fehér kezecskéjét. Amit meg lehet érteni. Így azután nem maradt más a hosszú évtizedekre, mint a képzelt nővér, és a levélregény. A székely helyszíni tudósító így maradt meg nekünk, olvasóknak.

1761. október másodikán halt meg Rodostóban (1690. augusztus nyolcadikán születik) Mikes Kelemen. Az egyik törvényszerű magyar forradalom törvényszerű bukása után Rákóczival és a vezérkarral üget a száműzetésbe. Előbb Párizs és Versailles. Öt év francia földön. A fiatal Mikes megtanul franciául, megismerkedik a kor irodalmával. XIV. Lajos kora a francia klasszicizmus százada. Rákóczi azt hiszi, a francia udvar leveri nekünk Bécset, de nem. Később a törökben reménykedik, hogy majd a janicsárok nyerik meg helyettünk a bedőlt Rákóczi-forradalmat. Ez se jöhet össze természetesen.

A magyar forradalmak visszatérően arról szólnak, hogy jön majd valami testes barát nagy bunkóval, megvéd bennünket, mint 1686-ban a Szent Liga, azaz Savoyai Jenő herceg, vagy akár ötvenhat novemberében Moszkva. 

Előbb Lengyelország, aztán Franciaország (1713. január 13-tól 1717. szeptember 15-ig), végül Rodostó. Mikes 1717-től 1761-ig, negyvennégy év Törökországban. Sok. Túlél mindenkit, minthogy fiatalabb mindenkinél, ez is sok. 

Közben vigaszágon se jön neki össze semmi. Menyasszonya, Kőszeghy Zsuzsika az öreg és kopasz, de gazdag Bercsényi grófnak nyújtja fehér kezecskéjét. Amit meg lehet érteni. 

Így azután nem maradt más a hosszú évtizedekre, mint a képzelt nővér és a levélregény. A székely helyszíni tudósító így maradt meg nekünk, olvasóknak. Ha boldog/boldogtalan házasság, ha szex, gyerekek, és mindennapos kötelezettségek, ami rendesen elfojtja az álmokat, volna ugyan néhány székely leszármazott a nagy Törökországban, de nem jutna bármikor levehető Rodostói levelekcímmel híradás az érdeklődőknek.

"A világ így kerek", mondja a múltból Görög Imre, halott barátom a palócföldi kocsmák egyikében."Azért így kerek, hogy guruljon, ha néha rá is hajt a lábunkra."

Onagy Zoltán

Zágoni Mikes Kelemen (Zágon, 1690 augusztusa – Rodostó, Törökország, 1761. október 2.) II. Rákóczi Ferenc íródeákja, kamarása.

Legismertebb műve a Törökországi levelek, amely egy levelekből felépített regény; két főszereplője a leveleket író rodostói száműzött (aki teljesen nem azonosítható Mikes életrajzi alakjával), valamint a teljesen fiktív címzett, a Konstantinápoly mellett lakó P. E. grófné. Igen sok történelmi, kortörténeti érdekesség is van e levelekben, II. Rákóczi Ferencről, Bercsényiről, a száműzött kurucok kolóniájáról, a török diplomáciáról. A mű 207 levélből álló sorozat, az első levél 1717. október 10-én, az utolsó 1758. december 20-án kelt.

Az egybekötött 207 fiktív levél a magyar széppróza első alkotása. Mikes Törökországi leveleit II. Rákóczi Ferencnek egy Horváth István nevű szolgája őrizte, és tőle került a bécsi magyar irodalmi társaság egyik tagjához, Görög Demeterhez. Görög Demeter pedig tovább adományozta a leveleket Kulcsár Istvánnak, s ő adta ki 1794-ben elsőnek a P .E. grófnőhöz címzett Mikes-féle leveleket. Kulcsár örököseitől Toldy Ferenc vásárolta meg 1858-ban.

Bartakovics Béla érsek 1867-ben "szerezte" meg az eladósodott Toldy Ferenctől a bujdosó székely leveleit, a főpap pedig az egri főegyházmegyei könyvtárra hagyta.

Törökországi levelek (1717-1758), első kiadása: Kultsár István, Szombathely, 1794.

És egy gasztronómiai meglepetés a végére:

IV. Mehmet szultáni menüje 1670-ből