Számos tudományos munka jelent és jelenik meg mindkét világháborúról, többségük angolul, a világ nyelvén, és mint a szerző hangsúlyozza, a győztesek földrajzi tartományainak nyelvén. Ha e művekben egyáltalán meg is említik a magyar fegyveres erőket, többnyire csak mellékesen teszik.

Tízezer éve ilyen vagy olyan eszközökkel háborúzunk, ez az idő mégsem volt elegendő, hogy valamicskét tanuljunk, levonjuk tragikus tapasztalatainkból a megfelelő következtetést. – Böszörményi Zoltán tárcája.

1986-ban önkéntesen kivonult az irodalomból, majd szándéka ellenére sem sikerült visszakerülnie a „belső körbe”. Zsarolással beszervezték, ügynökként kollégáiról kellett jelentenie. 1990 és 1992 között országgyűlési képviselő volt, 2012-ben több mint húsz év hallgatás után jelent meg verseskötete. Szokolay Zoltánnal beszélgettünk.

Tompa Andrea Fejtől s lábtól című regénye az 1910-es és 1920-as évek korrajza mellett két orvos személyes történetébe is beavatja az olvasót. Sörös Erzsébet Borbála írása.

A huszadik század holokauszt-irodalmára egyfajta áldozatközpontúság és eseménytörténeti megközelítés jellemző. Ungváry Krisztián A Horthy-rendszer mérlege című kötete a statisztikai adatok segítségével fogalmaz meg új, az állam gazdasági motivációit feltáró következtetéseket.

Vigaszágon se jön neki össze semmi. Menyasszonya, Kőszeghy Zsuzsika az öreg és kopasz, de gazdag Bercsényi grófnak nyújtja fehér kezecskéjét. Amit meg lehet érteni. Így azután nem maradt más a hosszú évtizedekre, mint a képzelt nővér, és a levélregény. A székely helyszíni tudósító így maradt meg nekünk, olvasóknak.