• Pataki Tamás

    MAGYAROK ISTENE

    II. rész: MENNYEK URA

    Felkorbácsolták az ordut.

    Bőgtek a marhák, nyerítettek a ménesek, sírtak a vasak, átkok csípős füstszagát hozta a szél.

  • Nagyvarjasi Szabó István

    A muhi csata és Tomaj Dénes

    1241. április 10-én éjszaka a tatárok megpróbáltak átkelni a Sajó hídján.
    A magyarok Kálmán herceg – Béla király testvére – vezérletével súlyosan megverték őket. Batu már a visszavonulást fontolgatta, de 11-én reggel Szübütej fővezér meglátta a magyarok összezsúfolt, szekerekkel bekerített táborát, s állítólag annyit mondott: Oroszlánok, akiket szamarak vezetnek! Emberei távolabb átúsztattak a Sajón, s meglepetésszerűen bekerítették a magyar tábort.

  • Hargitai Péter: Hódolat a legyőzöttnek – a győztes nyelvén
    Hargitai Péter

    Hódolat a legyőzöttnek – a győztes nyelvén

    Victor Falk Fire, Iron and Blood című könyvéről

    Számos tudományos munka jelent és jelenik meg mindkét világháborúról, többségük angolul, a világ nyelvén, és mint a szerző hangsúlyozza, a győztesek földrajzi tartományainak nyelvén. Ha e művekben egyáltalán meg is említik a magyar fegyveres erőket, többnyire csak mellékesen teszik.

  • Irodalmi Jelen

    Cselenyák Imre: Magyarország Arany János korában

    „Budapest látványosan fejlődik, épülnek a hidak, a klasszicizmus és szecesszió virágkorát éli, sokasodnak az omnibuszok, egyre sűrűbb lesz a lóvasút-hálózat. Sőt, Magyarország vasúthálózata is robbanásszerűen fejlődik, amire jó példa Arany rendszeres utazása Karlovy Varyba. Kilenc éven át látogatta a cseh üdülővárost, hallgatva orvosai tanácsára, s első utazásait – 1869-70-ről beszélünk – még postakocsin és vonaton felváltva tette meg, a későbbi években aztán végig vonattal tudott utazni.” – Cselenyák Imre előadásának írott változata.

  • Böszörményi Zoltán

    Mindszenty hercegprímás, Thomas Mann és Márai Sándor

    Az elmúlt hetekben Márai Sándor és Thomas Mann 1949-es naplóbejegyzéseit olvastam. Ebben az időben mindketten emigrációban éltek. Thomas Mann az egyesült államokbeli Kaliforniában, Pacific Palisadesben lakott, míg Márai Olaszországban, Nápolyban élt. Bár a világ két különböző pontján tartózkodtak – óceán választotta el őket egymástól –, a Mindszenty-pert mindkét író fontos eseménynek tartotta.

  • (Forrás: http://tortenelemportal.hu)
    Szőcs Géza

    Koccintsunk!

    1918 ígéreteinek és 1990 valóságának szembesítését a 26 évvel ezelőtti román kormányzat nem bírta elviselni ott Gyulafehérváron.

  • Géza fejedelem (jobbra) figyeli a széttárt karokkal álló Géza királyt (balra)
    Boldog Zoltán

    Mint megannyi puszta sír

    Megtalálták Géza sírját? Melyik Gézáét? Ki volt az a Géza? Komolyan ő találta ki a vasárnapi zárva tartást? – Tárcánkban egy kifosztott királysír nyomába eredtünk.

  • www.holokausztmagyarorszagon.hu 
    Hudy Árpád

    Kormányzó kontra kancellár – Kleßheim, 1944. március 18. – Hetven évvel ezelőtt vonultak be Magyarországra a német csapatok

    1944. március 18-áról 19-ére virradóra német csapatok lépték át a Harmadik Birodalom és a vele szövetséges Magyarország határát. A Wehrmacht már évek óta „átjáróként” használta délkeleti szomszédja és fegyvertársa földjét, ezúttal azonban nem átvonulni szándékoztak katonái, hanem maradni. Hogy erőszakkal megakadályozzák Magyarország kilépését a háborúból. Megkezdődött a Margaréta-terv végrehajtása. – Hudy Árpád tárcája

  • Mikes Kelemen
    Onagy Zoltán

    A magyar széppróza bölcsője: Rodostó

    Vigaszágon se jön neki össze semmi. Menyasszonya, Kőszeghy Zsuzsika az öreg és kopasz, de gazdag Bercsényi grófnak nyújtja fehér kezecskéjét. Amit meg lehet érteni. Így azután nem maradt más a hosszú évtizedekre, mint a képzelt nővér, és a levélregény. A székely helyszíni tudósító így maradt meg nekünk, olvasóknak.