Költészet Napja
11-én: Költészet Napja. Amikor ezt írom: negyvenhét éves. Nem amerikai költő-negyvenhét, aki teniszből érkezik, megnézi hatodik házasságából származó ötéves kisfiát, müzlit vacsorázik, és kocog lefekvés előtt. Rozzant a magyar költő-negyvenhét. Fogai rohamos romlásnak indultak, haja hullik, izületei recsegnek, tüdeje fekete a pesti szmogtól, idegei tropák, és már évekkel ezelőtt kipróbálta a Viagra boldogságnövelő hatását.
Egyszerre kíván reszkető holdfény lenni a tó vizén, repülő, ki géppel száll fölébe, hatszínű szivárványív Szamárhegy nedvesen csillogó tölgyfái fölött, de egyre nehezebb a dolga. Bár aki faragja a rímet, nem látja ezt. Azt morogja, mindig így volt. Aki nem faragja, csak nézi a Költészet Napját, bólint, ám megjegyzi, így volt, így, de talán nem ennyire.
Költészet napja, Budapest 1964, április 11. (Keresztapa: József Attila)
A vers
A vers, mint szövegforma
A vers ritmusos szövegforma. Alapeleme a szótag. A versritmust kísérő jelenség lehet a rím, ez a hangsúlyos és az időmértékes versben is megjelenhet. A versszakok sajátos eleme némely versekben a refrén. A költő egyéb eljárásai: a versritmus és az értelmi ritmus viszonya (megfelelésük vagy ellenjátékuk), a verssor és a versmondat viszonya (egybeesésük, illetve az áthajlás). A versritmus járulékos tényezője a szünet.
Ütem
A vers alapegysége az ütem; ez szótagokból áll. Az időmértékes vers legkisebb egysége a versláb, de a két verslábból álló egységet (szaknevük: dipódia, dimeter) szintén ütemnek nevezik.
Ütemhatár
Az ütemhatár rendszerint két szó közé esik, de előfordul, hogy egy hosszabb szót kettémetsz. Az ütemhatár jele az elemzéskor: a függőleges vonal: |
Például:
Síkos a hó, | szalad a szán,
Esketőre | viszik babám.
Petőfi Sándor: Síkos a hó, szalad a szán...
Metszet
Az ütemhatárok kiemelkedő változata a metszet (cezúra): ez mindig szóhatárra esik, és a verssor állandó helyén található. Jele a képletben: a kettős függőleges vonal: ||
Például:
Ó én édes | hazám, || te jó | Magyarország,
Ki keresztény|ségnek || viseled | paizsát,
[...]
Balassi Bálint: Búcsúja hazájától
Az ütem részei
Az ütem fő részei: az arszisz (iktus) és a theszisz. Az arszisz: az ütem nyomatékos, ill. hangsúlyos része. A theszisz: a nyomatéktalan (hangsúlytalan) elem.
A szünet
A szünet: a verstanban olyan határ, amely a versszakok végén csaknem mindig, a sorok végén gyakran fordul elő. Megjelenhet továbbá a félsorok közt (a metszetnél), illetve a sorokon belül másutt is.
Például:
Falon az inga lassu fénye villan,
Oly tétován jár, szinte arra vár
[...]
Pihenjünk. Takarómon pár papírlap.
Elakadt sorok. Társtalan rímek.
[...]
Majd egyszer... Persze... Máskor... Szebb időkben...
Tóth Árpád: Jó éjszakát!
[...]
nincs műszer, mellyel mindez jó megmutatható.
Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
[...]
Radnóti Miklós: Nem tudhatom...
[...]
de hisz lehet talán még! A hold ma oly kerek!
Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! S fölkelek!
Radnóti Miklós: Erőltetett menet
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!
Kölcsey Ferenc: Huszt
A pentameter második félsora előtt általában szünet van.
Énekvers
A verstörténelem első szakaszában a ritmikus szöveg énekvers volt, azaz a szöveget dallamra alkották, hangszerrel is kísérhették. Az énekversek ritmusát a zenei ritmus megszabhatja; ezért pl. ha egy népdal dallamát is ismerjük, annak ütemezése befolyásolhat bennünket a vers ritmizálásában.
Szövegvers
A szöveg önállósulásaképpen jött létre a szövegvers. A magyar nyelvű irodalomban ezen a területen Balassi Bálint volt az úttörő.
