• Irodalmi Jelen

    Leütés 50. – Ez kurva jó! – Mányoki Endre tárcanovellája

    Elszabadult a röhögés. Az utastársak egymás hátát csapkodták, egymás vállát lökdösték. "Ha pénzt ígér, PIM, azt meg is tartja, PAM!" – skandálták együtt, egyre hangosabban, visítva, hullámozva, akár egy vébédöntőn a szurkolók. Ez kurva jó!

  • Mányoki Endre

    Leütés 49. – Advent, az első gyertya – Mányoki Endre tárcanovellája

    Bennem is így él a múltunk, ahogyan apám elrendezte. De ebben a másik, soha össze nem állított albumban olyan emlékek sorakoznak, amelyeket élő lélek csak mélyen önmagában hordoz.

  • Mányoki Endre

    Leütés 48. – Én, én, én – Mányoki Endre tárcája

    Nekem nem szól a rádió, engem nem hív a hang. Az én életem koholmány, az én sorsom vabank.

  • Mányoki Endre

    60x60 leütés (45) – Három perc – Mányoki Endre tárcanovellája

    Isten akkor jól megnéz magának. Pimasz vagy, Euobe, de genere Özépeleta, fene a nemzetségedbe, ámbár, después de todo, fogjuk rá: szenvedélyes. Gőzöm sincs, mi után sóvárogsz; az öröklétre aligha.

  • Laik Eszter

    Spenót

    „– Tényleg, a Sanyika most lenne százéves! – csapott a homlokára az írónő, és felélénkülve hallgatta, mi történt azon a megemlékezésen.” – Laik Eszter tárcája.

  • Sultanus Beatus

    A férfi, aki fölment a hegyre, de nem jött le

    Akárhogy kutattak az emlékezetükben, nem nagyon találtak hősöket a huszadik és a huszonegyedik századból. Elég ratyi egy korszak, állapították meg, de végül eszükbe jutott egy videófelvétel. – Sultanus Beatus tárcája

  • Laik Eszter

    Trafik

    ​​​​​​​A szag. Az maradt meg bennem a leginkább. A kellemesen áporodott dohány, az ananásszal töltött Melba kocka meg a ropogós borítékok illatának keveréke, és ehhez még az utánozhatatlan öregszag, ami a nagymamám szekrényéből is áradt, ha kinyitottam. Trafikszag. – Laik Eszter tárcája.

  • young girl reading
    Irodalmi Jelen

    Egyflekkesek (2. rész)

    A Szegedi Tudományegyetemen Szilasi László irányításával tanulhattak kreatív írást a tárca műfaja iránt érdeklődő hallgatók. Összeállításunkban a szemináriumon született munkák közül olvashatnak néhányat.

  • Gömöri György

    Gömöri György: Lapok a kávé és a kávéházak történetéből

    Nem, a „fekete leves” alighanem arra a fekete mártásra utal, ami a régi magyaroknál az étkezések utolsó fogása volt, s ami valamilyen vérrel kevert vagy színezett „leves” lehetett. De a közbeszédben e furcsa kifejezés értelme valóban az lett, hogy a legrosszabb még hátra van.

  • Boldog Zoltán

    A fasizmus bélyege és a mai magyar irodalom

    Nyugat-Európa szemében a „magyar” jelzőhöz egyre inkább hozzákapcsolódik a „fasiszta” kifejezés is. De milyen következményei vannak ennek a magyar kultúrára nézve?

  • Antall István

    Antall István: Mindenütt szorít

    Bódi László Cipőnek is ünneplő volt. Ösztönösen hozzá igazítottuk lépteinket, gesztusunkká vált minden mozdulata, dallamunkká a dala, otthonossá minden gondolata, miénk minden szava. Ezért nem búcsúzhatunk tőled. Egy pillanatra sem hagysz el minket, velünk maradsz addig, amíg képesek vagyunk viszonylag élhető módon benépesíteni ezt a sárgolyóbist.

  • Laik Eszter

    Húsvét előtt

    „Mindez most elég jelentéktelennek tűnt a barátnő őrlődéséhez képest, aki a hátralévő egy napját szívesen elcserélte volna bármelyik szolgáltató packázásával, de még az egész adóhivatallal is, mert ez így összevéve is még mindig sokkal jobb volt, mint a kiszolgáltatottsága…” – Laik Eszter tárcája.

  • Irodalmi Jelen
    Laik Eszter

    Tél a Majorban

    A Városmajor kedvenc helyem hirtelen havak idején. Manapság már a havazás is gyorsan zajlik, ahogy jön, úgy megy, hullik és olvad, és ha az ember egy kicsit is élvezni akarja a lába alatt a puha ropogást, szaporán kell bakancsot húznia. – Laik Eszter tárcája.

  • Irodalmi Jelen
    Mányoki Endre

    Leütés 26. – BARÁTFÜLE – Mányoki Endre tárcanovellája

    „Mennyibe fájna ma egy jófajta égetés?” Osztottak-szoroztak, kalkuláltak: oszlop, kötél, fa, alágyújtós, kerítés, körítés, öregisten – áfa nélkül is, projekt alapon is, csak maga az önrész is megvan vagy rengeteg.

  • Irodalmi Jelen
    Sultanus Beatus

    A tékozló fiúk – Néphangulat Presszó 8.

    „Különben is, folytatta fennhangon, az egyik újságíró lett, a másik költő, a harmadik meg fotográfus, és egyik sem dógozott még igazán a két kezivel egész életében…” – ​​​​​​​Sultanus Beatus tárcája

  • Irodalmi Jelen
    Gömöri György

    Gömöri György: Mitől sírnak a költők?

    A Szabó Lőrinc utáni költők közül a legsírósabb egész biztosan Pilinszky János volt. Már legelső kötetében négy vers van, ahol a „sírás” vagy „zokogás” szó előfordul, a kései Kráter című, a hetvenes években írt ciklusban pedig van olyan vers, amely így kezdődik: „Sírtam. Utána nedves volt a hátam, / gyűrt a ruhám és tömpe a kezem”.

  • Irodalmi Jelen
    Laik Eszter

    Hét nap

    Ajándékba vettem, december 23-án, a Fény utcai piac felső szintjén, ahol az asszonyok meg az emberek hatalmas virágosvödrökből árulnak az asztaloknál. - Laik Eszter tárcája.

  • Sárközi Mátyás

    Sárközi Mátyás: HALÁSZ PÉTER (1922–2013)

    Nagyon régen nem találkoztam  kedves barátommal, Halász Péterrel, s most annak jött híre, hogy január 13-án, élete kilencvenegyedik évében, Münchenben meghalt. Szép kort ért meg, és írogatott is még, többnyire a múltba nézett vissza. Azt mondják, hogy változatlanul elegáns jelenség volt, bár megrokkant és kerekes székbe kényszerült. Fia, a vele egy házban lakó Valér lelkiismeretesen gondját viselte. Felesége, a bársonyos hangú sanzonénekesnő, Rácz Vali 1997-ben hunyt el.

  • Irodalmi Jelen
    Hudy Árpád

    Hudy Árpád: Parkinson Krúzó legújabb kalandjai

    Egy képzelt regény első fejezete, amelyben megismerkedünk Gégner úrral és Jolánka nénivel, és némi túlvilági visszásságokra is fény derül.

  • Irodalmi Jelen
    Mányoki Endre

    Leütés 25. – ZSÍRKIRÁLY – Mányoki Endre tárcája

    Nem éjjel volt, hanem még este, és céllal ment, nem látszatra céltalan. Igaz, sehol egy szalasztott lélek, üres és néma az utca, a tér. És mégis: hangok mindenhonnan. Hangok a fejében, amiket mások ejtenek ki, mondatok, melyeket mások mondanak.