Ugrás a tartalomra

Romkastély és Füvészkert

(1878. január 12.–1952. április 1.)

Nincs tévé, mozi, lelkesítő szózatokat zengő néprádió (Kossuth; a Petőfi puszta kapcsolóállás, nem fogható, ahol gyerek vagyok), sötét, telente nyakig érő hó, hideg, száraz venyige és metszőolló a sparhelt melletti ládában; nyomor, rosszkedv.
És A Pál utcai fiúk hősiessége a huszonötös égő szemrongáló félhomályában, már amikor van villany. És persze két rivális banda, hogy az olvasó kisember helyén érezze magát a regényben. Ott a romkastély a Füvészkert helyén. Romkastélyunk minden lényeges ponton analóg. Még halott is kerül. Egyedül a kisbetűs főhős, nemecsek ernő hiányzik. "Mi követségbe jöttünk – mondta Pásztor –, és én vagyok a követség vezére. Azért jöttünk, hogy hadvezérünk, Áts Ferenc nevében megizenjük a háborút." – hangzik a klasszikus mondat.

Nem számított, nem tudtuk, hogy első felesége a főnöke lánya, Vészi Margit, azt sem, hogy Fedák Sári a második, nem tudjuk azt sem, hogy veri őket, hogy a rendező Horváth Ádám az unoka, és azt sem, a világ nem változik, a harc végtelen, a hatalomvágy, a Lebensraum kiterjesztésének vágya örök. Nem tudtunk a vagány Liliomról, arról sem, hogy világfi, és persze arról sem, hogy hihetetlen érzékkel lépett meg Hitler és Szálasi elől, húzott ki Amerikába

 

Molnár Ferenc (sz. Neumann Ferenc, Budapest, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.) író, újságíró.
Unokái Horváth Ádám Kossuth-díjas filmrendező és Sárközi Mátyás író.

 

Színpadi művei

  • A Doktor úr (1902)
  • Józsi és egyéb kis komédiák (1904)
  • Az ördög (1907)
  • Liliom (1909)
  • A Testőr (1910)
  • A Farkas (1912)
  • Úri divat (1916)
  • A fehér felhő (1916)
  • Farsang (1916)
  • A hattyú (1920)
  • Színház: Előjáték Lear királyhoz, Marsall, Az ibolya (1921)
  • Égi és földi szerelem (1922)
  • A vörös malom (1923)
  • Az üvegcipő (1924)
  • Játék a kastélyban (1926) (teljes szöveg)
  • Riviera (1926)
  • Olympia (1928)
  • Egy, kettő, három (1929)
  • A jó tündér (1930)
  • Valaki (1931)
  • Harmónia (1932)
  • Nagy szerelem (1935)
  • Delila (1937)
  • Panoptikum (1949)

Prózai művei

  • Az éhes város (1901)
  • Egy gazdátlan csónak története (1901)
  • A Pál utcai fiúk (1907)
  • Muzsika (1908)
  • Egy haditudósitó naplója (1916)
  • A zöld huszár (1938)
  • Útitárs a száműzetésben – Jegyzetek egy önéletrajzhoz (1950)
  •  

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.