Lorca
Spanyol költő és drámaíró. Élete bizonyítja, költőnek rendszerint születik az ember. A költő bátor. Duzzad az önbizalomtól.
A költő szembe megy a kánonnal, fütyül az irodalmi kurzusra, lovagjaira.
A kor fiatal futuristái, expresszionistái szabadverseket gyártanak, Lorca a spanyol népdal formavilágából hozza a nyelvet, a kisember vágyairól, szerelmeiről, harcairól ír. Cigányballadákat jelentet meg.
Hihetetlenül sikeres. Versei népdalként terjednek az országban, mint Petőfié. Ismert költőként kanyarodik a színházra. Az élet persze nem csak munka és hősiesség. Mint közismert. Lorca reménytelen Dalí-szerelme legendás (amelyről később Dalí azt nyilatkozza, "...erotikus, egyben tragikus szerelem, s azért tragikus, mert nem talált részemről viszonzásra").
De a kortárs andalúz költő - Antonio Machado - következőképpen búcsúzik tőle a gaztett Granadában történt refrénű versében: "hajad, mit lopakodva lebbentett a szél, piros ajkad, mit csókolni úgy imádtam".
Nem versei, drámái révén világhírű. Halála szabadságszimbólum, mint Petőfié: ő a hősi halált halt spanyol költő.
1936. augusztus 19-én Franco falangistái lövik agyon.
Rövidke adalék, hogy a politika micsoda szemétdomb: Lorcát elfogják, tárgyalnak a kimentéséről. Az alkudozás alatt a foglyot lazán agyonlövik. Másnap Franco hivatalos lapja közli a kivégzés hírét. A hatalomra kerülő falangisták Lorca műveit betiltják.
Franco 18 évvel később a legnagyobb spanyol költőnek nyilváníttatja, kiadatja összes műveit, a színházak tele Lorca darabjaival.
A politikának nem számít az ember, az élet. Csak a sajátja. Ezért nem keverhető a költészettel.
Federico García Lorca (1898. június 5.–1936. augusztus 19.) népszerű spanyol költő, festő, zeneszerző.
És egy hír:
Kihantolják Lorca tömegsírban fekvő holttestét
Federico Garcia Lorca, spanyol drámaíró rokonai - bár nem értenek egyet vele -, mégsem tervezik, hogy fellebbeznek a bírói döntés ellen, amely a közelmúltban kimondta, hogy exhumálni kell az író maradványait.
Lorca unokahúga elmondása szerint nem akadályozzák meg a műveletet, mégis azt szeretnék, ha sírt nem bolygatnák. A kérdés évek óta húzódik Lorca örökösei és két másik ember - egy tanár és egy matador - örökösei között, akiket szintén egy sírba temettek a szerzővel. A két másik halott örökösei szeretnék kihantolni szeretteiket és illő módon örök nyugalomba helyezni őket. Egy hónappal ezelőtt fordultak bírósághoz, és a most meghozott döntés szerint exhumáltathatják a holtesteket, de azzal együtt a bíróságnak mérlegelnie kellett azt a tényt is, hogy ez további több ezer holtest kihantolását is érintené, akik szintén jeltelen sírokban nyugszanak szerte Spanyolországban.
Lorca családja eddig úgy vélte, nem szükséges az újratemetés, mert véleményük szerint Lorcát nem kell kiemelten, másként kezelni, mint a polgárháború többi áldozatát. Ám most az egyik unokahúg, Laura Garcia Lorca úgy nyilatkozott, hogy nem áll a bírói döntés elébe, abban az esetben ha mégis a kihantolás mellett döntenek. A sír egyébként Lorca szülőfalujától nem messze, Dél-Spanyolországban található.
Lorca egyik legismertebb kutatója, Ian Gibson, ír irodalomtudós úgy nyilatkozott, hogy ez élete egyik legszebb napja: "A Lorca család végre meggondolta magát. Lorca a polgárháború egyik leghíresebb áldozata volt, megérdemli az újratemetést, végre a jó döntés felé haladunk" - mondta.
Laura Garcia Lorca nyilatkozatában azért kiemelte, hogy a család még egy esetleges exhumálás esetén is azt szeretné, ha a hamvak ugyanott maradnának, így emlékeztetve a polgárháború többi áldozatára, azokra az emberekre, akik szintén jeltelen sírokban nyugszanak, mert Lorca egy volt közülük, és ezt ő is így gondolná.
A spanyol parlament egyébként tavaly hozta meg azt a törvényt, amely szerint az önkormányzatoknak fel kell tárniuk a Franco rezsim alatt létrejött tömegsírokat szerte az országban.
