Kivételek márpedig vannak
A Petri-díjat 2010-ben hozta létre az N&N Galéria, amelyet azóta két alkalommal adtak át december 22-én, Petri György születésnapján. A Magvető magára vállalta a díjazottak munkáinak megjelentését. A kiadó gesztusa azért fontos, mert a díj megítélésének alapvető kritériuma: a szerző ne rendelkezzék kötettel. Elsőként Kemény Lili kapta az elismerést. A kuratórium tagjai: Forgách András, Karádi Éva, Radnóti Sándor, Tóth Krisztina és Várady Szabolcs, valamint legutóbb a korábbi díjazott, Kemény Lili is részt vett a döntéshozatalban.
A 2011-es Petri-díj nyertesének kihirdetése azonban rögtön szabadkozással kezdődött. Bognár Péter jelenlegi díjazott ugyanis már rendelkezik egy önálló versgyűjteménnyel, amelyet a szerző Sajna-sebaj címmel közölt a Kláris Kiadónál 2005-ben. Ez pedig ellentmond a korábban említett döntési elvnek: a díjazott kötet nélküli szerző legyen. A Litera a következőképpen kommentálta az eseményt, a szabályzatnak ellentmondó kitüntetést: „És bár Bognár Péternek 2005-ben megjelent egy vékony versfüzete egy rövid életű kiadónál, mivel semmilyen visszhangot nem vert, a kuratórium fontosabbnak ítélte a díj alapvető célját: felhívni a figyelmet egy kevéssé ismert, nagyon eredeti tehetségre.”
Bognár Péter 2005-ös kötete
Hasonló mentegetőzés olvasható Várady Szabolcsnak, a kuratórium egyik tagjának az ÉS-ben megjelent laudációjában: „Egy évvel ezelőtt, bevallom, azt se tudtam, hogy Bognár Péter a világon van. Ha Darvasi László nem ismerkedik vele össze, és nem kap tőle egy adag verset mutatóba, és ezeket nem küldi tovább a Holminak, más lenne idén a Petri-díjas. Ugyanis a kuratórium többi tagja sem hallott Bognár Péterről. Mintha nem vonzaná őt a nagyobb nyilvánosság. Vagy az önbizalma kevés? Nem tudom, hiszen most sem ismerem még: itt látom őt először. Amiket Darvasi küldött, azokból rögtön elfogadtunk volna kettőt. Kiderült, mindkettő megjelent már. De hol?” A válasz: számos neves irodalmi folyóiratban, például az Alföldben, a Ligetben, a Helikonban vagy az Új Forrásban publikált a szerző. (A teljes publikációs lista a cikkhez mellékelt csatolt fájlként érhető el.) Várady Szabolcsnak az irodalmi közegben való alulreprezentáltságot hangsúlyozó kijelentése tehát nem állja meg a helyét.
A helyzet a következő. Egyrészt a díj átadásával megszegték a Petri-díj alapvető kritériumát, másrészt a szerző egyáltalán nem nevezhető olyan embernek, akit nem vonzana a nagyobb nyilvánosság. Például 2005-ben a Városi Színházban együtt olvasott fel Bajtai Andrással, Dunajcsik Mátyással és Krusovszky Dénessel. Néhány évvel később már Rutkai Bori és Darvas Kristóf közreműködésével hangzanak el versei.
Dunajcsik Mátyás, Krusovszky Dénes, Bognár Péter és Bajtai András együtt olvasnak fel 2005-ben
Bognár Péter Petri-díja körül a fentebb elmondottak miatt sok a mentegetőzés. 2012-ben pedig a Magvető Kiadó jelenteti meg ismételten a szerző verseit, újabb esélyt adva annak, hogy irodalmi tényezővé váljék. Ha azonban utánajárunk az első kötet kiadásának, visszakövethető, hogy Bognár Péter 2005-ben megjelent könyve 100 ezer forint állami támogatást nyert. A legutóbb megkapott díj tehát már másodjára indíthatja el a pályán. Hány fiatal kortárs költő kapna (kétszer is) ehhez hasonló esélyt?
A Petri-díjat most adták át második alkalommal, de máris eltértek a kitűzött céloktól. Érdemes lenne lemondani a kötettel nem rendelkező szerzők támogatásának elvéről? Vagy egyszerűen mondhatnák azt is: az lesz a legközelebbi díjazott, akit a Magvető szeretne befuttatni. Kíváncsian várjuk a reakciókat, és, persze, a következő pártfogoltat.
