Online virágzás
2012 tavaszán az online irodalmi lapok is virágzásnak indultak. Az erőteljes tendencia földrajzilag is jól körülhatárolható, ugyanis főként a Tisza vonalához kötődik, illetve Székelyudvarhelyhez.
A 66. évébe lépő szegedi irodalmi folyóirat, a Tiszatáj úgy döntött, hogy az eddigi offline pdf-archívum közlése helyett megméretteti magát az online, kulturális tartalmakat kínáló lapok piacán is. A www.tiszatajonline.hu címen elérhető tartalmak többsége azonban még mindig a lap korábbi számaiban megjelent írások közül kerül ki, így a közlés fő funkciója, hogy tetszetősebb keretek között általánosan hozzáférhetővé és könnyen kezelhetővé tegye a cikkeket. A nyomtatott lap anyagán kívül az online verzió nyitást ígér a társművészetek irányába. Ezt tükrözi az egyértelmű és átlátható rovatszerkezet is, amely a hagyományos irodalom mellett kiterjeszti a kínálatot a színház, a képzőművészet, a film és a zene területére is. Ezek közül jelenleg Kollár Árpád az irodalom, illetve Horváth Péter a színház felelőse.
Az online felület legerősebb vonása a letisztult színekkel és az egymástól jól elhatárolható terekkel dolgozó rovatok átláthatósága. A néhány másodpercenként frissülő vezércikk igényes képi megoldásokkal nyújt diavetítés-élményt, amely összesen négy tartalom folyamatos cseréjét jelenti. A hangsúlyos helyre tett programajánló is érezhetően fontos szerepet kíván betölteni az online lapnál, de főleg szegedieknek kínál kulturális légyottokat. A hírek is nagyrészt a régióra koncentrálnak, és ez a törekvés érvényesül a Szegedi egyetem című rovat kialakításánál. Az egyik fő kérdés azonban az, hogy a Tiszatáj szándékozik-e kilépni ebből az egyébként szimpatikus és alapos regionalitásból. Ezzel együtt pedig országosan is meghatározó online kulturális folyóirattá válva, irodalomalakító tényező kíván-e lenni? Vagy esetleg megmarad az önreprezentációnak a nyomtatott lap után sasszézó irányvonalán?
Hasonló önreprezentáció a feladata az Erdélyi Magyar Írók Ligájához (E-MIL) kötődő www.eirodalom.ro címen elérhető irodalmi magazinnak, amely „Az erdélyi irodalom boszorkánykonyhája”-ként határozza meg önmagát. A dizájnban nem túl erős felület a megszokott irodalmi tartalmakat kínálja: tudósításokat, interjúkat, kritikákat, könyvajánlókat, valamint az ettől függetlenül kezelt publicisztikát. Extraként pedig képgalériát, amely tulajdonképpen egy erdélyi fotóalbum a térség fontos kulturális személyiségeiről. Emellett az online lap nyitni szeretne a szociográfia és a filozófia felé, valamint műfordításokat és folyóiratszemlét is ígér. A gördítősávban egymásra halmozódó tartalom leginkább azt az elrendezést követi, hogy a legfrissebb anyag kerül első helyre, ez a megoldás azonban egy idő után átláthatatlanná, adatbázisszerűvé teszi a címlapot. A tartalom arra enged következtetni, hogy az újonnan nyílt online felületen főleg az erdélyi irodalom próbál újabb csatornán keresztül eljutni az érdeklődőkhöz, távol tartva magát a magyarországi irodalompolitikai csörtéktől. Ez utóbbit bizonyítja, hogy a portál a hozzászólások lehetőségének megteremtésétől is tartózkodik.
Ezzel szemben éppen a nyitottságot próbálja sugallni az a szegedi egyetemistákhoz kötődő kezdeményezés, amely a Hapax nevet választotta magának. A görög szó jelentése „egyszeri” (a „hapax legomenon” olyan szót vagy kifejezést jelöl, amely csak egyszer fordul elő egy adott szövegben, életműben vagy valamely nyelv emlékeiben). A lap egyedülállóságát gyengíti az, hogy a hagyományos rovatokat szeretné felépíteni (szépirodalom, kritika, tudósítás, tanulmány). Ez a szándék az impresszumon kívül még csak annak az egyetlen elérhető írásnak az alapján körvonalazódik, amely tanulmányként a kritikarovatban jelent meg – és egyéként az előbbi blokk szerkesztője tudhatja magáénak (2012. március 14-i állapot). Ez is mutatja, hogy a műfaji diszkréció impresszumban kínált felosztása már az első publikációval a műfaji határátlépés felé mozdult el. De ne bántsuk a fiatalokat, manapság tényleg nem könnyű online irodalmi lapot csinálni, főleg lelkesedésből, bölcsészként feltehetően bölcsészeknek. Az ítélettel egyébként is érdemes lenne megvárni legalább a második publikációt, ha addig el nem száll az ambíció.
A tavaszi dömping tehát az online kulturális folyóiratok terén is felfokozott. A közeledő könyvfesztivál és könyvhét, az uborkaszezonnal és napfénnyel teli nyár, valamint az általános pénztelenség azonban nagy megmérettetés lesz mindannyiuknak. Bár a marketing terén eddig egyikük sem fejtett ki különösebb erőfeszítést, érdemes figyelni a lapokhoz kötődő bemutatkozásokat, mert a Tiszatáj a Rohamban, a Hapax pedig a szegedi Rongykocsmában mutatja be új arcát – még mielőtt az összes virág szárba szökne.
