Ugrás a tartalomra

 

Hans Sachs – Eldorádó

Hans Sachs 
Eldorádó 
 
Eldorádó száz csodája
minden lusta régi álma.
Karácsonytól hét mérföldre
fekszik csodás, kincses földje,
három mérföld roppant vastag
kásahegyet kell ám annak
átrágni, ki ide készül.
S ha átrágta magát, végül
Eldorádó száz csodája,
mesebeli kincse várja.
Kalácsból van a háztető,
az ajtó is megehető,
kerítésül körbe-körbe
kolbászt vertek le a földbe,
A kutakból borok folynak,
A szájakba becsobognak,
s toboz helyett ott a fenyvek
nagy-nagy fánkokat teremnek.
Zsemlét termő fűzfák alatt
csörgedezik egy tej-patak,
s vigaszul a sok éhesnek
a zsömlék mind ide esnek.
A tavakban körbe-körbe
rántva, sütve, vagy füstölve
halak úsznak, éjjel-nappal,
s kifoghatod egy kalappal —
sült libák és sült galambok
szállnak ottan, mint a hangok —
s ki megfogni lusta, gyáva:
berepülnek a szájába.
Nincs még vége a csodáknak:
sült malacok szaladgálnak,
s a hátukból bicska áll ki –
így egy karajt könnyü vágni,
és a malac tovább baktat.
A kövek meg sajtból vannak.
A gyerekek körbe-körbe
fákon nőnek, mint a körte,
alattuk meg csizmák nőnek:
abba esnek, ha megérnek.
Csodaforrás is van itt ám –
el is ámulsz majd a titkán –
lehetsz öreg, lehetsz csúnya:
belelépsz, és szép vagy újra.
Akik itt megtelepednek,
fáradozni nem szeretnek:
az az első céllövésben,
ki nem talál semmiképpen,
utolsó nyer a futásban,
s ruha helyett pongyolád van.
Pénzt keresni könnyü ám itt,
aludni kell napnyugtáig:
három arany órabére,
s ki nem alszik, fizet érte.
Aki pénzét elkockázza:
visszakapja megduplázva.
Az adósság kötelező,
s fizet ám a hitelező,
ha nem adod neki vissza.
Fizetést kap a borissza:
egy korona az italbér,
s egy lódítás három tallér.
Az ész arra nem erény ám,
az okos is henyél mélán,
mert szellemes és tréfás ember
arra bizony soha nem kell.
Átok ott csak a tisztesség:
az ilyen az száműzessék –
nincs szükségük dolgos kézre:
ez az ország fő törvénye.
De a restnek jó a dolga:
útlevél az minden polcra,
s a leglustább az trónra léphet:
királya lesz a heréknek.
Ki goromba és ki durva:
herceg lesz egy idő mulya –
a ranghoz jó bizonyítvány.
Lovag lehet abból így ám,
ki elbánik egy hurkával,
s ki egyebet el nem vállal:
evést-ivást és az alvást –
abból gróf lesz biz' rohanvást.
Ki megfelel mindezeknek:
királyuknál jelentkezhet –
szerződtetik ezer évre,
csak éppen, hogy meg is érje.
 
Végh György fordítása
 
 
Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.