József Attilák a múzeumban

A „Csokonai Vitéz Mihály vendégül látja a múzsákat – Irodalmi estek” rendezvénysorozat úgy valósulhatott meg, hogy a Déri Múzeum díszterme újra látogathatóvá vált a nagyközönség számára, valamint a Csokonai Színház megújult vezetése új tereket és közönségrétegeket is szeretne meghódítani. Az eddigiekben Garcia Lorca, Nemes Nagy Ágnes, lengyel költők, Szabó Magda és Borbély Szilárd szövegei adták az estek gerincét, amelyeket minden hónap második csütörtökén rendeznek meg. A leírás alapján színházi elemeket, fényjátékokat és zenei betéteket is felhasználó, igazi multiart rendezvényre számíthatott a közönség.  A múzeum színházterme zsúfolásig megtelt 2013. február 13-án.

Az Ülni, állni, ölni, halni Olt Tamásnak, a Csokonai Színház kitűnő fiatal színészének darabja, amelyet József Attila verseire épített. A műről előzetesen annyit lehetett megtudni, hogy hét éve azért írta meg, mert József Attila miatt összeveszett egy hozzá közel álló emberrel. A vitapartner éppen akkor olvasta el a Szabad-ötletek jegyzékét, és kijelentette, hogy ezek után számára József Attila költőként hiteltelenné vált. Tamás hiába próbálta meggyőzni, és ezután született meg egy éjszaka alatt a szöveg, mely integrálja a költői életmű látszólagos ellentmondásait, magába olvasztja a költő istenkereső és kommunista verseit, a Szabad-ötletek jegyzékét és a Gyömrői Edit-kérdéskört.

Miután kihunytak a fények, megszólalt a zongora. Egy kisfiú szavalta a Kertész leszek című verset, már-már zavaróan természetesen, aztán a színen ott ült Mercs János egy deszkát ölelve, megtestesítve az embert, akinek „a semmi ágán ül szíve”. Mindketten József Attila személyiségének lenyomatai, akár a később érkező, szkeptikus modorú fiatalember, aki egykedvűen ruhát teregetve citálta a Curriculum vitaet. A negyedik József Attila atletikus belépővel hívta fel magára a figyelmet, jöttek a versek egymás után, felhangzott énekelve a Tiszta szívvel, a három férfi táncra perdült. Megindult az istenkeresés, némi tipródás után a telefonálás mellett döntöttek a színpadon mozgók, tárcsázták a 333-at, a 777-et (mert miért ne), végül a 666-ot is.

József Attilák (Forrás: csokonaiszinhaz.hu)

A közönség hálásan reagált a mai poénokra is (megszólalt a géphang: a hívott számon előfizető nem kapcsolható), majd a különböző karakterű József Attilák analízisre vonultak Gyömrői Edithez (Szalma Noémi).  A pszichiáternő végül kihúzta alóluk a széket. A Szabad-ötletek jegyzékéből származó, néhol trágár idézeteket dalok váltották fel, és olyan apró, de kiváló ötletek színesítették az előadást, mint amikor Gyömrői Edit titkon Rorschach-tesztet mutogatott a félénk József Attilának, vagy ahogy piros 18-as karikát rajzolt a táblára a csúnya szavak elhangzása előtt. Árnyjáték és táblára írás következett, utána asszociációs játék, majd a József Attilák barkochbázni kezdtek, rászóltak a zongoristára is a nem megfelelő időben megszólaltatott akkordért.

A Mikor utcán átment a kedves elhangzása közben Szalma Noémi átalakult a költő összes szerelmévé, a Nő archetípusává, kibontotta haját, vetkőzni kezdett, flörtölt velük, finom erotika lengte be a teret. Ezután a politikai szálhoz kapcsolódhattak a nézők: vörös fény, zaklatott zene volt az aláfestés a kommunista mozgalmat megjelenítő részhez, amikor a költő a hittől eljutott a csalódásig.

Végül az „Attilák” levonták a tanulságot: ha elveszítjük a hitet mindenben, akkor mi marad? Az előadás egyik legszebb, legmegérintőbb része volt, amikor az „Íme, hát megleltem hazámat” című vers megzenésítése hangzott el. Visszatért a kisfiú, játékvonattal játszott, miközben újra, más tónusban elhangzott a Kertész leszek. Míg gurigázott a kisvonattal, a felnőttek megrázóan énekelték: Ha már elpusztul a világ, legyen a sírjára virág. Újra vörös fény, ezúttal talán a vér vöröse, azután a megérdemelt tapsvihar.

A szerző és a szereplők végül közönségtalálkozóra hívták a megjelenteket, akik bátran kérdeztek is. Egy hölgy érdeklődését felkeltette a Szabad-ötletek jegyzéke, és tudni szeretné, hol lehet hozzájutni. Sokakban felmerült, terveznek-e folytatást. Olt Tamás szerint József Attila verseiben egy egész évadra való lehetőség rejlik. A darabban elhangzó zenéket is Olt Tamás szerezte, sőt, amikor először mutatták be Nyíregyházán, ő játszotta az egyik József Attilát is.

Egy úr hiányolta a színházból a verseket, és szóvá tette: vannak olyan színészek, akik nem is akarnak verseket szavalni. Ezután a színészek és a vers viszonya került az érdeklődés középpontjába. Az alkotók szerint sok színész zavarba jön, mert a verselőadáshoz jobban le kell meztelenedni, és nem lehet hazudni. Nem lehet elbújni például egy király maszkja mögé. Olt a műfajok különbözőségeit próbálta felvázolni: a verselőadás és a szavalás különbségeit hangsúlyozta. Bevallotta, ő nem szeret szavalni, csak verset előadni. Az előadásban elhangzott versekkel kapcsolatban elárulta: szándékosan nem iskolában tanított verseket választottak, az ismertebbek, amelyek mégis bekerültek, dalként hangzottak el.

A rendező terveiről elárulta, hogy egy ismeretterjesztő kampány keretében verseket zenésítenek meg, akár a Ghymessel és a Tankcsapdával is – és ezek elérhetők lennének a Facebookon.

Somogyi Tibor