Sikeres színház évad Kolozsvárott
Robert Woodruff és Visky András közös projektje, a Caravaggio Terminal, illetve a Serena in X-tremis koncert – két különleges ősbemutatóval zárta jól sikerült idei évadját múlt héten a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Sikeres színház évad Kolozsvárott
Caravaggio – avagy a testen túl
Visky András írónak, az intézmény aligazgatójának a drámája szolgált alapjául annak a merész színházi próbálkozásnak, amely Caravaggio néhány fontos festményét – mint a Szent Pál megtérése, Szent Máté és az angyal, Bűnbánó Magdolna vagy a Mária halála – és rajtuk keresztül a művész életútját hozza közelebb a nézőhöz.
Az előadás a jelenbe ülteti át a nagy olasz festő korát, és a képek által próbál rávilágítani olyan problémákra, mint a korrupció rákfenéje vagy az emberi képmutatás, a művészek közötti szakmai irigység. A rendező, Robert Woodruff nem történelmi szempontból közelíti meg a darabot, nem célja visszaadni a négyszáz évvel ezelőtti kort: „A jelen problematikája érdekel, az, hogy mit mond Caravaggio világa a jelen számára. Ez az előadás egy kísérlet arra, hogy miként lehet egy rendkívüli művésznek az életét megragadni négyszáz évvel később. A színház nem történetet mesél, hanem megpróbálja újrateremteni a valóságot.”
Ennek ellenére nem válik didaktikussá a több mint kétórás, rendkívül dinamikus, ötletes improvizációkkal teli színpadi mű. Az amerikai rendező, aki 2011-ben a nagy sikerű Születésnap című előadást jegyezte, úgy hív különleges időutazásra a Caravaggio-képek egy-egy jelenetben való megformálásával, hogy közben azt érezzük, kicsit rólunk is szól a mű, részesei vagyunk a színdarabnak.
A művész nem mindennapi életútja jó anyag ehhez. Az előadásban láthatjuk megelevenedni a Szent Pál megtérése című kép történetét – e műve miatt kiátkozták, mivel a kép főszereplője nem ember, hanem ló. Botrány övezi a Mária halála című festményét is, amelynek modellje egy közismert római prostituált volt, és ráadásul terhes. A kéjnő szerepét Imre Éva alakítja, aki az előadásban inkább ártatlan szűz, mintsem testét áruló nő. Ez valószínűleg a rendezés pikantériája, bár sokkal hatásosabb lett volna egy merészebb alakítás, főként, hogy ez a rendező kedvenc képe.
Caravaggiót nem érdekelte sem az egyházfők elismerése, sem a busás honorárium, a társadalom perifériáján élőkkel barátkozott, gyakran keveredett verekedésbe, párbajba, modelljeit az utca emberei közül választotta. Festményeihez sosem használt vázlatot, finom ecsetvonásokkal egyből rajzolta föl a vászonra témáit. Botrányos életformájával, egyedi stílusával sok ellenséget szerzett magának. Az utókor sem könnyen fogadta el a késő reneszánsz és kora barokk zsenijének művészét.
Visky a következőképp vall róla: „Nem maradt utána semmi, azon a meglehetősen szűkre szabott életművön kívül, ami nélkül viszont ma sem Rembrandt, sem mondjuk a fotográfia művészete, vagy pedig a valódi színházi világítás-művészet nem képzelhető el.
Halála után mintegy kétszáz évig elfelejtettük, mert így kívánta meg intellektuális és spirituális kényelmünk. Caravaggio egy kényelmetlen ember, akinek a szentség kiáradásáról talán a legmélyebb tapasztalatai voltak a nyugati kultúrában. Alig elviselhető kortársunk. Ugyanolyan átmeneti korban élt, mint mi, amikor épp a realitás létében nem hiszünk. Amikor a virtuális és a reális olyan erős konfliktusban áll egymással, hogy a virtuális felülírja a reálist, és a reálisnak a megjelenése számunkra nagy esemény mindig”.
A festő mindvégig a lelket keresi, az istent az emberi test, a nyomor mögött. Ennek színpadi megjelenítése rendkívül hatásosra sikerül, mint ahogy a festő alakját is hitelesen formálja meg Szűcs Ervin. De az előadás minden szereplője – Albert Csilla, Bodolai Balázs, Dimény Áron, Imre Éva, Sinkó Ferenc, Varga Csilla – remek játékkal tartja folyamatosan ébren a néző fantáziáját. Mindnyájan négy-öt szerepet is alakítanak, kivéve a Caravaggiót játszó Szűcs Ervint. A harmincegy jelenetből álló stúdióelőadás dramaturgiája nyitott, az egyes jelenetek sorrendje felcserélhető.
Carmencita Brojboiu díszlet- és jelmeztervező minimalista színpadképe és a nagyon egyszerű jelmez a játékra tereli a néző figyelmét, utalva a címben szereplő ’terminal’ kifejezésre, amely végállomást sugall, az előadás ugyanis a művész utolsó éveire helyezi a hangsúlyt. A festő tengerparti halálát megjelenítő zárójelenet igazi katarzist vált ki.
Az előadás videó-projekcióját Bányász Bertalan, a zenét bodoki-halmen kata állította össze. A színpadi mozgást Sinkó Ferenc jegyzi, rendezőasszisztens Mei Ann Teo, a dramaturg asszisztense Jessica Rizzo.
Koncert Fausttal
Kitűnő gondolat volt a szórakoztató műfajú, fiataloknak szóló Serena in X-tremis című színpadi mű ősbemutatójával zárni a 2013/2014-es évadot. Aki kellemes kikapcsolódásra vágyott vasárnap este, annak igazi felüdülésben volt része, aki mély mondanivalót, drámai pillanatokat várt, jobban tette volna, ha otthon marad.
Stephanie Robinson – Theodore Shank – Adele Edling Shank amerikai szerzők első közös musicaljével 2011-ben, egy workshop keretében találkozott a társulat, a három éve indult projekt Albu István rendezésében, koncertelőadásként valósult meg. A darab története a fausti szerződés mai átírása: korunk embere a sikerért cserébe adja el lelkét. Serena, az előadás főszereplője előbb megtapasztalja a médiasztárság bódító örömét, majd az illúziók gyors szertefoszlását is.
A bemutatót megelőző sajtótájékoztatón Vajna Noémi, az előadás dramaturgja elmondta: az eredeti, „musical-tanmese” alcímet „koncertelőadás”-ra változtatták, mivel az élő zene segítségével szerették volna megmutatni a szereplők fejlődését. Albu István rendező szerint az egyáltalán nem szokványos zenén keresztül sikerül olyan tartalmakat is kifejezni, melyek prózában elmondhatatlanok lennének.
Az rendező mellett Vajna Noémi dramaturg, Tenkei Tibor díszlettervező, Bocskai Gyopár jelmeztervező, Gyenes Ildikó koreográfus vett részt az előadás létrehozásában. Ferenczy Botond a graffitiket készítette, Kerekes Zsolt a videobejátszásokat, Kruppa Noémi pedig az animációkat.
A szerepeket Vatány Zsolt, Sigmond Rita, Laczkó Vass Róbert, Váta Loránd és Marosán Csaba alakítja. Az élő zenét a Loose Neckties Society zenekar adja elő: Balla Szabolcs (szaxofon, gitár), Bodor Balázs (dobok), Enyed Károly (billentyű), Farkas Loránd (basszusgitár), Kondrát Csaba (speciális effektusok, billentyű), Váta Loránd (hegedű) és Viola Gábor (gitár).
A kolozsvári társulat mellett a másodéves színészhallgatók is közreműködtek az előadásban: Árus Péter, Budizsa Evelyn, Demeter Helga, Fodor Alain Leonard, Jerovszky Tímea, Major Ágota, Mostis Gergő és Szucher Ágnes.
Sikeres évad
Sikeres, erős színvonalú évadot tudhat maga mögött a kolozsvári társulat – fogalmazott Tompa Gábor igazgató az évadzáró gyűlésen. Fennállásának 221. évadjában, a 2013/2014-esben, kilenc új bemutatót tartott a Kolozsvári Állami Magyar Színház. A színházi év sikerét bizonyítja a 181 előadás összesen 24 691 nézője, ami tavalyhoz képest növekedés. A Silviu Purcărete rendezte Viktor, avagy a gyermekuralom című előadás nyerte el a 2013-as év legjobb előadásának járó UNITER-díjat, alkotóit három további kategóriában is jelölték. A Csipke című előadást pedig, amelyet Mezei Kinga rendezett, a XIV. Pécsi Országos Színházi Találkozó közönségzsűrijének díjával jutalmazták.
A radikális színházi nyelvet képviselő Ivanovék karácsonya(rendezte Urbán András) és a Budapesti Vígszínházban is nagy siker aratott Őfelsége pincére voltam (rendezője Michal Docekal), valamint a legutóbb Visky András és Robert Woodruff közös projektjeként bemutatott Caravaggio Terminal csak néhány az évad színvonalas bemutatói közül – mutatott rá az igazgató. Tompa Gábor megemlítette még Bogdán Zsolt nagy sikerű Ady-estjét, mely hiánypótló előadás a kolozsvári közönség számára, és az évadban utoljára ugyancsak a hétvégén, pénteken volt látható.
A kolozsvári színház a következő évadot augusztusban a Kolozsvári Magyar Napokon való aktív részvétellel kezdi, ahol három előadással és számos más programmal várja majd az érdeklődőket. A 2014/2015-ös évadban kerül sor az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál negyedik kiadására is, melyet november 26. és december 7. között szervez az intézmény.
Varga Melinda
