A történelem egy sötét, úszó test – Turczi István versei
Frits Thaulow (1847–1906) festménye
A történelem egy sötét, úszó test
Turczi István versei
Alázatosan elázott hajó a válaszúton
– Almásy Aladár képe alá/mögé –
Papírhajó balról be.
Az öbölbe érve nő a közegellenállás.
Mikor partot érez és megremeg, mint a hasfal,
négy világtáj felé van hányingere.
A szél légcsavar-lábai
hiába kavarnak kommersz hullámokat,
csak titkok sodrása: emitt sziklakolonc, túlnan
vadregények. Kalandnak immár kevés.
Szívében csend horgonyoz.
A látvány idegpályáin a lemenő-felmenő
Nap vakító szilánkjai. Egy láthatatlan tűre szúrva,
örökölt ösztön-iránytűben ráng a lényeg.
A szabadságnál nincs nagyobb
biblia. Választani: „a tenger feneketlen gyomra”,
vagy a zárt osztály, kadétegyenruhával álmodó.
Mikor partot érez, lassan megremeg.
Van téboly, ami tiszta ész a szemnek.
A történelem egy sötét, úszó test
Egy sötét, úszó test közeledik
és távolodik egyre.
Fedélzetén ki-be sétálnak
a világ hírei.
Egyik oldaláról a másikra
átmenni sose
biztonságos;
buktatók vannak, átfúvások,
szinte lehetetlen kerekedni
pusztán felül,
és a hajóvonták találkozása is
jócskán tilos.
Oldalazva a jövőbe menni azért
jó kis hecc,
ha visszanézel, sóbálvány leszel
a tankönyvekben,
és áldoznak talapzatodnál
kisfülelők,
bombaszták, rettenthetetlenek.
Olvassa jelmondatod a tömeg:
„Aki uralja a múltat, uralja
a jövőt,
aki uralja a jelent, uralja
a múltat”,
olvassa és sehogy sem érti.
A történelem, hé
A tehetetlen düh, érted?!
legott beránt a görcsbe
míg az ősz titokban reménykedik
s visszakézről kapirgál ablakodon,
a ma született bálvány, mi több
istenkopp; bősz restaúr,
szembogarán megidvezülve
győztest mímelő zárvány csuszong
— a látvány hallgatólagos, jaj cica
a kísérteteknek arcizma sem
köröttük langy térzene, paródió
eszem azt a csöpp kis talapzatot
szél szájal a tűzfalak között
feldíszíti szépen a hangulatot
babaháj, múzsabók, habók –
álmaidból hátrálni végre illene
hisz elégiára amúgy semmi ok
minek szívrománc ból/barock
a történelem, hé, odakint
tetőtől talpig megint megmotoz
üvöltenek rád új reflektorok
az időnek ára van, föl, vigyázz
előnyös pózba vágd magad
s ha kedves a perc és méreted
sorsoddal többé nem gyakorlatoz:
bálvány, múzsa, bősz restaúr
és az ivarszobában gumifalkában
megérheted a próbareggelit –
