Költöző madarak, reptük halált hoz – Nagy Tamás versei a Debütben
Költöző madarak, reptük halált hoz
Nagy Tamás versei a Debütben
Valamilyen magyarázat
Amikor anyám magzatvize elfolyt,
én szabadnapot vettem ki. Fényes
őszi reggel volt, határozott tervekkel.
A fájások délután jöttek meg,
de apámmal – aki akkor épp a család
kenyerét kereste – csak estére értek
a kórházba. Hiábavaló vizsgálódás:
csendes voltam, mint egy tégladarab,
nem hallottak. Hívják a papot –
mondta a nővér orosz akcentussal.
Akkor jelent meg az első
ősz hajszál apám halántékán,
aki nem tudhatta, hogy Papp doktor
nem kenetet, hanem életet fog adni.
Persze, szép összeg ellenében,
hisz már a szülőszoba előtt
megtudakolta a páciens állapotát,
csak épp nem az egészségügyit.
A szike hideg volt, mint az altató
csendje. Suta mozdulataimat látva
az aggódás vékonyabb lett apám
hajszálainál. Fentről oltalmazó szempár
nézett rám, azért került az a bizonyos
cédula is a csuklómra a bokám helyett.
Tizenöt év telt el, mire megtudtam:
van valamilyen magyarázat arra,
hogy mindenhonnan elkések.
én szabadnapot vettem ki. Fényes
őszi reggel volt, határozott tervekkel.
A fájások délután jöttek meg,
de apámmal – aki akkor épp a család
kenyerét kereste – csak estére értek
a kórházba. Hiábavaló vizsgálódás:
csendes voltam, mint egy tégladarab,
nem hallottak. Hívják a papot –
mondta a nővér orosz akcentussal.
Akkor jelent meg az első
ősz hajszál apám halántékán,
aki nem tudhatta, hogy Papp doktor
nem kenetet, hanem életet fog adni.
Persze, szép összeg ellenében,
hisz már a szülőszoba előtt
megtudakolta a páciens állapotát,
csak épp nem az egészségügyit.
A szike hideg volt, mint az altató
csendje. Suta mozdulataimat látva
az aggódás vékonyabb lett apám
hajszálainál. Fentről oltalmazó szempár
nézett rám, azért került az a bizonyos
cédula is a csuklómra a bokám helyett.
Tizenöt év telt el, mire megtudtam:
van valamilyen magyarázat arra,
hogy mindenhonnan elkések.
mindig más
amikor megismertél, bemutattam neked
a feletted zsarnokoskodó őszt. nevettünk rajta.
mégis tudtuk: a nyár hamar eltűnik,
mint egy köpés a poros földúton.
mégis tudtuk: a nyár hamar eltűnik,
mint egy köpés a poros földúton.
költöző madarak, reptük halált hoz.
a megszokást gyászolod. fájdalmad relatív:
a viszonyítási pont a behatárolható
elmúlás mértéke.
a megszokást gyászolod. fájdalmad relatív:
a viszonyítási pont a behatárolható
elmúlás mértéke.
ki nem mondott szavak rothadnak.
nem búcsúzkodtam. hagytam, hogy
csalódások feszüljenek az inaidban,
és úgy élj, ahogy a sínek menti virágok,
elvárások nélkül.
nem búcsúzkodtam. hagytam, hogy
csalódások feszüljenek az inaidban,
és úgy élj, ahogy a sínek menti virágok,
elvárások nélkül.
vonatdübörgés a pulzusod. zsebedben
harag gyűrődik. a következő állomásig
tapasztalattá simítod.
harag gyűrődik. a következő állomásig
tapasztalattá simítod.
fuldoklás
mindig az otthonában ül, ahol tetszhalál
az árnyék. kirekeszti a szavakat,
színekből él. bőre töviseket izzad,
szíve alumíniummá keményedik.
hattyúszárnyú az idő. a várakozás kátrányt szül
a tüdejében. helyzetekbe képzeli magát, hogy
kivel mit és hol tenne.
nem beszél az álmairól, inkább sejteti.
beolvad a tömegbe, de nem válik vele eggyé.
félelmét cseppenként kapta,
akár egy kórházi beteg az infúziót.
felhők alatti légszomj, éntalálkozás:
arra gondol, amikor ki akart menni,
de szülei nem engedték, csak évekkel
később. azóta folyóvá duzzadt
az introvertáltság. nem tudott úszni.
1996-ban született Beregszászon. Jelenleg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola angol nyelv és irodalom szakos hallgatója. Tagja a Kovács Vilmos Irodalmi Társaságnak.
