Ma a legtöbb kortárs író könyveiben nincs feloldozás, csak a depresszió dominál – tette hozzá az írónő –, szerettem volna valami pozitívat, feloldozást adni a tragédiák mellé.

Napló az Előretolt Helyőrség kárpátaljai irodalmi karavánjáról

Verses portré Lőrincz P. Gabriellával

Zöreje vagyok
két frekvencia között
rémálmaidnak.

Csak egy szál fehér gyertya,
Hitem, pisla fény.
Szavad örök áldás,
Advent reggelén.

Bíbor bársonyban ült az árva,
Ajka édes volt, mint a méz.
Tudta, hogy aznap lesz halála,
Gyilkosa, ki szemébe néz.

Lőrincz P. Gabriella, Pénzes Tímea és Varga Melinda verseivel köszöntünk minden Édesanyát május első vasárnapján, Anyák napján.

Hús vagyok
Romlandóságomon osztozok veled
Akár a sírhelyen

a lányok ledobtak magukról mindent
piruló mellük a nappal kacérkodott
felnyögött a parti föveny

A levelem Kolozsvárról írom, a huzatok és szelek városából, ahol fekete a tél, hónak nyoma nincs, csak a dér csípi a bőrt. December van. Advent. Arra gondolok, milyen lehet a karácsonyod az égiekkel, s van-e a másvilági létnek földi receptora.

vágd ki belőlem
ezt a torzuló csendéletet.

már nélküled
pirkad s én
bocsánatos
bűnnel írom át
a csend imáját

Ha nyerek, veszek a leeresztett biciklimre féket,
és szerzek hozzá az egyik pesti aluljáróban egy időpumpát:
a térből kibolondulva
végre elégedetten
láthatóra fújhatom majd minden dátumkoordinátád.

Nem hiszem, hogy
Önmagán kívül valakit
Szeretni tud az ember.

Shrek Tímea hangulatképei a kárpátaljai költészet napi rendezvénysorozatról.

Varga Melinda verses tudósítása a beregszászi költészet napi rendezvénysorozatról

el is költözhetnél,
ha olyan küszöbön hagysz,
ahol végre elfelejtelek.

mindig az otthonában ül, ahol tetszhalál
az árnyék. kirekeszti a szavakat,
színekből él. bőre töviseket izzad,
szíve alumíniummá keményedik

Most kell felnőnöm
Hogy megtanuljak gyermekül

A magyar kultúra napját ünnepelték Beregszászon.