„A Könyvhét a szellem hatalmas játszótere”
Idén fontos változás fogadta a közönséget a 89. Ünnepi Könyvhét és 17. Gyermekkönyvnapok megnyitóján, a Vörösmarty téri színpadon. A meglepetés a köszöntőt és megnyitót mondó személyek kilétében rejlett. De egy új kezdeményezéssel is találkozhatunk, amely a diszlexiásokat segíti. – Tudósítás sok képpel az első napról.
A szokásos kánikulában, bár a délelőtti esőtől még csillogó nejlonponyvák látványával nyílt meg a 89. Ünnepi Könyvhét és Gyermekkönyvnapok. A Vörösmarty tér forgataga a régi-jó megszokott tájképet nyújtja, a kiadókat is ott találja minden olvasó a korábbi évek alatt megszokott helyükön. Az Irodalmi Jelennél pusztán annyi változás történt, hogy egy pavilonnal beljebb, a marosvásárhelyi kiadókkal együtt kínálja a jobbnál jobb könyveket és persze magukat a folyóiratokat. Egyébként már csütörtökön rengetegen körülsereglették a standot, és sokan érdeklődtek a péntek esti díjátadó után, amelyet idén a Kolta Galériában rendez a folyóirat. Ekkor kiderül majd az is, ki kapja az Irodalmi Jelen-díjakat az elmúlt év publikációi alapján.
És hogy mi is volt az a bizonyos változás a színpadon? Nos, az idei évtől először – és végre– női elnök, Gál Katalin vezeti a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülését (és már a Könyvfesztiválon nagyon méltánylandó gesztusként a magyar könyvszakma kiemelkedő alakjáról, a januárban elhunyt Votisky Zsuzsáról neveztek el egy újabb termet a Millenárison). Nem kis változás az sem, hogy a Könyvhét sikerességét alátámasztó, de mégiscsak évről-évre elismételt statisztikák helyett Gál Katalin az utána szóló Berg Juditot és munkásságát méltatta. Berg Judit meseíróként az olvasásra szoktatás küldtetését teljesíti, de mint nemrég egy interjújából megtudhattuk, most felnőtt könyv írására is készül – hívta fel a figyelmet az MKKE elnöke. „Hogy mi teszi Berg Juditot olyan szerethetővé, olvashatóvá? Erre a választ egy interjújában, egyik mondatában találtam meg” – fogalmazott Gál Katalin, majd az írónőt idézte: „Van egy masszív világképem, amit önkéntelenül is beleteszek minden szövegembe. Hiszek a szeretetben, a megbocsátásban, az emberek közötti együttműködés erejében, és ez – ha akarom, ha nem – benne van a történeteimben.”
MTI-fotó: Bruzák Noémi
Berg Judit megnyitójában gyerekkori Könyvhét-élményeihez kanyarodott vissza, „már akkor is rabul ejtett az izgalma, az ünnepélyessége” – emlékezett. Idősebb fejjel a vizsgaidőszakokban sem hagyta ki soha, íróként pedig minden napján megélte ünnep voltát. De miért is ünnep ez az esemény, mit is ünneplünk? Az író emlékeztetett: nemcsak az írókat, de a fordítókat, szerkesztőket, illusztrátorokat, tervezőket, vagyis az egész könyvszakmát. És persze az olvasókat, a friss gondolatok után ácsingózókat. A Könyvhét a szellem hatalmas játszótere, annak a terepe, hogy a felnövő generációkat is olvasóvá tegyük.
MTI-fotó: Bruzák Noémi
A meseírók, pedagógusok, könyvtárosok és szülők közös feladata, felelőssége és szívügye a mai fiatalok olvasóvá nevelése, a gyerekirodalmat mégis gyakran tartják a felnőtt irodalom kisöccsének, „mintha a mese szó eleve azt sugalmazná, bagatell, nem kell komolyan venni” – fogalmazott Berg Judit, aki emlékeztetett arra, hogy a 19. század végéig a mesék elsősorban a felnőtt közönségnek szóltak, a szájról szájra adott történetekben óriási tudásanyag gyűlt össze. „A mesékből megtanulhatjuk, hogy kellő akarattal és elszántsággal bárkiből válhat hős, a céljaink eléréséért keményen meg kell küzdenünk, és nincs változás anélkül, hogy szimbolikusan vagy szó szerint útra ne kelnénk” – hangsúlyozta. A népszerű meseszerző hozzátette: a gyerekkorban megismert mesék lenyomatát egész életünkben tovább hordozzuk. „Ha gyerekként megtapasztaltuk kedvenc hősünkkel azonosulva, hogy képesek vagyunk legyőzni bármilyen akadályt, akkor felnőttként sokkal könnyebben tesszük meg ugyanezt. Ha gyerekként megtanultuk, hogy sosem szabad annyiban hagyni, felnőttként sem fogunk szó nélkül elmenni az igazságtalanság mellett” – mondta Berg Judit. A József Attila-díjas írónő szerint „a mesét nem téveszti meg a látszat, a felszín; a mesét nem lehet félrevezetni, fanatizálni, a hiszékenységére apellálni. A mese nem fél. Elfogultság és mellébeszélés nélkül hordozza magában az igazságot. (…) A mesében minden megtörténhet, és meg is történik úgy, ahogy annak lennie kell, mert a mese szabad.” Berg Judit kiemelte azt is: a könyvünnep üzenete, hogy „olvassunk a gyerekeinknek, neveljük őket olvasóvá, hogy érdeklődő, gondolkodó, humánus felnőtté válhassanak”.
MTI-fotó: Bruzák Noémi
Az idei könyvhétre egyébként több mint 300 új kiadvány, 59 verses-, 71 prózakötet, 25 esszégyűjtemény, 22 irodalomtudományi, 21 történelmi munka, 11 szociológiai és filozófiai munka, nyolc művészeti album, 52 gyerek- és ifjúsági könyv, valamint négy antológia jelent meg. A Vörösmarty téren több mint 180 kiállító, 76 magyarországi és 16 határon túli kiadó kínálatából válogathat a közönség, a dedikálások mellett könyvbemutatók, idegen nyelvű színpad, beszélgetések és zenés programok várják az érdeklődőket. Szintén idei újdonság a „Diszlexiás, gyere ki!” című installáció, amelyen Daniel Britton a diszlexiások oktatásáért, segítéséért küzdő mozgalom élharcosa angol nyelvű felhívása is szerepel, amely magyarul így hangzik: „Hiszem, hogy egyszer pontosan megértjük a diszlexiát, és képesek leszünk megfelelőbb tanulási körülményeket biztosítani a diszlexiás diákoknak, és ugyanúgy kibontakozhatnak, mint bárki más.Gondoljanak csak bele, ma körülbelül 8 milliárd ember él a világon, amely populációnak a 10-20%-a diszlexiás, ami 160 millió embert jelent a bolygón. Ha jobban megismernénk a problémát, és ezek az emberek megkapnák a megfelelő segítséget, mennyivel több Richard Branson, Elon Musk vagy Boyan Slat járna köztük!”
Laik Eszter; MTI
Leadfotó: Bruzák Noémi (MTI)
Fotók a galériában: Simon Adri
További képek a helyszínről a galériában!
