október 10.

magamra kenem az űr sötétjét.

mélyen nyúlok a nagy tégelybe,

a kozmoszba. puha és krémes.

ez a nyugalom.

 

átrendeződik néhány csillagkép.

elkenődnek színes nebulák.

bolygók akadnak hajamba, szakállamba.

ünnepélyes és zavartalan ez.

 

némely dolgok megnőnek,

míg összemennek mások.

halványodnak vagy fényesednek,

születnek és elpusztulnak.

 

puha a kozmosz. pudingszerű.

finoman szívódik fel a testbe.

reggel majd fényt kenek magamra.

az űr tartalma változatos.

 

október 11.

amióta bőrünk kékre váltott

s a vérünk sárga lett,

és kiderült, hogy a Föld

egy szinte tökéletes gúla,

hogy a virágok repülnek, amikor

épp nem zenét komponálnak,

az elefántok valójában a bálnák

és a gyermekek rémálmainak hibridjei,

s hogy a hangyák mozgó írásjelek,

melyekkel a hegyek küldenek egymásnak

szerelmesleveleket és hadüzenetet,

szóval amióta bőrünk kékre váltott

s a vérünk sárga lett,

elfelejtettem, hogyan kell

kimondani a kimondhatatlant,

azt, hogy:

 

Szinkópa

ó, és ideér a front, a hideg.

felhők nyelik le majd okádják ki a cheddargolyót, a holdat.

percenként százezrek füle dugul be,

százezrek ásítanak, megremegnek a dobhártyák,

és, ó, kiegyenlítődik a nyomás.

nyilallnak halántékok ezrei, fogy az algoflex,

holnap tizenegy százalékkal megnő a gyógyszertárak forgalma.

esetleg tizenöttel.

ó, és a fejfájás, a migrén. a szédülés.

jojózik a vérnyomás, fel-le, hinta-palinta.

az ablakunk alatt elszáguldó szirénázó járművek száma

jelentősen megemelkedik megnő.

ó, és a rohamok, epilepsziások, asztmatikusak.

rángatózás, habzás, nadrágszíj az állkapcsok között.

köhögés, hörgés.

ó, és a reumás fájdalmak, az ízületek kínjai,

marokszám fogy az aszpirin, ibuprofén.

megnő a patikák forgalma.

és ó, a reakcióidő, a hosszabbá váló.

a koccanásos balesetek. a gázolások.

megnő az autómentők, trélerek igénybevétele.

nagyobb lesz a vérszállító kocsik kihasználtsága,

valamint a mentőautók és a katasztrófavédelmi rohamkocsik

időegység alatti beavatkozásainak száma.

mert, ó, nemcsak koccanásos balesetek, ugye.

hanem a kamionnal. a vonattal. a jövő héttel.

ó, meg a villámok, a sújtások a fekete égen.

az emberi test hattizede víz. elektrolit, vezeti az áramot.

a lovaké még jobban.

épületek a legritkábban égnek szépen. erdők sem.

égnek hát csúnyán, hosszasan.

ó, és az égből lezúduló víz.

partfalakat mos el, hidakat, utakat omlaszt.

autókat áztat hasznavehetetlenné, kisállatokat sodor magával

hirtelen támadó ár.

ó, és a szél.

házak tetejét viszi táncba,

fát nyű, hegyet hengerget, vasat gyúr, követ morzsol.

ó, hidegfront.

eltépi a kábeleket, nem lesz villamos áram,

nem lesz wifi, sem térerő.

semmi.

 

akkor elmúlik a fejfájásom.