Üzenet a múltból

Feledhetetlen élményben lehetett része annak, aki részt vett az Ady100 című esten a Benczúr Házban: Nagy Angéla szervező szívét-lelkét beletette műsorba, és az azt követő vendégségbe. Nemcsak a verses-zenés műsort hatotta át a személyesség, de a vendégek megkóstolhatták például Angéla saját készítésű, Ady édesanyja receptje alapján készült pogácsáját és egyéb korabeli finomságokat is, melyekhez történetek is jártak…

„Ady ilyen emlékestekkel él tovább. A hivatalos ünnepségek ennek a nyomába sem értek” – kommentelte egy résztvevő a Facebookon a Benczúr Házban rendezett Ady-emlékest után. S bár a „hivatalos” programok is gazdag élményeket kínáltak január folyamán, a hozzászólás jól érzékelteti, hogy a személyesség varázsa teszi igazán élővé ezeket az emlékezéseket. Márpedig az Ady100 estet minden percében áthatotta a személyesség. Köszönhető ez a szervező Ady Endre Költészetét Kedvelők Csoportja elnevezésű társaságnak, melynek szíve és motorja Nagy Angéla. Őt az Irodalmi Jelen olvasói is már ismerhetik: írása, az Ady Bandi vagy Brüll Adélka? Avagy: ki tette híressé Lojanek trónját? óriási érdeklődést keltett. A felfedezésértékű fotótörténeti kutatása több, eddig ismeretlen összefüggést, tényt és fotót is megismertetett az olvasóval  Adyról és környezetéről. Nagy Angéla életét áthatja az Ady-kutatás, ami nála nem munka – szenvedély és hobbi. Az estet is családjával együtt szervezte, a beengedő pultnál például lánya fogadta a vendégeket, a teremberendezésnél és vendéglátásnál pedig férje segédkezett. De a műsor minden mozzanata alapos, átgondolt tervezés eredménye, és szinte szó szerint igaz, hogy a szervezők a szívüket is kitették.

A délutáni műsort megelőzte a koszorúzás. A Benczúr-háztól csupán egy ugrásra, a Benczúr utca végén áll az egykori Liget Szanatórium, ahol Ady Endre élete véget ért. A korábban teljesen leromlott épületet szerencsére felújították, s Ady 2000-ben egy szép emléktáblát is kapott, sőt, egy emlékszoba is várja az épületben a látogatókat. A gyűjtemény Gazdag Istváné, aki az est díszvendégeként is jelen volt, és – nomen est omen – övé ma a leggazdagabb Ady-anyag. Az egykori tanárember még személyesen beszélt Dénes Zsófiával, Dutka Ákossal, és Ady nyomdokában járva szinte minden helyen megfordult, ahol a költő is, és ezt fotókkal dokumentálta. Gazdag István is elhelyezett egy koszorút az épületen. Nagy Angéla koszorúzási beszédét követően felolvasta Sal Endre péceli újságíró „Levél Ady Endrének” című cikkét, amelyben a szerző azt meséli el, hogyan sikerült a gyerekkori „kötelező körök” után igazán és személyesen rátalálnia Ady Endrére. „Én is ott andalogtam önnel a Szajna partján Párizsban, ott ültem a kedvenc kávézójában, a Három Hollóban és próbáltam belesni az elszeparált asztalához, hogy vajon kivel beszélget és remélem, nem orrol meg érte, de egy picit én is szerelmes lettem Csinszkába” – hallgathattuk Nagy Angéla tolmácsolásában a szép vallomást. A szervező elszavalta még az Ifjú szívekben élek című verset, a koszorút  a maga és az  Ady Endre Költészetét kedvelők csoportja nevében helyezte el. Gyulai Zsuzsanna Radnóti-díjas versmondótól a Senki élőnek ellensége című költemény hangzott el.

(Balról jobbra) Gyulai Zsuzsanna, Gazdag István és Nagy Angéla

A koszorúzás után a résztvevők átvonultak az est helyszínére, ahol teljes díszbe öltözött a terem (szintén Nagy Angéla keze munkája és ötletesebbnél ötletesebb elképzelései nyomán): a pulpituson és a virágcserepeken is Ady Endre képe díszelgett. A teremben felállítottak egy műanyagra kasírozott, ülő Ady-installáció, egy 3D-hatású színezett Ady-képpel. Előtte az asztalon a költő halotti maszkjának másolatát láthattuk, tárgyaiból néhányat (Bibliáját, egy rózsát, kalapját), s mindennek a megvilágítás adott emelkedett hangulatot. A terem már jóval a műsor előtt szinte teljesen megtelt, és míg a vendégek helyet foglaltak, Grieg melódiái szóltak – nem véletlenül. Révész Béla leírásból tudható, hogy amikor Ady hallgatta a nótát, amit a cigány húzott neki, azt mondta barátjának, Révésznek: hát nem szép, olyan mint egy Grieg-melódia… De meghallgathattuk hegedűn Ady kedvenc nótáját is, a Befútta az utat a hó címűt, Fűri Rajmund, a Poéta Együttes egy tagjának előadásában.

Nagy Angéla nyitó beszédében elmondta, méltó megemlékezést szeretett volna a költő halálának századik évfordulója alkalmából. A tűz csiholójából idézte az ide illő sorokat: „Akkor születtek nagy dolgok, / ha bátrak voltak, akik mertek”. A szervező felkérte Szalóczy Pált (akinek a hangja sokaknak ismerős lehet, hiszen a televízió bemondója volt évtizedekig), hogy olvassa fel Ady Endre egy 1911-es levelét. Ebben a költő egy meghívásra reagál, amikor Vágújhelyen szerveztek Ady-felolvasást. Bár „nem akarok irányítónak látszani”, írja Ady a levélben, de megadja, hogy mely műveit hallaná szívesen a műsorban. Ezt az instrukciót követték Nagy Angéláék is, és ezért hangzott el később Szalóczy Páltól a nagy vers, A halál rokona. A levél utolsó sora mintha csak nekünk szólt volna: „…sikert és megértést kíván önöknek tisztelettel: Ady Endre”.

Ezzel a múltból érkező jókívánsággal folytatódott a műsor, Barna László Latinovits-díjas előadóművész Emőd Tamástól olvasta fel Levél Adynak című versét. Nagy Angéla róla szólt röviden, illetve a műsor mottójáról, a „Legyetek emlékezéssel” hozzám sorról, amely versében Ady ezt vallja: „Kikért volt élni érdemes, / Amig vagyok, / Legyetek emlékezéssel hozzám.” A verset Müller Mátyás versmondótól hallgathattuk meg, aki az esztergomi diákszínjátszókör tagja. Nagy Angéla elmondta, Emőd Tamás A Holnap-antológiának, a Nyugat mellett a magyar modernség másik meghatározó fórumának volt vezéralakja. Ott halt meg, ahonnan A Holnap és Ady újságíróként indult, Nagyváradon. Maga is sokszor szervezett Ady-ünnepségeket, és ami érdekes, hogy írásaiban Ady sötétebb oldalát sem titkolta el – például az iszákosságát.

Borbély Mihály verset mond

A költemények között Nagy Angéla szolgált értelmezéssel Ady verseihez, beszélt a Léda-szerelemről, a Párisban járt az ősz keletkezéséről, szólt Lédáról Az asszony jussal elé című versről, de szó esett Dénes Zsófiáról, Érdmindszentről és Ady szüleiről, a költő utolsó napjairól és a halálhoz való viszonyáról. Bár nehéz volna kiemelni a legérdekesebb momentumokat, mert Nagy Angéla az Ady-kutatásokat is felülmúlóan izgalmas adalékokkal tud szolgálni a költőről és az életműről, érdemes megemlíteni Az ős Kaján és A fekete zongora című verseiért kapott támadásokat – e két műve idegenítette el leginkább az értetlenkedőket. A költő maga úgy magyarázza: az ős Kaján maga az élet, maga a költészet. A fekete zongora című verset még a kritikusok közül sem értették sokan, Ignotus például azt írta róla: „Akasszanak fel, ha értem!”, Király István szerint pedig „A Fekete zongora az értelmetlenség modelldarabjává csúfult.” Holott a vers képalkotása modernségével bőven megelőlegezi az avantgárdot. Lédával kapcsolatban érdekes újdonság volt például, hogy miként  szerzett tudomást  Ady haláláról egy látomásszerű álomban, vagy hogy Adynak milyen sokat számított, hogy az asszonyban teljesen megbízhatott, Léda senkinek sem nyilatkozott róla, nem adott interjúkat kapcsolatukról. Egyedül Révész Bélának adott engedélyt, hogy  Adyval való levélváltásairól részleteket közölhessen könyveiben. Léda sírkövére egyébként Az asszony jussa című Ady-vers van felvésve. Szintén izgalmas adalék volt hallani Ady saját szüleiről szóló leírását egy Varga Ilonához írott levélből, még 1899-ből.

Nagy Angéla, a műsor szerkesztője és vezetője rengeteg izgalmas adalékkal szolgált Adyról

A költeményeket Szalóczy Pál Kazinczy-díjas előadóművész, Barna László Latinovits-díjas versmondó és Müller Mátyás mellett Gyulai Zsuzsanna és Borbély Mihály Radnóti-díjas előadóművészek, valamint Nyiba Sándor költő tolmácsolásában hallgathattuk meg. A művek tökéletes kompozíciót alkottak, nemcsak Ady költői és emberi attitűdje alakulásán kalauzoltak végig, de az életmű mérföldköveinek megszólaltatásával az emlékezéshez adtak támpontot: minket, az utódokat vezettek be Ady világába, és jelölték ki az értelmezés egy lehetséges útját. Elhangzott többek között a Sem utódja sem boldog őse, az Egy párisi hajnalon, a Párisban járt az ősz, a Kocsiút az éjszakában, az Egy ócska konflisban, a Mert engem szeretsz, a Hunn, új legenda, a Krisztus-kereszt az erdőn, A tó nevetett, a Hiszek hitetlenül Istenben.

A versek és kommentárok egyik csúcspontjaként Nagy Angéla a költő halálhoz való viszonyáról beszélt, hogy miként lett  – már csak életrajzi okoknál fogva is – „komájává”, „jó szomszédjává” rokonává „Halál-úr”. Ekkor hallgathattuk meg Szalóczy Páltól A Halál rokonát. Ez alatt a fények is lekapcsolódtak a teremben, csak az Ady-installáció volt megvilágítva. A költő utolsó napjainak kapcsán Nagy Angéla Steinfeld Nándorról, beszélt, aki amolyan „fogadott fia” volt Adynak. Mivel nem lehetett gyereke, Steinfeld Nándort szinte annak tekintette, Steinfeld pedig őt apjának, mentorának. Nagyon erős bizalmi kapcsolatukat erősítette, hogy Steinfeld Ady titkára volt. Bölöni így ír róla: „A titkár Steinfeld Nándor, Ady hűséges ifjú embere, aki a kereskedelmi akadémia padjairól cseppent Ady körébe … Büszke a pozíciójára, és bejut Ady társaságába. Bandi a nők körüli buzgalmáért sokat évődött vele, s emiatt kapta a titkár tőlünk a tréfás Hangyász nevet. Kötődései során Ady rendjelet is alapított, és szolgálatai jutalmául kitüntette a »titkárt« egy női fűző rózsaszín selyem szalagján az »Alice-rend« térdszalagjával.”

Az összeállítás végén Nagy Angéla Móricz Zsigmond szavaival búcsúzott, aki először a debreceni kollégium előtt pillantotta meg Adyt, és később életre szóló barátság alakult ki köztük. „Borzasztó, tényleg halott. Nem merek visszanézni, hogy ő is látja, takarnám, akarnám meghazudtolni a halottat előtte, ki mögöttem áll, Mona Lisám, Ady halott.” A tavasznak alkonyata utolsó versszakát is meghallgathattuk:

Tavasznak alkonya vagyok én most,

Hunyt Nap küldöttje s a tarka egek

Utolszor akarják simogattatni,

Akiket szeretek.

(Ma és utolsó órámig mindenkit szeretek, ámen).

Az esten zenében is megszólalt Ady – a Poéta zenekartól számos megzenésített verset hallhattunk a szavalatok között. A formáció 2017-ben alakult, Fűri Rajmund dalait játssza trió- vagy kvartett-felállásban (Osváth Georgina – ének, basszusgitár, furulya; Osváth Gábor – gitár, basszusgitár; Vincze-Fekete Máté – dobok; Fűri Rajmund – ének, hegedű, gitár).

Ady megzenésítve: a Poéta Együttes

Az est azonban még messze nem ért véget a műsorral, hiszen a szellemi táplálék a gyomornak valóval is kiegészült, és nem is akárhogy. A terem végében felállított asztalok teljesen korhű kellékekkel várták a vendégeket – régi, hímzett, népies abroszokkal, konyharuhákkal, csatos üvegekkel... vagyis életre kelt a szilágysági miliő, amely körülvette Adyt. A pogácsákat fonott szakajtóból és piros, zománcos vájdlingból szemezhettük, s ami nem mindennapi élmény: a pogácsa Ady édesanyja, Ady Lőrincné Mari néni receptkönyve alapján készült, és el is olvashattuk a receptet. (Mint korábban Nagy Angélától megtudtuk, ő maga édesanyjával sütötte a finomságot.) De szintén Nagy Angéla saját mutatványa az Ady aláírásával tálalt kakaós-vajas keksz, amit igazából sajnált az ember bekapni… De volt a terülj-asztalkámon sütőtök, „ami olyan, mint az élet, mindig hiányzik belőle valami” – mondta róla Ady, aki pedig igen szerette a sütőtököt. Kóstolhattunk puliszkát is, ami tipikus szilágysági étel, s hozzá igazi szilágysági pálinka dukált. És ha már italok: mindezt Ady kedvenc italával lehetett leöblíteni: fehér borral és szódával. Az üvegeket szintén Nagy Angéla és csapata saját tervezésű címkéi díszítették. A falatozás közben pedig Nagy Angéla szolgált történetekkel, melyik finomság hogyan készült.

Bak Rita, Laik Eszter

A fotókért köszönettel tartozunk a szervezőknek.

További képek a galériában!