Ugrás a tartalomra

Síppal, lanttal, Berecz Andrással

Berecz András most nem magyar népmesékkel szólt hozzánk a színpadról.

Mese, az biztosan volt abban, amit előadott.

Meg ógörög mítosz is, meg modern betyárballada, egyszóval: történetek és zene.

Olyan narratívák, olyan táncok és olyan zenék, amelyek összekötik az antikvitást a modernséggel, az egykori görögöket a maiakkal, a művészettörténetet a vándortarisznyával érkező egyszerű lélek kíváncsiságával.

Aki hallotta, gazdagon tért haza.

Aki mindent tud görögökről, mítoszokról, nőkről-férfiakról, tragédiákról és csodákról, akiknek mindezekről már nem lehet semmi újat mondani, annak nem kell meghallgatnia Berecz Andrást. (Kivéve talán, ha nem tudásvágy hajtotta oda, hanem csak egy  jó előadó kiváló előadására akart eljönni, mindegy is, hogy miről.) Mindenki másnak figyelmébe ajánljuk.

Magas műveltséggel párosuló mély művészi alázat, elemi, ösztönös mesélő-zsenialitás személyesség, közvetlenség, gazdagság, egyszerűség, humor  és profizmus: ez az összetétel határozza meg Berecz András színpadi jelenlétét, ebben rejlik  előadói karaktere és védjegye. Autentikus, összetéveszthetetlen, a nézőt hatása alá vonja, lebilincseli – vétek lenne ezt az előadást nem elvinnie Görögországba, hadd tanuljanak a görögök is valamit saját magukról, amit itt a Duna mellett gyűjtögetett össze róluk egy garabonciás. 

 

 

Az előadás bemutatója május 26-án volt a Nemzeti Színházban.

Nov. 11-én tekinthető meg ismét Debrecenben, a Kölcsey központban, majd a Hagyományok házában.

Szereplők:

Szabó Dániel – cimbalom
Borbély Mihály – klarinét
Smuk Tamás – dob
Appelshoffer János – tánc
Berecz István – tánc

A táncok nevei: szmirnai zeibekiko – katonatánc, tsamikos – észak-nyugati férfitánc.

Berecz András – ének, mese.

 

Berecz András írja: 

„A dalok nagy részét 1905 és 1930 közti felvételekről tanultam. A felvételek Isztambulban, Athénban és New Yorkban és a dodekanészoszi szigetvilágban készültek, így pl. Rodoszon is. Az amerikai mind Columbia-lemez. Az egyik tánczenét egy Alemsherian nevű örmény lantos játssza és dalolja New Yorkban. Tőle csak görög és török zenéket ismerek. Kitűnőek.

 

Mitikus és történelmi nők:

Bellerophontész Pegazosz nevű lován legyőzi az amazonokat. Lykia királya, Iobatész elrendeli, hogy mikor a csatából megtér, öljék meg – pedig értük harcolt. Poszeidón megsegíti Bellerophontészt, és sarkában, magasba tajtékozva a tenger követi őt. Ekkor a xánthoszi asszonyok csípőig felhúzott szoknyával elébe vonulnak. Ő hanyatt-homlok – tengerrel együtt elmenekül. A xánthoszi nőket kitünteti Iobatész király.

Laskarina Bubulina – a görög szabadságharc kiemelkedő asszonyalakja.

 

Főbb irodalom:

Arisztotelész: Poétika, Hérodotosz, Homérosz, Kallümakhosz, Pindarosz költeményei, himnuszai, Trencsényi Waldapfel Imre és Robert Graves írásai, tanulmányai

 

Segítségemre voltak: Alszászy Judit – újgörög tanár, Vákár Gyurka – külsőrekecsini – Lleszbosz szigeti moldvai csángó ezermester, jelenleg lóbeállító a dunakeszi lóversenypályán, nemsokára Ausztriában asztaloskodik."

 

Bubulina Laskarina, az 1821-s szabadságharc hősnője, Spetses

A privát múzeum Bubulina házában van berendezve, mely egy 300 éves „arhontiko” – így nevezték a múlt században a mai villáknak megfelelő úri-házakat, melyek általában magukon viselték a helyi építészeti stílus minden jellegzetességét. A múzeum a sziget fővárosának központi kis utcájában van, nagyon közel a parthoz. 
1771-ben született a Konstantinápolyi börtönben Laskarina Pinotsi néven, amikor az anyja haldokló apját látogatta itt meg. Az apját, Stavrianos Pinotsi-t, a törökök börtönözték be, mivel részt vett az 1796–1770-s peloponnészoszi „Orlov-i” felkelésben és ott is halt meg. Ezek után anyja a csecsemő lánnyal visszatért Hydra szigetére, ahonnan mindkét szülő származott. Négy év után az anya feleségül megy Dimitrios Lazaruhoz, akit, mivel ő maga is részt vett az 1770-s peloponnészoszi felkelésben, Orlovnak „becézett” mindenki. Hogy ezt megértsük, tudnunk kell, hogy Orlovról nem csak egy finom francia étel juthat eszünkbe, amit ma Orloff-i csirke néven lehet megkóstolni a vendéglőkben, hanem az Orlov nevet viselő orosz arisztokrata család is. Ennek egyik tagja, Alexis Orlov gróf volt az, akinek a nevéhez fűződik a görög szabadságharc megelőzőjének, az 1770-s peloponnészoszi felkelésnek a kirobbantása. Szóval visszatérvén hősnőnkhöz, anyja férjhez megy a spetsesi „Orlov”-hoz, és így életük színhelye a gyerek négyéves korától a spetsesi ház lesz. Bubulina a forradalom reményének zászlaja alatt nő fel, olyan családban, ahol egy apa ezért halt meg és a pótapa is ennek szenteli életét, nem csoda, ha neki a fegyverek közelsége és a haza dolgai a természetesek és nem a babák, a lányos játékok.

1788-ban, 17 évesen férjhez megy D. Janouzához, akinek három gyereket szül. Mostohaapja és hajóskapitány férje is nagy vagyonnal rendelkezik, így Bubulina jómódban él. 1797-ben férjét megölik a kalózok és négy év után Bubulina Dimitris Bubulis felesége lesz, innen ered a Bubulina név. Szül még négy gyereket, és közben a vagyont igazgatja, melynek nagy része az ő öröksége, a többit meg új férjétől kapja. Bubulis is részt vett az Orlov-i harcokban, ő maga is hajóskapitány, és sajnos ugyanaz a halál a része, mint Bubulina első férjének, kalózok ölik meg.

Bubulina 40 évesen hatalmas vagyon örököse – hajók, készpénz, telkek – és hét gyerek anyja. Vagyonát okosan forgatja, közben halad a férjei és szülei megszabta úton, vagyona nagy részét fegyverkezésre költi és hajók készítésébe fekteti, a felkelést szervezi. A törökök megneszelik készülődését, és el akarják kobozni a vagyonát azzal az ürüggyel, hogy második férje hajói részt vettek az 1770-s eseményekben. Bubulina nem ijed meg, elmegy a konstantinápolyi udvarba, ahol Stroganov filhellén követ segítségét kéri. Stroganov miután segítségéről és jóindulatáról biztosítja, azt ajánlja neki, menjen el egy időre krimeai birtokára, melyet I. Sándor cár ajándékozott neki. Mielőtt Bubulina elhagyja az udvart, kihallgatást kér II. Mahmut szultán anyjától, akire mély benyomást tesz, annyira, hogy az meggyőzi fiát, ne bántsa Bubulina vagyonát.

Bubulina a konstantinápolyi „Filiki Eteria” tagja lesz, ez az a titkos szervezet, melynek feladata a görög szabadságharc kirobbantása és Görögország szabaddá tétele. Tagjai fanarióta görögök, oroszországi görögök, valamint Görögország vezető családjainak tagjai. Egyik vezető személyiség Alexander Ipsilanti herceg (az ui. nevű Moldova és Havasalföld vajdájának az unokája).

Az egyetlen nő, aki tagja lehet, az Bubulina.

Mielőtt spetsesi házába visszatér, idegen kikötőkben Bubulina fegyvereket vásárol, melyeket házában raktároz a felkelés kirobbanásáig. Nekifog az akkori legnagyobb görög hadihajó megtervezésének és gyártásának. A 18 ágyús, monumentális „Agamemnón” 1820-ban lesz kész. Nevét a mitikus Mükénéi királyról kapja, aki sikeresen elvezette a görög hajóhadat Trója falai alá. A szultánnak jelentik a hajó készítését, ilyen-olyan csellel mégis sikerül azt vízre engedni.

 

Bubulina ekkor már egy igazi vezér, akinek komoly hajóhada és serege van. 1821. március 13-án hajójára felhúzzák a felkelés zászlaját, melyet Bubulina tervez. Április 3-n Spetses a török ellen fordul.

Az „Agamemnón”.

Bubulina eleinte csak vezető szerepet tölt be, majd hadai élére áll. 8 hajóval vonul Nafplió ellen, mely török stratégiai pont. Novemberig tart az ostrom, majd Nafpliót beveszik, és ez lesz a szabad Görögország fővárosa, Bubulina új hazája.

Nafplió után Monemvasia és Tripolitsa felszabadítása következik, ez utóbbiban a szultán anyjának tett ígéretéhez híven megmenti a szultán háremét és gyerekeit, azoknak egy hajuk szála sem görbül. Megismerkedik a nemzeti hős Kolokotronisszal, gyerekeik összeházasodnak, a felszabadulás utáni polgárháborúban Kolokotronist segíti.

 

Miután minden vagyonát a szabadságharc ideájának áldozza, megcsömörlik és, csalódottan a polgárháborútól, visszatér Spetsesre, ahol 1825. május 22-n hőshöz nem méltó halált hal. Az alig 50 éves asszony egy családi problémát próbál megoldani. Az egyik fia megszökteti Eleni Kutsit, egy gazdag család leányát. A család a lányt nem akarja hozzáadni, mivel tudják, hogy Bubulina minden vagyona a felkelésbe veszett. A Kutsi család jó pár tagja Bubulina ablaka alatt gyülekezik, Bubulina pedig az ablakban. A heves összeszólalkozás eredménye: valaki homlokon lövi az asszonyt. Senki nem tudja ki volt, soha nem derül fény a dologra, ha a Kutsi család tudja is, ezt a titkot jól őrzik.

Így a tenger-járt asszony, akinek a neve egyet jelent a görög szabadságharccal nagyon is prózai módon kell elhagyja ezt az árnyékvilágot.

Gyerekei az Agamemnónt az államnak ajándékozták, Bubulinának halála után az oroszok az admirális címet adományozták, ő az egyetlen nő, aki ezt a címet megkaphatta.

Élete sok művészt megihletett, képét sokan megfestették, sokan írtak róla, elbeszélések, versek, könyvek szereplője, de népdaloké is.

 

 

 

 

 

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.