Fényes gondok

Ősz
A derűs ködben
fasziluettek lépdelnek,
és a sárga levelek
mulandóságán töprenkednek.

*

Virágok
Hervad az ég, akár sárga krizantém.
Kisvártatva a homályból előbújva
bimbót bont az éj
fekete tulipánja.

*

Kiűzetés a paradicsomból
Aranytenyerével a földnek szorított le a felhő.
Estem, zuhantam, végül
a zöld tisztáson találtam magam.
Boldog voltam? Boldogtalan?
Akkor a vadsóska
koszorút font a fejemre –
a vadak s a virágok valamennyi
megvalósulatlan reményének
koszorúját.

*

Szomorú öregség
Mi történt az óráimmal?
Vánszorognak csak mankón vagy térden.
Mi történt az éjjeleimmel?
Denevérsikollyal tele ma mind.
Mi történt a telefonommal?
Csörög és csörög, s csak halottak szólnak.

*

Erőtelenség
Bűnös az ég – ő volt oly sárga.
Bűnös a fa – ő volt annyira fehér.
Bűnös a folyó – ő volt halottfekete.
Bűnös a hold – ő volt oly vörös.
Mit tehettem volna
magam e csönddel szemben?

*

Fényes gondok
Az óráim pedig, amelyek múlnak,
finoman és figyelmesen,
ezüst kézzel,
rendezik múltam –
arra az esetre, ha úgy határozok, visszajövök.

*

Visszatérés
Unom a századot koralltürelemmel
annyira várni.
Megyek – rügyet bontó
tönköt keresek,
hogy legyen kinek fejet hajtanom.

*

Halottak napja
Álló éjjel gyakorolt
a kék szemű szél
tetőm alatt fönn:
vasárnapra virradó szombat volt.
Pirkadatkor kihussant,
indult kezet csókolni
minden temetetlen holtnak.

Sztefan Gecsev (Rusze, 1911. január 29. – 2000. január 4.)
Verseskönyvek, elbeszélés-, dráma- és esszékötetek jeles bolgár szerzője. Volt diplomata, színházi dramaturg, szerkesztő. Darabjait nagy sikerrel játszották. Saját versei mellett a legjelentősebb görög költőket szólaltatta meg bolgárul, nagy sikerrel fordított francia szürrealistákat is. Bolgár, francia, görög kitüntetések birtokosa. Magyarul drámarészlet és versek olvashatók tőle Kiss Benedek és Szondi György fordításában.