Ugrás a tartalomra

Mézraj

– esztergomi elégia –


Az elkülönülés nem ismeri
az egyenlőség tiszta formáját,
ami az azonosság, és az
azonosság tiszta formáját,
ami az egység, és az egység
tiszta formáját, ami az Isten,
és Isten tiszta formáját,
ami a tiszta forma.

A történelem nem ismeri
a szorongók hitét.

A szabadság vége nem a fogság,
a fogság vége nem a kálvária,
a kálvária vége nem a kereszt,
a kereszt vége nem a feltámadás,
a feltámadás vége nem Krisztus,
Krisztus vége nem a történet,
a történet vége nem a város,
a város vége nem a szabadság,
mivel a szabadság a szabadság vége.

Ha követnénk egy hangya útját
születésétől a haláláig,
halhatatlanságig követnénk
a hangya útját. De egyetlen
rózsaszirom életrajza is
kifog rajtunk: a teljesség,
mert szép, köreinken kívül
esik, mert ami szép, teljes.

Esztergom teljes, de sorsáról
Marcus Aurelius dönt,
ezért Esztergom szép,
és sorsával
szabadon rendelkezik.

Esztergom a magyar Firenze, Esztergom
a magyar Sion, Esztergom a Szent Tamás-
hegyen megpihenő mézraj.

Esztergom keresztutakhoz vezető út.

A szerelem pedig
azért feltámadás,
mert az ölelés
kétszemélyes kereszt.

És mindahány feltámadás:
szerelem.

Közösen mosni meg,
míg kezet mos,
Pilátus lábát.

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.