Az utalás-vers fogalma és a művészi gesztus-érték jelensége

Van minálunk a kerttel való irodalmi foglalkozásnak egy igen komoly hagyománya. Nyilván más értelmes, írástudó népnél is van persze, kivéve talán a sarkvidéki szerzőket – ők nem kertelnek. Az sem holmi kósza asszociáció eredménye, hogy jó ideje nemcsak a herbáriumokat, a gyógynövények titkait föltáró műveket hívjuk hagyományosan füveskönyvnek, hanem a mindenféle életbölcsességeket tartalmazó köteteket is. És persze itt van nekünk félig eltékozolt örökségünk, valóra nem vált álmunk, vagy épp vágyott utópiánk (kinek mi tetszik), a kert-Magyarország.

Halmai Tamás költő és esszéíró határfeszegető könyvvel jelentkezett. A varázsló madara című munkája a líra és a próza, az esszé és a fantasy, az irodalomra nevelés és az ökotudatosságra való figyelemfelhívás, az ifjúsági irodalom és a felnőtteknek szánt művek határterületein mozog, és akkor még a művek filozófiai rétegét nem is említettem… A könyv az alcím szerint „regényjáték, versekkel”-ként határozza meg magát.

„A népi kultúra és a nemzeti műveltség viszonyának etikai dimenziójával Csoóri Sándor (1930–2016) egész életműve sokat foglalkozott.” – Halmai Tamás elemzése a 95 éve született Csoóri Sándor költészetét hozza élő közelségbe.

„Lábujjaid újszülött ötösikrek.

Terrakotta törzsüket csókolom.

Tükrös gyöngyház-feje van mindegyiknek.

Hideg patak fut végig combodon.”

(Faludy György: XXXIV. Fülledt éjszaka, 2)

A tóban tükröződő vízesések
Kitartóan zuhognak az ég felé.

„Ha nem volna félreérthető, úgy fogalmaznék: az Örömmévalóság az evangélium legújabb fordítása. Adaptációkísérlet. Jézus és Buddha, Nyugat és Kelet társalgásának kihallgatása.” – az Irodalmi Jelen kritikarovata Iancu Laura írásával kíván boldog karácsonyt olvasóinak és szerzőinek.

Aki a tárgyakat a földből
aki a fényeket a sárból
és megtisztítja a fölöstől
és kiemeli a sivárból

Olyan költő beszél itt, akinek mintegy anyanyelve a költészet. S olyan tüneményes versben, hogy óva hajolunk fölé: szinte attól tartunk, közeledtünkre megriad, s elrebben.