Irodalmi Jelen
  • Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Balla Zsófia, Kukorelly Endre, Király Farkas, Finta Éva, Vörös István, Bíró Gergely, Báthori Csaba, Lajtos Nóra, Vörös István, Halmai Tamás, Markó Béla, Marton Réka Zsófia, Fellinger Károly

    Az irodalom írmagból való kertek gyümölcse, irgalom története

    Hibátlan rímekben ragyog e versnek belső, égi mása. Az éjszakában megbúvik az erkölcs napfogyatkozása. (Szőcs Géza: Születésnapomra)
  • Fodor Miklós

    Utalás-vers és gesztus-érték

    Az utalás-vers fogalma és a művészi gesztus-érték jelensége

  • Juhász Kristóf

    „fogjunk munkához: műveljük kertünket”

    Van minálunk a kerttel való irodalmi foglalkozásnak egy igen komoly hagyománya. Nyilván más értelmes, írástudó népnél is van persze, kivéve talán a sarkvidéki szerzőket – ők nem kertelnek. Az sem holmi kósza asszociáció eredménye, hogy jó ideje nemcsak a herbáriumokat, a gyógynövények titkait föltáró műveket hívjuk hagyományosan füveskönyvnek, hanem a mindenféle életbölcsességeket tartalmazó köteteket is. És persze itt van nekünk félig eltékozolt örökségünk, valóra nem vált álmunk, vagy épp vágyott utópiánk (kinek mi tetszik), a kert-Magyarország.

  • Acsai Roland

    „A tisztaság himnuszai”

    Halmai Tamás költő és esszéíró határfeszegető könyvvel jelentkezett. A varázsló madara című munkája a líra és a próza, az esszé és a fantasy, az irodalomra nevelés és az ökotudatosságra való figyelemfelhívás, az ifjúsági irodalom és a felnőtteknek szánt művek határterületein mozog, és akkor még a művek filozófiai rétegét nem is említettem… A könyv az alcím szerint „regényjáték, versekkel”-ként határozza meg magát.

  • Halmai Tamás

    Óda a szerelemhez

    Csoóri Sándor: Vendégem és varázslóm

    „A népi kultúra és a nemzeti műveltség viszonyának etikai dimenziójával Csoóri Sándor (1930–2016) egész életműve sokat foglalkozott.” – Halmai Tamás elemzése a 95 éve született Csoóri Sándor költészetét hozza élő közelségbe.

  • Halmai Tamás

    Világosságul rendeltelek

    Jó reménységben legyetek; mert egy lélek sem. Csak a hajó.
  • Halmai Tamás

    Stílusjátékok a magyar költészet napjára

    Szívemben füstös kocsmavirág nyílik, didereg karcos, kehes átok bennem, fekete kendőm éjek feketítik, segíts, Virradat, dalokat lehelnem!
  • Halmai Tamás

    Élhessünk virradásban

    Kövek horzsolják lábáról a fényt. De hajnalt hoz, ha fölkapaszkodik.
  • Üveggolyókkal játszik az ég

    Szemelvények az ünnepi antológiából

    „Lábujjaid újszülött ötösikrek.

    Terrakotta törzsüket csókolom.

    Tükrös gyöngyház-feje van mindegyiknek.

    Hideg patak fut végig combodon.”

    (Faludy György: XXXIV. Fülledt éjszaka, 2)

  • Halmai Tamás

    „…a szivárvány nem ér véget”

    Két vers Acsai Roland Hajnali kút című kötetéből (2011)

    A tóban tükröződő vízesések
    Kitartóan zuhognak az ég felé.

  • Halmai Tamás

    Mézraj

    – esztergomi elégia –
    Esztergom keresztutakhoz vezető út. A szerelem pedig azért feltámadás, mert az ölelés kétszemélyes kereszt.
  • Irodalmi Jelen

    Egy másvilágpolgár örömhíre

    „Ha nem volna félreérthető, úgy fogalmaznék: az Örömmévalóság az evangélium legújabb fordítása. Adaptációkísérlet. Jézus és Buddha, Nyugat és Kelet társalgásának kihallgatása.” – az Irodalmi Jelen kritikarovata Iancu Laura írásával kíván boldog karácsonyt olvasóinak és szerzőinek.

  • Irodalmi Jelen

    A halandóság mítosza – Halmai Tamás verse

    Aki a tárgyakat a földből
    aki a fényeket a sárból
    és megtisztítja a fölöstől
    és kiemeli a sivárból

  • Irodalmi Jelen

    Olvastam... – Kemény Lili/Halmai Tamás – Jelentés a türannosznak

    Olyan költő beszél itt, akinek mintegy anyanyelve a költészet. S olyan tüneményes versben, hogy óva hajolunk fölé: szinte attól tartunk, közeledtünkre megriad, s elrebben.