Ó, alt, öreg, ős, régies

(1960) A harangtoronynál álldigálnak, és megy a van Isten, nincs Isten téma. A papot várják. Nyilván azt várják, gondolja (K). Ezek a fiúk ismerik a papot, az ő papjuk, ministrálnak, (K) nem ministrál, őt nem ismeri a pap, gondolja (K). Vagy legalábbis valami ilyesmit gondol. Honnan ismerné. Jön a pap. Mosolyog, elég vidám pap, látszik rajta, hogy van Isten, ha már dönteni kell. Hogy van-e vagy nincs. Ha nem volna, nyilván nem mosolyogna így, mármint ha nem volna Isten. Akkor tuti nem mosolyogna ilyen vidámfélén ez a pap. Te vagy a – és mondja (K) apjának a nevét – te vagy a fia, mondja (K)-nak. Honnan veszi?

(1960) Turkál a tányérjában. A gyerekek turkálnak az ételben, ez se jó, az se jó. Ne turkáld szét azt a tésztát, hanem edd meg. Azt mind! Kitolja a tányérja szélére. Tele a szája grízestésztával, nem tudja lenyelni, kimegy a vécébe, kiköpi. Öklendezik. Nem hány. Kilátszik a bordád, mondja az anyja. Felhúzza a trikóját, megvizsgálja a bordáit. Parizer. Két szelet, vagy egy. Zsömle, nem kell hozzá vaj, két vastagabb szelet parizer, és kész. Erőspaprika. Rendesen sült zsömle, lehetőleg ropogjon.

(1991) Egy huszonvalahanyadik emeleti lakás, három angóramacskával. A háziasszony nincs itthon, csak a háziasszony barátnői, meg a macskák. Egy kövér beszél. Felpattan, leült, kellemetlenül kövér, kavarog a levegő, ahogy lengeti magát, a barátnők a kövéret figyelik, még a macskák is. Egy kicsi, csúnya, egyébként nagypofájú, meg egy csöndesen hervadozó, (K)-t kihagyják. Nincs ott. Olyan, mintha nem is lenne. Biztos nem hagyják ki, de úgy van az elosztás, hogy hiába ül a szobában, nyugodtan kihagyva érezheti magát. Nem neki megy a cirkusz, mégsem áll fel, nem hagyja ott őket, csupa udvariasságból. Van sör, nézi a csúcsokat, a magasépületek tetejét. A csöndesen hervadó néha megszakítja a másik monológját, és meglepően hisztérikus megjegyzéseket tesz, élesen, röviden nevetgél, hirtelen hagyja abba. Az egyébként nagyszájú meg se szólal. Ő valami tévés, nem derül ki (K) számára pontosan, hogy itt próbál-e munkához jutni, vagy csak próbálta, de már felhagyott vele. A csöndesnek biztos állása van, kutató, kemény dolog, biológia és kémia. A kövér, ez viszont lassacskán kiderül, vagyis elég gyorsan kiderül, író. Másnap (K) a barátjával mászkál N. Y.-ban. A barátja kijött pénzt keresni. Az a szisztéma, de (K) nem mondja meg neki, hogy minden utcán végigmennek. Kanyarog, és a barátja arra megy, amerre ő. A Nyugati 75. utcában, egy ház udvara előtt kisebb csoportosulás, és ahogy közelebb érnek, a néhány tucat ember sikoltozni kezd. Madonna, sikítják, és jön ki épp egy nagyobb darab nő, meg egy kicsi. A kicsi a Madonna. Ezt hívják Madonnának. Nyilván előbb elkezdte Madonnának hívni magát, gondolja (K). Nem akkor. Éjfélkor, amikor lefekszik. A Madonna meg a másik nő mögött testőrforma óriásnő billeg jobbra-balra. Beszállnak egy limuzinba. Hasonló a leosztás, mint tegnap, a lakásban, gondolja (K). Nem pont az, mégis az jut eszébe. A kövér különben összekeverte valakivel, ez úgy derült ki, hogy egy idő múlva, a monológja közepén közli (K)-val, hogy ő mekkora egy geci, mert nem közölte a novelláját az egyik folyóiratban. (K) mondja neki, hogy sosem dolgozott annál a folyóiratnál, de a kövér nőt ez nem nagyon érdekli. Keksz formájú város. Krémesek formájú város, van benne rendszer. Az a rendszer, hogy ne maradjon ki semmi. Felcsap az esővíz a nők harisnyájára.

(1991) Johannes Brahms 1887-től 1897-ig, tíz nyáron keresztül sétálgatott fel- s alá Pörtschachban, a Wörther See mellett. Az úton félgömb formájú, fekete kispárna kockakövek, mintha labdák volnának beásva a földbe. (K) egyszer alaposan beverte a lábát egy ilyen kőbe. Megbotlott, alig bírta elkerülni az esést, és mert úgy szorította a hóna alatt a karját annak a lánynak, akivel sétált, majdnem lerántotta magával őt is. Maga felé rántotta, de épp mert erősen fogták egymást, nem estek el. Denn alles Fleisch es ist wie Gras, Und alle Herrlichkeit des Menschen wie des Grases Blumen. Egymásnak estek. A világ végére át.

(1961) (K) apja a kertben. A fonott karosszéken ül, a Háború és békét olvassa. Fecske fürdőnadrág. Vigyáz, hogy ki ne látszanak a tökei. Föláll, a hátán, a combja hátsó részén a fonott szék mintázata. A nyugágyban alszik a napon. Vasárnap, kora délután. (K) elveszi az apja könyvét. Franciául van az eleje. Van még egy kis sör, maradt ebédről. Melegszik a sör.