Egy huszonvalahanyadik emeleti lakás, három angóramacskával. A háziasszony nincs itthon, csak a háziasszony barátnői, meg a macskák. Egy kövér beszél. Felpattan, leült, kellemetlenül kövér, kavarog a levegő, ahogy lengeti magát, a barátnők a kövéret figyelik, még a macskák is. Egy kicsi, csúnya, egyébként nagypofájú, meg egy csöndesen hervadozó, (K)-t kihagyják. Nincs ott. Olyan, mintha nem is lenne.

A Jelenkor folyóirat 60. születésnapját ünnepelték felolvasásokkal és sok zenével a Petőfi Irodalmi Múzeumban szerkesztők és szerzők. Egy régi filmbejátszásból az is kiderült, milyen várakozás élt a rendszerváltás után az írókban a kultúra és művészet sorsát illetően.

Miért kell Kukorelly Endre szerint élvezettel olvasnunk; a székely humoreszk; mágikus realizmus és képlékeny valóság; Bartis Attila és az írói szabadság; igazságos volt-e Mátyás király, s milyennek látta őt Janus Pannonius; álarcok, maszkok és literatúra – az idei Kolozsvári Magyar Napokon hedonistaként vetettük bele magunkat a kulturális-művészeti és irodalmi programokba.

Többek között „kánonmódosító javaslatnak” nevezte Dávidházi Péter Kukorelly Endre új kötetét, melyben a költő-író új területre invitálja olvasóit: személyes irodalomtörténetet ír Kosztolányitól Kerber Balázsig, vagyis hatalmas a merítés, és ízig-vérig „kukorellys”.

Rengeteg vendég szólalt meg a Hadik Irodalmi Szalon ötödik születésnapján a Petőfi Irodalmi Múzeumban: a pódiumon nemcsak az egykori beszélgetéseket elevenítették fel, de ki-ki szülőföldjének, szeretett környékének történeteit is megosztotta.

A kultúra nem az elit szórakozása, nem hab a tortán, hanem mindennek az alapja, s ha állandó elfoglaltságunkká válik, sokkal kiegyensúlyozottabb lesz az életünk – fogalmazott Kukorelly Endre kolozsvári irodalmi estjén.

Közel 100 irodalmi eseményen voltunk jelen 2014-ben. Ezekből választottuk ki azt a 10-et, amely nagy hatással volt ránk. Sorrendünk nem rangsor, csak a tájékozódást segíti. Helyszíneljük újra 2014-et!

Kukorelly Endre Mind, átjavított, újabb, régiek című verseskötetéről beszélgetett a költővel Farkas Zsolt. A kötetben még a tizenkilenc éves Kukorellytől is szerepel vers – de arra jöjjön rá az olvasó, hogy melyik.

A férfi lélek – megfelelő lelkeket keres. Nem poligám, semmiféle „-gám”, csak úgy van. Engedi, hogy legyenek meg a dolgok. Erős, az európai kultúra által rá rótt lelkifurdalással persze.

A kert összedűlt, de
a kapu nem. Marad
még épp elég idő.

Egy magas, mészfehér toronyban lakom.
Lent, az udvar sarkában néhány
nagyobb fehér kő. Lefelé nézek.

sprőd a szobornő jó de mégsem az
jó azonban nem finom
most ledöntöd

Márpedig aki gyors az élőbb
szabadulj meg
ettől szabadulj ki

Zsúfolásig telt olvasókkal a sepsiszentgyörgyi Tein Teázó Kukorelly Endre estjén, amelyet a PulzArt Fesztivál keretében rendeztek. A meghívottat Bogdán László kérdezte legújabb könyvéről, az Országházi divatokról, a kortárs művészetről, irodalomról.

Szívesen focizott volna a Parlamentben, de az a korszak lezárult – Kukorelly Endre Országházi divatok című, új kötetének sajtóbemutatóján Veiszer Alindának beszélt kétéves képviselősége tapasztalatairól, kudarcairól és nyereségeiről.

Tandori a magyar irodalom extrémsportolója – jellemzi őt Tarján Tamás. A legradikálisabb magyar költő – fogalmaz Esterházy. Vagy csak egy vándor napóra, mely nem tesz mást: mutat. Utóbbiak már Tandori saját szavai – a 75 éves költőt a Petőfi Irodalmi Múzeumban köszöntötték születésnapja alkalmából.

A 41. Tokaji Írótábor Eltiltva és elfelejtve címmel tárgyalta tovább a már tavaly elkezdett témát, ezúttal a magyar irodalmi élet 1965 és 1990 közötti eseményeit. A háromnapos rendezvény plenáris és munkacsoport-ülésekre, valamint felolvasóestekre tagolódott, emellett színházi est, borkóstoló és az írótábori díjak átadásával összekötött fogadás színesítették a programokat.

​​​​​​​A parlamentben képviselők dolgoznak. „Munkaidőben” nyilván fölfüggesztem a saját véleményemet, azt kell képviselnem, ami az engem választók érdeke. Pedig azt hihetnénk, hatvanas író már kényszerből is író marad, és ha új helyzetbe kerül, új helyzetet ismer meg, az új helyzetet nyitja ki olvasói előtt. Azt hisszük, nyilatkozata ellenére meggondolja magát. A Lehet Más a Politika nevű párttal a háta mögött éppen azt várnánk, hogy Kukorelly másként képviselő, mint a Mikszáth utáni és a Kukorelly előtti száz év irodalmár-értelmiségi (író, költő, MSZMP) képviselői.

A Gyertyák csonkig égneket világkarrierje kirobbanása után olvastam – 100 oldalt bírtam belőle, izomból. Naplókat nézegettem, az viszont bejött, okos, művelt, nagyarcú fickó, tetszik a komcsikkal meg a az alájuk befekvő „népiekkel” szembeni intranzigenciája. A Föld, föld!-et is elkezdtem jó néhány évvel ezelőtt, de annyira bosszantottak a slampos mondatok, hogy abbahagytam. Nem volt ugyanis nálam ceruza, és akkor hirtelen kedvem kerekedett belekopogtatni, ahogy Hans Sachs tette Beckmesser éneke alatt. Ez így kevés, nekem tehát nincs meg igazán Márai – és nem vágyakozom. Úgyhogy ne is kérdezz róla.