Reggeli üvöltés

Reggeli üvöltés (Holdújév, 2021)

Teát főzöl, Irish breakfast, morning scream.
Kéne még koffein, és bele tejkrém.
Úszik a kávén a pille, lefölöz az élet.
A java felölti álruháját, mint puding
bőrét, kanalazod a szenvedést, mely
átmegy milliók hörgését egyesítő dalokba
a YouTube-on.
Az unikornis olyan ló, mely szivárványt
vizel, és fagylaltot ürít, de túlcsordul az
ülepítő mégis. Sok a reklám, a pink szemüveg,
meg a csodamágus. Leszűröd, és
lótejjel hazavágod. Halaszthatatlan a reggeli
kávé előtt a tea. Húszhuszonegy,
így szereted, Mária.


Felhőszakadás

Az aszályban születettek testét
először érte víz a júliusi felhőszakadásban.
„Frizbizni meztelenül az esőben” –
többek között messengeren ezt küldte
József egy pusztai vámudvarból,
két éve, felhőszakadás idején.
De hol volt, hol nem volt
felhő. Hol József nem, aztán lett
felhő meg szakítás, és amikor
legutóbb minden összejött
volna, akkor nem volt összeszedve
a kutyaszar a füvön.
Széttartó feltételek.
Szétcsúszik az idő
nyálkáin az érzelem.
Meztelencsigák kúsznak fel a
nedvességre. A szivárvány felszívódik,
rágószájszervük nyoma marad:
Az üresre tarolt kert.


Égitest-fogyatkozás

A holnap csak a tőle való szorongás,
Mária. A szomszéd diófa fölött
elmosódott fénypaca a Hold, ami
tegnap még pengeéllel tükrözte
a fényt, ami majd visszacsillant
a tornácereszen. Az utcalámpa légy-
maszatos búrája fénylik Szentharmadikként,
alatta a párhuzamosok. Légvezetékek
lógnak aszfaltfoltos porúton, áthúz
belőlük az áram a hullámcsatba.
Talpad alatt a lakópark föld-
vezetéke. Köztük az üres jelen.
Ha jól figyeled, üres, Mária.
Rovarok árnyai monoton hangjegyek.
Ha nincs holnap, az altat el.
Kabócák violinja, a kontyot kicsatolod,
hajad elszabadult felhő, eltakarja hol
a napot, hol a holdat.