Kígyó a fény felett

Éjszaka

Az utolsó napsugarak feladják a harcot, belezuhannak az éjszakába.
Nut* megszüli ragyogó gyermekeit, hogy reggel felfalja őket.
Ha sokáig nézném őket, kiolvasnám a sorsomat, de a tudás teher.
Az éjszaka megmozdul körülöttem, az árnyak hangokká formálódnak.
Az élet millió frekvencián dalol, a halál némán nevet.
Többé nem kel fel a Nap, tort ül a Kígyó a fény felett. **

*ókori egyiptomi égistennő, gyermekei a csillagok
** az ókori egyiptomi mitológiában a napisten Ré, bárkájával minden éjjel áthalad az éjszakai égbolton és megküzd az óriáskígyó Apóphisszal, a sötétség és a káosz megtestesítőjével. Ha Ré nem győzi le, a kígyó bekebelezi a világot

Kirakós

Kirakóst játszottunk a szavakkal,
majd ránk zuhant a csönd.
A virágok becsukták szirmaikat,
a hamutartó lassan megtelt méreggel.
A füstkígyó áthatolhatatlan fallá válozott.
 

A verseket a szerző saját festményével illusztráltuk.